A cikk szerzői célul tűzték ki a háztartási gázkészülékek belső levegőminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatát, különös tekintettel a C típusú, homlokzati égéstermék-elvezetéssel ellátott készülékekre, amire kidolgozott, alapvetően új módszerük alkalmas arra, hogy meghatározzák a készülékek belső levegőminőségre gyakorolt hatását.
Eddig a háztartási készülékek telepítési és szennyezőanyag kibocsátási előírásai, elsősorban az adott készülékfajtával műszakilag elérhető paraméterektől függött. Megdöbbentő különbségek mutatkoznak az egyes készüléktípusokra, különböző tüzelőanyagra vonatkozó telepítési előírásokból levezethető lakótéri szennyezőanyag koncentráció értékekben. Egyes esetekben a szennyezőanyag koncentráció értéke az új rendeletben megadott határértékek sokszorosa is lehet.
Ezután a telepítési előírásoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek biztosítják a rendeletben előírt határértékek betartását. A műszaki megoldás akkor elfogadható, ha azzal biztosítható a határértékek betartása. Mint látni fogják a várható maximális szennyezőanyag koncentráció minden készüléktípusnál számíthatóvá, kikövetkeztethetővé tehető.
A levegőminőségi határértékekről megjelent a 14/2001.(V.9.) Köm-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékek, a gázipari szakemberek számára megadja azokat a paramétereket, amelyek alapján egy gázkészülék telepítése tervezhető, engedélyezhető. A megoldás megfelelő, ha a telepítés után a szennyező anyagok koncentrációja a határértéket nem haladja meg. Ha egy berendezés telepítésének engedélyezetési eljárásában, közegészségügyi szempontként a levegő minősége szerepel, akkor a hatóság az engedély kiadását csak azon az alapon tagadhatja meg, ha kimutatja, hogy a telepítés után a szennyező anyagok koncentrációja a telepítés után meg fogja haladni az elírt határértékeket. Ezzel megszűnik az eddig fennálló jogbizonytalanság, amikor a telepítésről szóló döntést nem számszerűsíthető, vagy nem méréseken alapuló szempontok szerint, egyéni belátás alapján hozzák.
A háztartási gázkészülékek égéstermékében légszennyező anyagként szén-monoxid, nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid fordul elő. A levegő minőségére előírt értékek:
A jó és jól beállított gázkészülékek hígítatlan égéstermékében a szénmonoxid 0-20 mg/m3, a nitrogén oxidok 5-200 mg/m3 körül mozognak, készüléktípustól függően. A szénmonoxid képződés akkor lehet jelentős, ha gázkészülék elkoszolódott, vagy egy kisméretű helyiségben olyan kicsi a légcsere, hogy a gázkészülék a fellépő oxigén hiány miatt kezd el jelentős mértékben szén-monoxidot gyártani. Általánosságban azonban elmondható, hogy amennyiben olyan helyzetet teremtünk, hogy a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határérzékek betarthatók, akkor a szén-monoxidra vonatkozó feltételek automatikusan teljesülnek.
A vizsgálati módszer lényege, hogy a helyiségben kialakuló légszennyezést folyamatosan regisztráljuk, miközben a készüléket egy célszerűen megválasztott időtartamig folyamatosan, névleges terhelésen üzemeltetjük, amelyet egy általában az előzőtől eltérő idejű üzemszünet követ. Ezek a ciklusok kb. egy hétig folyamatosan követik egymást. Az eredmények ábrázolásakor világosan látható, a készülék okozta szennyezés a háttérszennyezésre rászuperponálodva. Továbbá látható, a különböző irányú, és erősségű szél hatása, a szennyező-anyagok koncentrációjára. A szükséges időtartamok megválasztása a vizsgálat első napjaiban kapott eredmények alapján alakul ki.
