A gázkészülékek forgalmazásában és a gázfogyasztó berendezések létesítésében érdekelt három szakmai szervezet (MÉGSZ, Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesület és Kéményjobbítók Országos Szövetsége) közös rendelet-módosítási javaslatot terjesztett be a miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárságához.
Az előterjesztők javasolják, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) gázkészülékeket érintő fejezeteit úgy módosítsák, hogy megszűnjenek a gázfogyasztó berendezések létesítését szabályozó 11/2013. (III. 20.) NGM rendelettel (MBSZ) szembeni ellentmondások.
A kormányrendelet ugyanis az Európában általában alkalmazott feltételrendszernél jóval szigorúbb feltételekkel (ld. a 74.§ és a 80.§) engedi – új létesítmény esetében tiltja – a gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati kivezetését. Az EU-ban érvényes szabályozást a Magyarországon is hatályos harmonizált szabványok (ld. MSZ EN 15287-2) tartalmazzák. Az EU területén forgalmazható, korszerű gázfogyasztó készülékek károsanyag-kibocsátása a szabályozás szerinti beépítés mellett nem lépik túl az egészségvédelmi előírásokban előírt határértékeket. A túlzott szigorítás az esetek döntő többségében lehetetlenné teszi a régebbi építésű, többszintes lakóépületek lakásaiban üzemelő, kéménybe kötött, elavult, gazdaságtalan, környezetszennyező gázkészülékek korszerűbbre cserélését. Az új készülékekhez szükséges kéményfelújítás költsége ugyanis gyakran meghaladja a készülék árát is, a gyűjtőkémények esetében pedig gyakran műszaki okok miatt meg sem valósítható. Az ilyen lakásokban a felhasználó kénytelen a régi készülékét üzemben tartani, az egyre emelkedő karbantartási költségek és egyre rosszabb hatásfokú üzemelés ellenére.
A sajnálatos CO-mérgezések is az ilyen készülékek üzemeltetési környezetében történnek.
Egyetértünk azzal, hogy az égésterméket elsősorban a tető fölé kell kivezetni, de indokolt esetben, ha a meglévő kémény gazdaságosan nem felújítható, legyen lehetőség a homlokzati (oldalfali) kivezetésre is. Azokon a helyeken, ahol a hatályos szabványok által előírt feltételek megteremthetők, a fűtőberendezés korszerűsítésének leghatékonyabb módja lehet a zárt égésterű, túlnyomásos gázfelhasználó készülék beépítése, homlokzati égéstermék kivezetéssel. A gyakran életveszélyes kémények így kizárhatók lesznek a rendszerből és talán az engedély nélküli (fekete), szabálytalan készülékcserék száma is csökkenthető lesz.
A fentiek érvényesíthetősége céljából javasoltuk a kormányrendelet 74.§ és 79.§ értelemszerű módosítását és a 80.§ törlését.
A javaslatban a fentieken túl felhívtuk a rendeletalkotók figyelmét arra, hogy a jelenleg hatályos OTÉK az idén szeptember 26.-án életbe lépő 813/2013/EU és 814/2013/EU energiahatékonysági rendeletekben megfogalmazott kötelezvények, a korszerű és energia-hatékony gáztüzelő berendezések felszerelését is hátráltathatja, mivel sok esetben a homlokzati égéstermék elvezetés nyújtja a legköltséghatékonyabb megoldást.
A rendeletmódosítási-javaslat ITT olvasható
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
7 hozzászólás
Kedves Miklós!
A homlokzati égéstermék elvezetések OTÉK általi indokolatlan korlátozó passzusainak törlésével magam is egyetértek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áramlástechnika törvényeit is kétségbe lehetne vonni.
Írásának eleven cáfolata a gyárkémények tömege, amelyeket az emberi kéz – az áramlástechnika tőlünk független hatásmechanizmusa
– miatt hozott létre, azon egyszerű oknál fogva, hogy egységnyi légnemű káros-anyagot, a tartózkodási zónánktól minél magasabban bocsátunk ki, annak hígulása annál nagyobb, vagyis fajlagos koncentrációja annál kisebb lesz. Ezt az összefüggést semmivel nem lehet cáfolni, mivel mérések tömege bizonyítja.
