A statisztikák szerint a klíma- és hűtőberendezések forgalma globálisan évről-évre kb. tíz százalékkal bővül. Ezen belül is a VRF berendezések még nagyobb ütemet diktálnak.
A 2012-es globális 98 milliós szám 2018-ra várhatóan 170 millióra nő, és a kb. 10%-os növekedésből a VRF-rendszerek 15, míg a hagyományos vizes rendszerek (folyadékhűtő + fan-coil) 5%-kal veszik ki a részüket.
Míg 2000-ben világszinten 80-20% volt a folyadékhűtők javára a VRF-ekkel szemben, addig 2015-ben a VRF kiegyenlített.
Magyarországon itt még azért nem tartunk, hazánkban a folyadékhűtő és fan-coil kombinációja még vezet.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Teljesen egyetértek Zoárddal, nagyon jó kis összegzés.
Amit még hozzátennék:
– a VRF kivitelezéséhez megfelelő, magasan képzett szakember kell – mert ugye tudjuk, hogy ami víztömör az még nem gáztömör
– az üzemeltetés a VRF rendszereknél sokkal költségesebb. Itt a karbantartásra (esetleges szivárgás felderítésére, javítására), a hűtőközeg kezelésére (visszafejtés, elszállítás, kezelés) gondolok.
De szerintem is a legfontosabb a környezetvédelem. Bárki bármit mond, a hűtőközegek mindig is környezetszennyezőbbek lesznek mint a víz.
Több országban is adóval sújtják a hűtőközeg használatát.
Nagyon szép téma, sokat lehet rajta töprngeni.
Vajon megad-e a tervező egy várható energia fogyasztás, illetve energia költség adatot?
Néhány éve fejembe vettem, hogy az interneten keresgélve megpróbálom a különböző fűtési módok teljes élettartam költségét összehasonlítani. Nem sokra mentem. A talált értéke annyira szórtak, hogy nem lehetett egyértelmű sorrendet felállítani. Az volt az érzésem, hogy a szerzők eleve valamilyen szempont (érdek) szerint finomították az adataikat.
Tényleg így áll ez?
Mi a helyzet a fűtött-hűtött épületekben?