A mérés leírása:
Vizsgálatunkat egy zárt-égés terű 7kW névleges hőterhelésű természetes levegőellátással rendelkező C11 típusú FÉG Konvektor Rt. által gyártott széria F8.50 F típusú készülékkel végeztük. A készülékről tudni kell, hogy égéstermék oldali tömörsége a rugalmas tömítéseknek köszönhetően az előírt határérték 20%-át sem érte el. A készülék N0x kibocsátása az EN 613-as szabvány szerinti kategorizálás szerint a legjobb. Az FÉG gázkonvektorokba, egy OMFB által is támogatott fejlesztésnek köszönhetően, alacsony N0x kibocsátású égők épülnek be. A vizsgálatokat Budapest belvárosában egy négyemeletes tömbház, második emeleti utcára néző szobájában végeztük. A mérés időtartalma alatt a szobák ajtajai zárva és használaton kívül voltak. A kb. 25m2- es, 3,4m belmagasságú körfolyosós bérház helyiségnek konvektora az ajtóval szemközti ablak alatt helyezkedik el. A mérőműszert az ajtó mellett helyeztük el, a mintavevő csövet a szoba konvektorral átellenes oldalán a leszálló légáramlat útjába helyeztük kb. 1,5m magasan, a faltól kb. 0,5m-re. Folyamatos mintavétel történt Environnement s.a. AC 31 M típusú monitorral. A monitor üzemeltetését ellenőrző paraméterek rendben voltak a mérés folyamán. A monitor negyed órás mérési átlagokat szolgáltatott az NO és NOx koncentrációkról.
Szobaalaprajz:
A készüléket programórával úgy vezéreltük, hogy egy ideig névleges terhelésen üzemelt, majd megadott idejű üzemszünet következett. Az ábrákon a névleges teljesítményű üzemet kék színű oszlopok jelzik. A vizsgálatsorozat végére 3 órás üzemet 5 órás üzemszünet követett. Ennél a beállításnál vált leginkább láthatóvá a változó háttérszennyezésre rászuperponálódva a gázkészülék szennyező hatása. Egyben a vízszintesbe forduló görbék jelzik, hogy a további üzemidő növelés nem növelte volna meg a helyiségben a szennyezőanyag koncentrációt, valamint az üzemszünet növelése sem vezetett volna koncentráció csökkenésre. Az ábrákon feltüntettük az aktuális szélirányokat. A nyilak mérte a szélsebességgel arányos méretű.
NO értékek a további ábrákon is μg/m3-ben
NOx megengedett érték: 200 μg/m3!
A diagramokat vizsgálva megállapítható, hogy a nagyobb szélsebesség minden esetben szennyezőanyag koncentráció csökkenést eredményezett. A vizsgálat alatt időegység alatt kétszer annyi gázt használtunk el, mint a legnagyobb téli gázfogyasztás. Ennek ellenére a vizsgálat ideje alatt egyetlen egyszer nem alakult ki a lakásban az előírtál magasabb légszennyezettségi érték. Ha figyelembe vesszük, hogy a készülék normál üzemben elsősorban 50%-os terhelésen üzemel, akkor a készülék okozta szennyezőanyag koncentrációnövekedést, a gyakorlatban az ábrákon látható értékek kevesebb, mint felére tehetjük. A készülék hígítatlan égéstermékében az N02 tartalom mintegy negyede az NO tartalomnak. Vizsgálataink szerint a készülékből kilépő N0 gyakorlatilag nem alakul át N02-vé azalatt az idő alatt, amíg a gázkészülék felállítási helyiségében tartózkodik. Ezért az egyszerűség kedvéért az NO értékek alakulását mutatjuk be.
A bemutatott vizsgálat elfogadható mértékű költséggel megismételhető kevésbé égéstermék tömör készülékkel, így megállapítható lenne az égéstermék oldali tömörtelenség hatása. A vizsgálatokat különböző beépítési helyzetekben, különböző teljesítményű, kialakítású készülékekkel megismételve olyan eredményeket kaphatnánk, amelyek szakmailag alapoznák meg egy új beépítési előírás alapjait.
