Nemcsak azért, mert az épületgépészeti szakma legjelentősebb rendezvénysorozata, az Országos Magyar Épületgépészeti Napok is novemberben került megrendezésre, hanem azért is, mert a Magyar Mérnöki Kamarában egyedülálló módon az Épületgépészeti Tagozatban folyik szervezett munka a BIM és az épületgépész mérnök társadalom kapcsolatának javításán.
A cikk a Magyar Épületgépészet 2024/11-12. számában jelent meg.
Mérnöki mindennapjainkban egyre gyakrabban elő-előforduló fogalom a BIM, azaz az Építmény Információs Modellezés, munkamódszer. Az ISO folyamatábra jól szemlélteti azt, hogy ez a munkamódszer lényegében egy információ menedzsment folyamat az építmények teljes életciklusában (az előkészítéstől a tervezésen át a kivitelezésig, majd az üzemeltetés alatt is).
1. ábra. ISO 19650 Folyamatábra – UK BIM FRAMEWORK
A folyamat fontos, elengedhetetlen részét képezi a 3D BIM modell, mint vizualizációs, koordinációs és információ menedzsment eszköz, de a modell nem egyedüli alkotó eleme a BIM-es munkamódszernek. Idővel ez egy olyan folyamattá fog alakulni, amely már az építőipari tevékenységtől el nem választhatóan jelenik meg a mindennapi mérnöki tevékenységekben. Ezt erősíti az az állami törekvés is, amely az építőipar megreformálására kialakított új szabályozásban is látszik, ahol a BIM rendeleti formában is kötelezővé vált bizonyos feltételek mellett.
Az épületgépészek ezen a területen is élen járnak. Az MMK-ban elsőként, 2022. év végén megalakult az Épületgépész BIM szakosztály (az Épületgépész Tagozaton belül).
2. kép. Az ÉGT BIM Szakosztály elnöksége: Parsch Ádám; Rónai András Árpád; Orosz Tamás, Nagy Bernát
A Szakosztály 2023-2024 év fordulóján útjára indított egy felmérést, amely a szakmagyakorlók és a BIM kapcsolatát igyekezett felmérni az épületgépészek között. A felmérést közel 300 kolléga töltötte ki, a területi eloszlás arányaiban megegyezik a területi Kamarák taglétszámainak arányával.
3. ábra. A felmérésben részt vett vállalkozások mérete a létszám alapján
A vállalkozásméretek is jól tükrözik a piacot, az 1–5 fős vállalkozástól (amely a teljes kitöltés kicsivel több, mint 50%- át tette ki) a +250 főt számláló vállalatokig széles skála képviseltette magát (3. ábra). Az épületgépész piacot elsősorban kisméretű cégek alkotják. A kitöltők 80%-a tervezői területen dolgozik, ezért a tervezői csoportnak egyes esetekben külön kiértékelése történt.
A BIM-et széles körben ismerik már a mérnökök. 20% jól tájékozott vagy részleteiben is ismeri a munkamódszert, de a nagyobb réteg előtt ott a feladat, hogy ezzel a munkamódszerrel érdemben is megismerkedjen.
Mérnöki tevékenységekre bontva érdekességképpen az látható a kimutatások alapján, hogy részleteiben a tervezők és a tanácsadó/műszaki ellenőr réteg az, aki elmélyült a BIMben (4. ábra). Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy a válaszoló kivitelezők nagy százaléka csak hallott a BIM-ről, de nem használja, holott pont az ő esetükben is nagymértékű megtakarítást jelenthet, ha digitálisan elemeznek és nem az építkezésen kell drágán improvizálni.
4. ábra. A felmérésben részt vevők tájékozottsága a BIM koncepciójával és céljaival kapcsolatban
A felmérésből jól kirajzolódik, hogy tervezői területen nagy a BIM ismerete, ellenben a használatában van kihasználható kapacitás (5. ábra).
5. ábra. A felmérésben részt vevő tervezők tájékozottsága a BIM koncepciójával és céljaival kapcsolatban
A felhasználás módjait vizsgálva a tervezés és kivitelezés során használatos funkciók, mint ütközésvizsgálat, információmegosztás és koordináció bizonyultak a legismertebb felhasználási módoknak (6. ábra).
