A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal érdekes 2015-ös adatai kerültek birtokunkba a hőenergia-termelésről, a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányáról és a háztartások végső energiafelhasználásáról.
Megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a bruttó végső energia fogyasztáson belül
Két érdekes adat innen:
A megújuló energiaforrásokból előállított energia fűtési és hűtési célú bruttó fogyasztásának a részaránya a fűtésben és hűtésben: 2015-ben 21,3%
A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban: 2015-ben 14,5%
Háztartások végső energia felhasználása Magyarországon, felhasználási célok szerint, 2015. év
Itt számomra meglepő adat volt, hogy villamos energiából többet használunk használati meleg víz előállítására, mint földgázból.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Tároljunk vagy ne tároljunk?
Kicsiben ez a kérdés a lakások meleg víz ellátásánál. De nagyban a villamos energia termelésnél is. Egy német szakember mondta, hogy két út lehetséges. Az egyik az aktatáska méretű szuper-akkumulátor: tárolás. A másik a Földet körbe ölelő szuper-távvezeték: azonnali fogyasztás az éppen működő forrásból.
Egyszerű példánál maradva. Lehet zuhanyozni tárolós vízmelegítőből. Lehet átfolyós rendszerűből is, de ahhoz jelentős teljesítménynek kell rendelkezésre állni, akár áramról, akár gázról van szó. Ma a tárolós megoldás a jellemző. A jobb hőszigetelés drágább terméket jelent. Menjünk tovább ebbe az irányba? Vagy inkább tegyünk nagyobb kapacitást a fogyasztók elé? Földgáznál ez lényegében adott. Áramnál nem jellemző a lakások háromfázisú táplálása.
Az energetikai egyik alapelve a fogyasztói igények kisimítása, a völgyek feltöltése, a csúcsok megnyirbálása. Így marad a jövőben is?