A fentiek alapján látható, hogy valamennyi készüléktípus esetén van olyan módszer, amellyel a tervezett műszaki megoldás hatása, a hasonló esetek mérése alapján, kalkulálható a belső levegőminőségre. A meglévő, háttérszennyezést figyelembe véve megállapítható, hogy a tervezett berendezés hatására túllépjük e a tervezési határértékeket vagy sem. Más esetekben ez a környezetvédelmi elv már általánosan alkalmazott a telepítések engedélyezése során, minden más megoldás diszkriminatív. Az új telepítések engedélyeztetésekor nem a régi készülék kibocsátási paramétereit kell figyelembe venni, hanem a jelenleg gyártott készülékekét. A minta esetek méréséhez elegendő lenne viszonylag kis számú mérést elvégezni, amelyhez az anyagi fedezetet környezetvédelmi pályázatok segítségével, biztosíthatnák.
Fazakas Miklós, Dr. Virágh Zoltán és Frigy Beáta, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
6 hozzászólás
Be kell vallanom, hogy többszöri elolvasás után sem értem, hogy miről is szólt ez a vizsgálat. Az én olvasatomban nem a gázkészülékről, hanem a helyiség szellőzési viszonyairól, amiről viszont szinte semmi nem derült ki:
A vizsgált gázkészülék tűztere nincs kapcsolatban a helyiséggel, vagyis az égéshez szükséges levegőt a helyiségen kívüli szabad térből veszi, és a keletkezett égéstermék is a szabad külső térbe kerül. Ott már keveredik a lakóépület többi gázkészülékének az égéstermékével, a közlekedés melléktermékeivel, vagyis a városi környezetszennyezés minden összetevőjével.
Ha a nyílászárók tömörtelenek, vagyis szél hatására visszajut a külső levegő a helyiségbe, akkor a helyiségben mért értékek már nem a nevesített gázkészülékről, hanem a városi levegőszennyezésről és a helyiség szellőzéséről szólnak.
Ha viszont a külső határoló szerkezetek (az ábra szerint egyedül az ablak ilyen) légtömör kivitelűek, akkor hogy kerülhet a helyiség légterébe égéstermék a vizsgált C11 típusú gázkészülékből? Elvileg sehogy.
A közreadott vizsgálat és vizsgálati eredmény (legalábbis a közreadott formájában számomra „hány éves a hajóskapitány?” típusú vizsgálatnak tűnik, amiből semmi nem derül ki.
Kérem a cikkírókat világosítsanak fel, ha rosszul látom!
NG
Kedves Miklós!
Az OTÉK homlokzati égéstermék elvezetést korlátozó és idejétmúlt szabályozásával természetesen én sem értek egyet, azonban úgy látom, hogy a tanulmányban közzétett adatok és következtetések nem visznek közelebb a megoldáshoz, ugyanis a helyiségben mért értékeknek a gázkészülék működéséhez alig van köze.
A helyiségek légállapotát sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az, hogy a szellőzés (légcseréje, a légpótlás helye stb.) hogyan kerül megvalósításra.
Az OTÉK szellőzésre vonatkozó összes előírása elavult, gyakorlati megvalósításra alkalmatlan, ráadásul azon – a ma már túlhaladott – elven alapszik, hogy a nyílászárók nem tömörek, tehát folyamatos légbevezető tulajdonsággal bírnak, továbbá minden lakóegység rendelkezik gravitációs vagy gépi szellőzőkürtővel, vagy kéménnyel. A mai építészetben legyen az új építés, vagy átalakítás már nem lehet hagyományos tömítetlen záróélű nyílászárókat alkalmazni. Akkor az OTÉK vajon ezt miért hagyja figyelmen kívül?
Meggyőződésem, hogy az épületgépészeknek nem szabad csak azzal beérniük, hogy a homlokzati égéstermék elvezetésre vonatkozó szabályozást ki kell venni az OTÉK-ból, hanem a teljes légellátás-szellőzés fejezetét át kell alakítani és korszerűsíteni kell a mai energetikai, egészségügyi, tűzvédelmi környezetvédelmi stb. elvárásoknak megfelelő szinten.
