Januárban az európai földgázpiacokon markáns árnövekedés bontakozott ki, amelyet elsősorban a hónap középső és második felében jelentkező időjárás-vezérelt többletkereslet, az alacsonyabb tárolói szintek miatti ellátási kockázatok, valamint az LNG-ért folytatott nemzetközi verseny erősödése hajtott. Derül ki a MEKH által publikált piacmonitoring riportból.
A nyugat-európai referencia hub-okon a másnapi és közeli határidős árak érdemben emelkedtek, és az európai árszint az ázsiai jegyzések fölé került, jelentős TTF-prémiumot kialakítva a JKM-mel szemben. A közép- és kelet-európai piacokon a korábbi hónapokban jellemző prémium fokozatosan mérséklődött, sőt egyes időszakokban diszkont is megjelent a német és osztrák piacokhoz képest, ami a régiós árstruktúra átrendeződését jelezte.
Az importoldalon a forrásmix szerkezete alapvetően változatlan maradt, ugyanakkor az LNG szerepe tovább erősödött. Az LNG-beáramlás havi alapon nőtt, részaránya emelkedett az uniós importon belül, miközben a norvég szállítás enyhén mérséklődött. Az afrikai vezetékes források havi alapon bővültek, míg a keleti és az azeri import volumene enyhén csökkent. A hónap második felében az európai árprémium következtében a spot LNG-szállítmányokért folytatott verseny fokozódott.
A kelet-közép-európai régióban az Ukrajna irányába tartó tranzitáramlások továbbra is élénkek maradtak, azonban a szállítási útvonalak relatív versenyképessége átrendeződött. A német irányból érkező forrás drágulása mellett a magyar útvonal versenyképesebbé vált a hónap végén, miközben a magyar–ukrán határponton a tranzit technikai kapacitásmaximum közelében zajlott. Összességében januárban feszítettebb, magasabb árszintű volt az európai földgázpiac.
Magyarországi földgázpiaci helyzet: erős nettó import, lassabb kitárolás, erős regionális szerep
2026 januárjában a magyar földgázrendszer nettó importpozíciója érdemben mérséklődött a decemberi szinthez képest. A teljes fizikai határforgalom 17,9 TWh volt, ami enyhe havi csökkenést, ugyanakkor jelentős éves növekedést mutatott. A teljes import 11,0 TWh-ra csökkent, miközben az export 6,9 TWh-ra emelkedett, így a nettó import 4,1 TWh-ra mérséklődött. A havi változás hátterében az import lassulása és az exportdinamika erősödése állt.
A belföldi fogyasztás januárban – a hidegebb időjárás következtében – meghaladta az átlagos szintet (megelőző 5 év átlaga), különösen a lakossági szegmensben. A 2–4. héten az átlagosnál hidegebb időjárás jelentősen növelte a fűtési célú keresletet, ami a napi felhasználásban és a csúcsigényekben is megmutatkozott. A hideg időjárás miatti magasabb belföldi kereslet mellett csökkent a nettó import, mivel az exportoldali forgalom jelentősen bővült, a rendszer tranzitszerepe erős volt.
A határkeresztező pontokon a szerb irány továbbra is meghatározó importforrás volt, míg exportoldalon az ukrán és a szlovák irány játszott kiemelt szerepet. A román átadási pont versenyképessége erősödött a hónap második felében, összhangban a régiós árkülönbségek átrendeződésével, azonban a teljes hónapot tekintve csökkent az osztrák és román határpontokon is az import szállítás. Az export növekedését a magas szerbirányú szállítás magyarázza.
Kétéves időtávon a határforgalom továbbra is markáns bővülést mutat, ami Magyarország tartósan erősödő regionális elosztó- és tranzitszerepét jelzi.
A tárolói oldalon januárban a hideg időjárás miatt gyorsabb ütemű kitárolás zajlott, mint decemberben. A készletszintek érdemben csökkentek, és a hónap végére a töltöttség az átlagos (megelőző 10 éves) szint alá süllyedt. A magasabb fogyasztás és az élénk tranzitforgalom együttesen feszesebb téli egyensúlyt eredményezett.
Európai földgáztárolási helyzetkép: gyorsuló kitárolás, növekvő téli kockázati prémium
Január végére az uniós földgáztárolók töltöttségi szintje jelentősen, december végéhez képest 21 százalékponttal csökkent a hideg időjárás és a megnövekedett fűtési kereslet következtében. Az alacsonyabb készletszint önmagában nem jelentett azonnali ellátásbiztonsági problémát, ugyanakkor erősítette a rövid távú árkockázati prémiumot.
Régiós kitekintésben hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők: a közép- és kelet-európai országokban a hideg időszakban jellemzően intenzívebb kitárolás zajlott.
Összességében januárban az európai tárolói helyzet már nem a decemberi készletmegőrzési pályát tükrözte, hanem a tél második felére jellemző, gyorsabb készletfelhasználást. Az alacsonyabb töltöttségi szintek és a hideg időjárás együttesen hozzájárultak az európai rövidebb távú földgáz árszint emelkedéséhez, a piaci szereplők a rövid távú ellátásbiztonsági kockázatokat és a magasabb nyári betárolási kereslete árazták a spot és a közeli (2026/27 téli szezonig) határidős piacokon.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.