Címke: Statisztika

A Központi Statisztikai Hivatal 2022. október 1. és november 28. között hajtotta végre hazánk 16. népszámlálását, amely a lakosság és a lakásállomány teljes körére terjed ki. A részletes adatokból számos, az épületgépészek számára is hasznos információ kiolvasható, például a lakások fűtésével vagy a hőszivattyúk terjedésével kapcsolatban. A KSH Népszámlálási atlaszából szemezgettünk…

Az ipari termelői árak 2023 júniusában az egy évvel korábbihoz képest 6,4%-kal emelkedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 1,3%-kal csökkentek. A belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 5,0 százalékkal mérséklődtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30%-kal több, mint 2020 azonos időszakában – olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.

2021 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 7,2%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 0,8, az egyéb építményeké 14,5%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 7,3%-kal kisebb volt a márciusinál – áll a KSH legfrissebb gyorstájékoztatójában.

2020 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 13,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 17,1, az egyéb építményeké 8,9%-kal.

2020 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 13,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 17,1, az egyéb építményeké 8,9%-kal.

Az elemzők már az első negyedév értékelésekor is kiemelten foglalkoztak a koronavírus-járvány építőiparra gyakorolt hatásával, akkor még korlátozottan rendelkezésre álló adatok alapján készített előrejelzés segítségével. Azóta már a tényleges adatok is megérkeztek, hogy részletesen értékeljük a járvány hatását az ágazatra.

Az elemzők már az első negyedév értékelésekor is kiemelten foglalkoztak a koronavírus-járvány építőiparra gyakorolt hatásával, akkor még korlátozottan rendelkezésre álló adatok alapján készített előrejelzés segítségével. Azóta már a tényleges adatok is megérkeztek, hogy részletesen értékeljük a járvány hatását az ágazatra.

A szén, az éghető megújuló energiaforrások és a villamos energia nettó import felhasználása csökkent, míg a földgáz, valamint a nem éghető megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasználása nőtt.

A szén, az éghető megújuló energiaforrások és a villamos energia nettó import felhasználása csökkent, míg a földgáz, valamint a nem éghető megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasználása nőtt.

Az egyes építőanyag-gyártói szegmensekben tapasztalt folyamatok megerősítik, hogy 2019 negyedik negyedévében lassulás volt látható a magasépítéssel, ezen belül különösen a lakásépítéssel kapcsolatos építőanyagok piacain.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2019. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2020. évre.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványából az is kiderül, hogy az előző évhez képest csökkent a földgáz és a szén távhő célra történő felhasználása.

Szépen nő az építési vállalkozások megrendelésállománya, de jövedelmezőségük csak szolidan emelkedik, mivel jelentős költségnövekedéssel és a súlyosbodó szakemberhiánnyal is szembe kell nézniük – derül ki az ÉVOSZ által készített legfrissebb felmérésből.

Nagyon érdekes összefüggésekre mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya. Érdemes végigkövetni, hogy a CSOK bevezetése hogyan hatott a lakások árának emelkedésére, és mennyivel megterhelőbb ma lakást vásárolni (CSOK-kal, áfa-csökkentéssel együtt) mint 2015-ben.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az FGSZ Zrt. közös kiadványból kiderül, hogy 2016-ban a belföldi földgázfelhasználás 687 millió köbméterrel volt magasabb a 2015-ös értéknél.

Harmadik alkalommal jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) együttműködésében összeállított, a hazai távhőszektorról átfogó képet nyújtó közös kiadvány.

A múlt év végén jelent meg a hazai távhőszektorról átfogó képet nyújtó közös kiadvány, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) együttműködésében került összeállításra.