A lakóegységek szellőzésére vonatkozó értelmes és szakszerű előírásokkal lehetne a helyére tenni egy sor gépészeti problémát a B típusú gázkészülékektől kezdve a kandallók, kályhák megfelelő működtetési lehetőségén keresztül az energiatakarékos, de folyamatos légcsere biztosításával.
Minimum azt el kellene érnie a Mérnökkamara Épületgépészeti tagozatának, hogy az OTÉK épületgépészetet érintő fejezetei felülvizsgálatra és korszerűsítésre kerüljenek és ez ne a fejünk felett történjen, hanem a szakmánk képviselői is ott legyenek annak érdekében, hogy végre értelmes szabályozás születhessen. Meggyőződésem, hogy ez az építészek számára is hasznos lenne, mert az épületgépészeti szakkérdések kezelése nem az ő feladatuk, viszont a szakmák kapcsolatrendszerének helyretétele mindannyiunk érdeke.
Kedves Zoárd!
Teljes mértékben egyetértünk. Csak, hogy fokozzam a helyzet tarthatatlanságát; a megvalósult új létesítményekkel óriási bajok vannak!
Pl. Miskolc új Csillagpont kórház: A járóbeteg rendelés épületszárny folyosói semmilyen szellőzési lehetőséget nem kaptak. A folyosókon kialakított várókban egyidejűleg több mint száz beteg tartózkodik, ugyanezen terek semmilyen szellőzést nem kaptak. Amíg a feleségemmel kb 4 óra hosszat várakoztunk, csak a környezetünkben többen lettek rosszul az oxigénhiány miatt.
A személyzet próbált javítani a helyzeten és kinyitott a folyosóvégeken két ablakot, ami pedig azt eredményezte, hogy a huzat miatt menekültek a járni alig tudó betegek.
Szintén Miskolc, új tüdőkórház, amely most 2015 decemberben került átadásra. A rendelőkben semmilyen szellőzési lehetőség sincs, csak nyitható (fémvázas fokozott légzárású ablakok), ráadásul a D-i oldalon is árnyékolás és hűtési lehetőség nélkül. A betegvárók (közel 100 férőhely) egy belső felülvilágítós térben ugyancsak gépi szellőzés nélkül, mindössze 4 db split klíma beltérivel (ami természetesen friss levegőt nem biztosít).
A közel 3 m2-es füstmentesítés részét képező légrács bezzeg látszik, arra jutott pénz a beruházásnál, szellőzésre nem.
A sort még folytathatnám tovább.
Egy tervező kolléga panaszolta épp a minap, hogy egy iskola korszerűsítési feladat kiviteli tervezésére kellene ajánlatot adnia, de mivel a pályázat költségvetéséből egy az egyben kimaradt a szellőzés – légpótlás, lehetetlen helyzetben van.
Az OTÉK szerint 20 m2 feletti tantermeknél gravitációs szellőzés nem alkalmazható, a nyílászáró cserék miatt megszűnik az eddigi jól-rosszul működő gravitációs szellőzés, helyettesítő megoldásra keret nincs.
Az energetikai számításban 0,5-2 légcsereszámok szerepelnek. Az elfogadott pályázati anyagban ennek realizálására viszont egy fillér se áll rendelkezésre.
Azt hiszem hosszan tudná sorolni mindenki a rossz tapasztalatait, azonban a gépészetileg inkorrekt épületek száma nőttön nő, és a penészes, egészségtelen komfortú lakásokról még nem is beszéltünk.
Ezért gondolom én, hogy az OTÉK homlokzati égéstermék kivezetésre vonatkozó elavult szabályozása egy sokkal nagyobb és átfogóbb problémakör kicsiny szeletkéje, ezért az OTÉK teljes megreformálását kell célul tűznünk, nem pedig a toldozgatását!
NG
Kedves Gyula!
Nem kellene az építészekkel konzultálni az OTÉK módosítási javaslatainkat illetően?
