A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának tájékoztatójából szemezgettünk.
Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba lépteti a közel nulla energia igényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni; csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után), és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be.
A KNE épületek szabályozása a következő három rendeletben jelenik meg a 2016. január 1. utáni időállapotban:
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet,
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Tud-e valaki ezekről a számításokról?
A költséghaszon-elemzések azt mutatják, hogy az építési költségek legfeljebb 10-15%-kal fognak emelkedni, de a többletköltségek a csökkenő energiafogyasztás révén megtérülnek. Gondos, költségérzékeny és energiahatékonyságra összpontosító tervezéssel a többletköltségek a fent említett 10%-nál jóval alacsonyabbak is lehetnek.