Hosszas előkészítés után a Nemzeti Fejlesztési Központ KEHOP-Plusz-4.2.3-25 számon közzé tette „Geotermikus alapú villamosenergia-termelés” című pályázati felhívását. A cél: 12 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyújtásával mintegy 26 MW beépített villamosenergia-termelő teljesítmény létrehozása a következő 3-4 évben
A Nemzeti Földhő Koncepció geotermikus alapú áramtermelésre nem határozott meg célértéket sem rövid, sem középtávra. Beavatkozási irányok címmel csupán annyit jegyzett meg, hogy „2-4 éves időtávon belül a geotermikus beruházások hangsúlyát [mások mellett] … a közepes geológiai kockázattal jellemzett kapcsolt áram és hőtermelési célú fejlesztésekre indokolt helyezni.” – olvasható a Magyar Geotermális Egyesület közleményében.
Az energetikai tárgyú támogatások szakmai tartalmát kialakítani és véleményezni hivatott PM MB Energetikai Albizottságban a geotermikus energia áramtermelési célú hasznosítási ötlete nem kapott egyöntetű támogatást. Volt, aki az alacsony entalpiájú földhő villamos energiává átalakításának óhatatlanul nagyon alacsony (<15%) termikus hatásfokára hivatkozott, és inkább a 100%-os hatásfokú hőhasznosítást szorgalmazta, mások az áramtermelésből kikerülő lehűlt termálvizek másodlagos hőhasznosítására való kötelezése mellett álltak ki. Az Energiaügyi Minisztérium a geotermikus áramtermelés időjárásfüggetlenségére, a naperőművek túlsúlyának, termelési kiszámíthatatlansága enyhítésére és az ellátásbiztonságra hivatkozva védte meg támogatási elképzelését.
A Magyar Geotermális Egyesület – a szaktárca érvelésének elfogadása mellett – elsősorban azért támogatta geotermikus erőművek létesítésének támogatási elgondolását, hogy ezzel csökkenthető legyen hazánk lemaradása a világ élvonalához képest, a magyar geotermikus szakma szerezhessen tapasztalatot ilyen erőművek létesítésének és üzemeltetésének műszaki és gazdasági vonatkozásairól, alakulhasson ki műszaki és vállalkozási kultúra ezen a technológiai területen.
Legutóbbi véleményezésük hátterében is ez a megfontolás állt, amikor azt javasolták, hogy a maximális támogatási összeg megfelezésével törekedni kellene arra, hogy legalább 3 pályázó kaphasson támogatást. A felhívás azonban megtartotta a 12 milliárd forintos felső korlátot, ami megegyezik a teljes támogatási kerettel, így akár egy pályázó is elviheti az összes pénzt. Amennyiben ez meg is történne, úgy a nyertes pályázónak olyan tudásmonopóliuma alakulhat ki, amit a később induló, támogatásban már nem reménykedhető versenytársai nem biztos, hogy le tudnak bontani.
Magyar Geotermális Egyesület megelégedettséggel fogadta azon javaslata beépítését a felhívásba, ami alapján a beruházások előkészítésére és tervezésére az elszámolható költségek 4%-a fordítható majd a korábban tervezett 2% helyett. Harmadik javaslatuk mellőzését, mely szerint az 1 milliárd Ft/MW-os fajlagos beruházási költség kizárólag a beépített villamos teljesítményre vetítődjék, nem tartják kudarcnak, mivel a hőtermelésre való kötelezés már korábban kikerült a felhívástervezetből.
A KEHOP-Plusz-4.2.3-25 pályázati felhívás néhány lényeges eleme:
| Megvalósíthatósági tanulmány: | szükséges |
| Termelő-visszasajtoló kútpár: | szükséges |
| Támogatás maximuma: | 12 Mrd Ft |
| Támogatás minimuma: | 1 Mrd FT |
| Támogatási intenzitás: | 45% |
| Fajlagos elszámolható költség: | 1 Mrd Ft/MW |
| Támogatás gazdaságossági korlátja: | BMR < 15% |
| Pályázatok benyújtási időablakai 2026-ban: | január 26. – február 27. |
| május 25. – június 18. | |
| október 1. – október 30. | |
| Megvalósítási időtartam | 36 hónap |
Borítóképen az izlandi Hellisheidi Geotermikus Erőmű
e-gépész
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.