6. ábra. A válaszadók által ismert BIM felhasználási módok
Szembetűnő, hogy a költségtervezésben – valószínűleg a beruházási törvényben említett tételrend hiányában – még nem használják annyira a BIM-et. Várhatóan ezen segíteni fog, ha az állami beruházásokon ismertté válik az alkalmazandó tételrend. Az üzemeltetési fázissal összefüggő módok, mint energiahatékonyság, karbantartási tervek már megjelennek az alkalmazott felhasználási módok között. Ezekben az esetekben valószínűleg az ESG évenként növekvő terjedésével várhatunk további pozitív eredményeket.
A BIM megítélése az épületgépészek között pozitív képet mutat. Nagy arányban találják hasznosnak a BIM keretrendszert a tervezés szempontjából, de sokan vannak, akik nem tartják elengedhetetlennek (7. ábra).
7. ábra. A BIM megítélése a válaszadók között
A kivitelezés szempontjából is megvizsgálva a BIM keretrendszert hasonló eredményt kapunk, mint az előző diagrammon (8. ábra). Érdekesség, hogy ebben az esetben az arányok – bár még mindig magas a pozitív értékelés – elmozdultak és nagyobb azoknak az aránya, akik nem tudnak véleményt alkotni vagy nem tartják hasznosnak a munkamódszert. Ez azért is érdekes, mert pont a kivitelezési költségek spórolhatók meg legjobban a digitális modellen való javításokkal, szemben a már legyártott csőelemek, fittingek kidobásával, módosítási kényszerével.
8. ábra. A BIM megítélése kivitelezés szempontjából
Az eredmény arra világít rá, hogy a kivitelezés területén van tér a tapasztalatok bővítésére és az elfogadottság növelésére.
A felméréssel kerestük a választ arra is, hogy mi az, ami a legfőképpen hátráltatja az épületgépészeket abban, hogy áttérjenek a BIM munkamódszer szerinti folyamatokra a tervezésben (9. ábra). Általánosítani nem lehet, de feltételezhető, hogy a magasépítési tervezésben részt vevő többi szakágban is hasonló véleményekkel találkoznánk.
9. ábra. A BIM elterjedésének lehetséges hátráltató tényezői
A BIM terjedésének akadályai között a legnagyobb problémát a szoftverek költsége jelenti, amit a válaszadók 24,75%-a említett. Ez érthető, hiszen a BIM szoftverek beszerzése és karbantartása jelentős anyagi terhet ró a vállalkozásokra, különösen a kisebb cégekre. Egyértelmű tanulság, hogy a szoftverköltségek csökkentésére szükség van, amit a gyártók valószínűleg kompenzálni tudnának a vevőszám növelésével és a szoftver support szerződések emelkedő számából adódó bevételnövekedéssel.
A második legnagyobb akadály a BIM ismeretek hiánya, amelyet 18,20%-ban említettek. A szakemberek képzése és továbbképzése nem tart lépést a technológiai fejlődéssel, vagy a már futó képzések (mint például a MMK BIM Mesteriskola) létszámban nem tudja kiszolgálni az egyre növekvő igényeket. A nem releváns projektek, mint például a kis méretű projektek, szintén hátráltatják a BIM alkalmazását, amit 13,97%-ban jeleztek a válaszadók, a BIM-et inkább nagyobb, komplexebb projektekhez tartják megfelelőnek jelenleg.
A megrendelői hajlandóság hiánya 11,21%-kal szerepel a listán, ami arra utal, hogy a megrendelők nem mindig látják a BIM előnyeit, vagy nem hajlandók megfizetni annak költségeit az előkészítés/tervezés idején (pedig a valódi profitot a megrendelő/ beruházó realizálja, de nem úgy, hogy minden olcsóbb lesz, hanem a költségek átstrukturálódása által).
A BIM tervezéshez használható számítógépek hardverköltségei is jelentős akadályt jelentenek, mivel az összetett BIM modellekkel való munka gyakran speciális, nagy teljesítményű számítógépeket igényel.
A szakági tervezőtársak hajlandóságának hiánya 8,73%-ban szerepel, ami azt jelzi, hogy a különböző szakágak közötti együttműködés még nem teljesen kiforrott, holott pont ezen a területen van óriási potenciál az információ átadás fejlődésében.
A BIM segédanyagok hiánya is szerepel indokként, a megfelelő dokumentáció és támogatás hiánya is akadályozza a technológia elterjedését. Végül, 6,55%-ban jelezték, hogy már áttértek a BIM használatára, ami pozitív jelzés a technológia jövőjére nézve. Az eredmények összhangban vannak az általánosan hallható véleményekkel, amelyek szintén kiemelik a magas költségeket és a szakértelem hiányát, mint fő akadályokat.