Nem csak a homlokzati égéstermék elvezetés az egyetlen probléma,
még csak nem is a legnagyobb. Az OTÉK szinte minden gépészeti megoldásokat érintő fejezete mind energetikailag, mind műszaki fejlődését tekintve – idejétmúlt, túlhaladott, tehát újra gondolást – sőt új alapokra helyezést – igényelne.
Pont ezért sokkal hatékonyabb és eredményesebb lehetne a korszerűsítés, ha a társszakmák együtt gondolnák át, mit és hogyan kellene változtatni.
Kedves Béla!
Más miatt, de egyet értek Miklóssal. Szerintem a németek nagyon precízen és gondosan leszabályoznak szinte mindent, amit lehetséges, azonban minden szabályozás csak annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle. A németek – legalábbis az átlag német ember – szabálykövető, és betartja az előírásokat. A gond ott van, hogy mi magyarok viszont még a kiskapukon is kiskapukat keresünk. Kétségtelen, hogy ettől vagyunk kreatívabbak is más nemzetektől, de a kreativitásunk túlnyomó részét haszontalan dolgokra pazaroljuk el.
Ami pedig a Nobel díjasainkat és feltalálóinkat illeti túlnyomó részük még akkor alkotott világszínvonalút, amikor még volt világszínvonalú oktatásunk, volt becsülete a tudásnak, ma már egyik sem mondható el. Pénzemberek diktálnak, osztják az észt és nem akarják észrevenni, hogy az összeszerelő üzemmé degradált ország nemhogy sikeres, hanem szinte minden mutatójában a legelmaradottabb országok közé csúszott már le.
Csak egy apró adalék a lemaradásunkhoz:
Tudomásom szerint szinte minden európai ország (Szlovákiáról pl. biztosan tudom hogy így van)a saját hivatalos nyelvére lefordított nemzeti szabványokat használ. Magyarországon a nemzeti szabványaink túlnyomó része csak az EU hivatalos nyelvein hozzáférhető. A hivatalos indok az, finanszírozza az akinek az érdeke! Pedig műszaki életünk zökkenőmentesebbé tétele az egész ország érdeke lenne, de a döntéshozók értelméhez ez már nem jut el. Inkább hagyják kínlódni az érintetteket az elavult, műszaki fejlődést súlyosan gátló ősrégi szabályozással.
Nem csoda tehát, hogy egyre súlyosabb konfliktusok alakulnak ki az elavult szabályrendszer és folyamatosan fejlődő műszaki lehetőségek határain.
Súlyos tévedés, hogy csak az anyagiak miatt miatt mennek el Magyarországról szakembereink, és főleg a mérnökök. A műszaki szabályozási környezet sok értelmetlen szabály és tiltás mára már az alkotás akadályozásának egyik fő tényezőjévé lépett elő. Az eredményt mindenki látja, aki egy kicsit komolyan veszi a hivatását.
NG
Mindenben egyet lehet érteni Nagy Gábor utolsó (2016. jan. 8-i) hozzászólásával.
SAJNOS ! ! !
Az eb itt van elhantolva. És a helyzet azóta sem javult !
Idiotizmus, ködevés, a szakmai (és ésszerűségi) gyakorlat abszolút nem ismerete és ezért teljes figyelmen kívül hagyása, és negligálása. Teljes valós szakmai hozzá nem értés.
Ez jellemzi a mi Szakmánk un. szabályozását is, minden szinten.
Aki értelmesen ALKOTNI szeretne, és ebből meg is akarna élni az vagy elmenekül innen, vagy ´mazohista´ és marad.
És minderről még nyolc bőrt akarnak lehúzni, anyagi oldalról, arról aki még ezek között az abnormális körülmények között itt akar dolgozni.
ENNYI. Teljes KO.
´média-kommunikáció´-szak és társai ,,, ,,, ,,, ingyenélők sisere-hadának bővített újratermelése, de lassan nem lesz aki egy menetet megvágjon…
Ja és, hogy el ne felejtsem ´a nemzet gáz-szerelőjét´ !