Mivel a földgáz égésterméke sem rózsaillat, hanem káros-anyagot tartalmaz, ezért ugyanazok az elvárások kívánatosak, mint bármilyen égéstermék esetén.
A szilárd tüzelés égéstermékének „illatát” a szilárd (pl. korom, kén stb) és illó (pl. aerosolok) tartalom okozza, ezért kisebb hígításban is érzékeljük a jelenlétét, de pl. a földgáztüzelésben is megjelenő szénmonoxid is szagtalan, tehát a füst veszélyességi foka nem az illat erősségének jellemzője.
Kifejezetten súlyos hiba tehát arra biztatni az érintetteket, hogy ezentúl nyugodtan eregessék ki az összes égésterméket a homlokzaton.
Igenis továbbra is az a kívánatos, hogy az emberi tartózkodási zónától minél távolabb, tehát lehetőleg a tetősíkok felett kerüljön kivezetésre az égéstermék (ahogy szellőzéstechnikában is a szennyezett levegőt nem a homlokzaton, hanem a tető felett kell kivezetni) és csak kivételes eset lehessen a homlokzati kivezetés, amikor a tető feletti valamiért nem, vagy csak indokolatlanul magas költség mellett lenne megvalósítható.
Az OTÉK módosításban én ahhoz a mondathoz bizony ragaszkodnék, hogy „az égésterméket lehetőleg az épület tetősíkja felett kell a szabadba vezetni, amitől csak indokolt esetben (a.,b.,c…)
lehet eltérni a hatályos rendeletek (11/2013. (III. 20.) NGM és MSZ-845:2012) vonatkozó pontjainak betartásával.”
Még egy fontos megjegyzés: Ha már az OTÉK korszerűsítésének igénye került napirendre, akkor egyidejűleg fel kellett volna vetni a 90. §, 91. §, és 92. § -sok korszerűsítésének igényét is, amely pedig a nyílászárókat még mindig folyamatos légpótlást biztosító elemként kezeli, holott azokat már tilos alkalmazni, és a helyettük beépíthető fokozott légzárásúak nem biztosítanak szellőzést.
A jelenleg beépített és várhatóan még sokáig velünk maradó „B” típusú gázkészülékek üzemeltetésének legnagyobb veszélyforrása a lakások bedunsztolása, amelyet az OTÉK semmilyen módon nem kezel (nem korlátoz), és ez nagyságrendekkel veszélyesebb hiba az OTÉK előírásaiban, mint a homlokzati kivezetések korlátozása.
NG
Erősen érintett vagyok, mert olyan többszintes épületben lakom, ahol a gázüzemű fűtőkészülékek égéstermékét a homlokzaton vezetjük ki.
Ismereteim szerint egyetlen méréssorozat történt eddig, mely a homlokzati égéstermék kivezetés hatását vizsgálta a szellőzéssel a lakásba bejutó levegő összetételére. Magyarán mennyi égéstermék jut be a lakásokba?
Sokkal alaposabban és szélesebb körben kellene a helyzetet felmérni. Fazakas úr biztosan tud számokat, hány embert érint ez.
Ha szellőztetek, a készüléket a legkisebb fokozatra állítom, de az őrláng ég. Sajnos semmilyen eszközöm nincs, amivel vizsgálni tudnám, mi jön be a levegővel.
Éppen ennek a helyzetnek a feloldására gondolkoztam azon, hogy lehetne-e őrláng nélküli gázszelepet alkalmazni. A Comtherm Kft-vel leveleztem, de az lett a vége, hogy ez így jobb.
Ha elszívásos szellőztetés lenne légbevezetőkkel, akkor is fenn áll annak a kockázata, hogy az égéstermék a légbevezetőn át bejut a lakásba.
Egyébként itt a környéken jó néhány lakásban a konvektorok helyett gázkazánt építtetett be a tulajdonos. Talán az annyival jobb, hogy az égéstermék jobban eltávolodik a homlokzattól. Vannak ventilátoros konvektorok is. Talán ez is jobban eltávolítja az égésterméket a faltól.
Ennél a háznál a környező épületek és a házak fekvése miatt a szél gyakorlatilag mindig párhuzamosan fúj a homlokzattal. Tehát szemből soha. Feltételezem, hogy az rosszabb, mert túlnyomásos zóna alakul ki.
