Az építész és épületgépész kollegák számára (is) eléggé ismeretlen terület a cserépkályha, ezzel a problémával munkám során gyakran szembesülök. Így egy új ház tervezésekor, még ha a tulajdonos meg is említi, hogy a házba az építkezés alatt, vagy később cserépékályhát fog építtetni, nem megfelelően készítik elő a cserépályha helyét. Példul az építészek a legritkább esetében kalkulálnak a cserépkályha tömegével, így nem tervezik be a kémény mellé a megfelelő teherbíró alljzatot. Az épületgépész tervezőknek (időnként) eszükbe jut ugyan, hogy külső légbevezetéshez betervezzenek egy csatornát a ház alapjába, de mivel nem tudnak róla, hogy a cserépkályha égéslevegő-térfogatáram igénye többszöröse, mint bármi más tüzelőberendezésnek (a szakaszos működésből adódóan), ezért azt minden esetben jócskán alulméretezik.
Mivel a tulajdonos sokszor csak akkor keresi fel a cserépkályhást, amikor a fentiek már nem orvosolhatóak, a megfelelő cserépkályha építése akár meg is hiúsulhat. Sőt, mivel a fentiekkel – képzés híján – a legtöbb cserépkályhás sincs tisztában, a legnagyobb jóindulattal megépítik a cserépkályhát a már adott körümények közé – aminek aztán sok esetben ugyancsak csalódás a vége.
Saját használatra már rég készítettem egy építészeknek, épületgépészeknek szóló tervezési segédletet, amiben leírtam, hogy egy új ház tervezésekor hogyan kell előkészíteni a terepet egy cserépkályha számára: http://kalyha.hu/muszaki_kovetelmenyek.pdf
Nagy Zoltán cserépkályhás, okleveles mérnök
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.