A piacon évek óta jelen vannak már olyan Megrendelők, vagy olyan Vállalkozások, akik saját döntésből a BIM munkamódszer szerint dolgoztatnak/dolgoznak. Ezt a felmérés is jól visszaadta. A résztvevők 25%-a már legalább 5(!) BIM alapú projekten dolgozott. Ez a BIM projektek hosszát is figyelembe véve azt jelenti, hogy évek óta BIM-es projekteken dolgoznak egyes épületgépész kollégák, amiből az is következik, hogy ezen projektek generál tervezése is ebben a keretben folyt, ezáltal a nagy társszakágak egyes képviselői is bizton állíthatóan a BIM-es munkamódszer szerint dolgoznak évek óta. Érdekesség a korábbi válaszok eredményeinek tükrében, hogy a vállalkozások méretét tekintve ezeken a projekteken nagyjából egyenlő arányban dolgoztak kis és nagy cégek is (10. ábra).
10. ábra. A BIM projektek száma
Mérnöki tevékenységeket tekintve főleg a tervező kollégák működtek közre, de szerencsére minden más építőipari területről, így a kivitelezés és üzemeltetés területéről is találunk itt közreműködőket.
A válaszadók segítségével betekintést nyerhetünk abba is, hogy eddigi munkák során milyen BIM folyamatokat használtak (11. ábra).
11. ábra. A válaszadók által használt BIM folyamatok
Nem meglepő az, amit az ábrán látunk, hiszen a tervezői réteg a fő válaszadója a kérdőívnek, mégpedig az, hogy főleg 3D tervezésre és a koordinációkon szükséges üt- közésvizsgálatra használják a BIM-et.
Örvendetes ugyanakkor, hogy az információk (paraméterek) tárolása az előkelő 3. helyen van a rangsorban, azaz a geometria mellett nagy fontosságot kap az ISO 19650 BIM szabványban is részletezett információigény kielégítése.
Ez a felmérés az első volt a sorban (és nem az utolsó). Tervezzük, hogy ezt folytatjuk és kiterjesztjük a teljes Mérnöki társadalomra, bevonva a szakkollégium által BIM szempontból egy ernyő alá vont szakágakat és az Építész kollégákat is. Tendenciák még nem olvashatóak ki, de az egyértelműen látszik, hogy a BIM-es keretekkel, környezettel való ismerkedés, bizonyos esetekben az alkalmazás már folyamatban van. A módszertannak jelentős számú, de még nem a teljes piacot lefedő, érdemi használója van. Ezt erősíteni fogja az Építési rendeletekben megjelenő, bizonyos esetekben kötelező BIM-es követelmény, a technológia fejlődése és a piaci verseny, amelyet az generál, hogy a Megrendelő és a teljes projekt csapat az összességében hatékonyabb, költségeket optimalizáló, átlátható és fenntartható módon akar építkezni és üzemeltetni.
Összegzésként elmondható, hogy a BIM munkamódszer terjedése az épületgépészeti szakmán belül pozitív irányba halad, különösen a tervezés és ütközésvizsgálatok területén. Bár a használat még nem általános, a technológiai fejlődés és a piaci igények együttesen erősítik a BIM elterjedését, különösen a nagyobb és komplexebb projekteken.
A jövőre nézve további fejlődési potenciál rejlik a BIM szélesebb körű alkalmazásában, különösen az üzemeltetési és kivitelezési fázisban, ahol a költséghatékonyság jelentős növelése várható.
12. ábra. MacLeamy hatékonysági görbe – a BIM-re fordítva (Óbuda Group)
Ezen költséghatékonyság alapja a jó modell. Fontos megemlíteni, hogy a BIM tervezés és a jól használható modell előállítása jelentős többlet erőforrást igényel a tervezők részéről (összevetve az egyvonalas alaprajzi nézetekkel).
Az épületgépészek a folyamatos fejlődés mellett kulcsszereplői lehetnek ennek az új, digitális korszaknak.
A kiértékelésben nagy segítségünkre szolgált Tuczai Péter, üzemeltetési BIM és CAFM tanácsadó, valamint az Épületgépész BIM szakosztály elnöksége (Nagy Bernát közreműködését külön kiemelve).
A szerző az ÉGT BIM Szakosztály elnöke.
Rónai András Árpád
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.