Van azonban egy más felvetésem. Pótlólagos külső hőszigeteléssel és kis hőveszteségű ablak beépítésével a lakások fűtési hőigénye nagyon kicsi. Nem biztos, hogy az eredeti (mai) fűtési hőigényből kell kiindulni. (A vízmelegítésnél más a helyzet.) Lehet, hogy bizarr ötlet. Franciaországban a sok atomerőmű miatt a többszintes lakóépületeknél nagyon elterjedt a hőtárolós villamos fűtés. A tervezett paksi bővítés lehetővé tenné a gáz kiváltását árammal.
Kedves Miklós!
Igyekszem rövidre fogni, mert erről sok szempontból lehet írni.
Összefoglalom, hogy én mit értettem meg az idézett méréssorozatból. Adott egy helyszín, és egy gázkészülék. A mérések ideje alatt nincs határérték túllépés. A gázkészülék megfelelő állapotban van, az emisszió a vonatkozó határértékek alatt van.
Továbbra is az a véleményem, hogy ez egy szükséges, de nem elégséges adat a homlokzati égéstermék kivezetés problémakörben. Csak a legnyilvánvalóbb körülmény: mit mutatnak a mérési adatok, ha a készülék rossz műszaki állapotban van, az emisszió nem elfogadható. Az épületben lakókat semmi nem védi meg egy ilyen helyzettől.
Logikus, hogy zárt ablaknál mások az áramlási viszonyok, mint nyitottnál. Ez utóbbi esetben, szellőztetéskor, a külső levegővel együtt a konvektor égésterméke szinte beszippantódik az ablakon át. Nagy hidegben, amikor az égéstermékben lévő pára kicsapódik, különösebb méréstechnika nélkül is vizsgálhatók ezek a „worst case” helyzetek.
Pénz van. Például brüsszeli pénzből „kutatták” svédek, hogy milyen takarmányozással lehet a szarvasmarhák metán kibocsátását csökkenteni. Motto: a metán növeli a légkörben az üvegháztatást.
Kedves Miklós!
Életszerű felvetés vagy nem, hogy szellőztetéskor nem levegőt engedek be, hanem lebegő-égéstermék keveréket? A kivezető cső az ablak alatt van.
Kedves Miklós!
Mérnék én, de nincs mivel.
A javaslatát már régóta művelem. Sőt, próbálkoztam a gyújtóláng kiküszöbölésével. De mint korábban írtam, nem tűnt jó elgondolásnak. A szellőztetésenkénti kikapcsolás nem életszerű.
A baj többek között az, hogy az ablak széle egy vonalban van az égéstermék kivezetéssel. Persze, a szél fújhat kedvező irányban…
Ami a tűzhelyet illeti, ott elszívó ernyőnk van. Nagyobb terhelésnél ablaknyitás a konvektor „tekergetésével”. Kérdem, hányan csinálják ezt?
Tervbe vettük villamos tűzhely beépítését gáz helyett. A bojlernél már megtettük ezt. Tény, hogy nagyobb a folyó költség, bár ki tudja? Amilyen cirkusz volt a gázbiztonsági felülvizsgálatnál! Pár éves gömbcsapok ki, új be. A szerelő szerint rosszabb minőségű került be. De különben nincs aláírás.
De miért kettőnk magán beszélgetése folyik itt? Fazakas úr a tudója, hogy hány családot érint ez a probléma.
Kedves Miklós!
Valóban helyén kell kezelni az egész témát. Például azért is, mert könnyen lehetséges, hogy a helyiség szén-dioxid tartalmát elenyésző mértékben befolyásolja az égéstermék beáramlás. Sokkal inkább a légzésből származó.
Más. Német nyelvterületen külön kifejezés van az említett problémára: „Nachbarbeschwerde”.
De azon talán senki nem vitatkozik, hogy a lakosság ezerszer inkább gázzal fűtsön, mint ún. fával. Szintén német: „naturgelassener Baum”. Ha a fegyelmezett hírében álló svájciakat is „Feuerungskontrolleur” üldözi, és a hamuját elemezgeti, akkor hazánkban talán nem is meglepő egy kis szabálytalankodás.