Szükséges-e szivárgásészlelőt telepíteni a szénhidrogént hűtőközegként alkalmazó hőszivattyúk biztonságos működési környezetének kialakításához?

Véleménycikk. Szerzője Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft szakértője, a Daikin Europe Environmental Readiness csapatának magyar tagja; a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnökségi tagja. Közel hét éve támogatja a hazai hőszivattyú-piac építését, különös tekintettel a jogszabályi környezet alakítására.

Szeretnék előre pontosítani valamit: az F-gáz rendelet és a Klímagáz Törvény környezetvédelmi célú jogszabályok. A berendezések biztonságos működésével, és működési környezetével kapcsolatos kérdéseket nem a környezetvédelmi, hanem a vonatkozó európai uniós általános és szektorspecifikus termékbiztonsági jogszabályi kontextusban kell és lehetséges értelmezni.

A Daikin vállalatcsoport támogatja azon hazai törekvéseket, melyek célja, hogy biztonságosan – így baleset- és kockázatmentesen – lehessen alkalmazni a hőszivattyús rendszereket. A hűtőközeg-átállás komoly szakmai felkészülést vár el a piac minden szereplőjétől. Kétségen felüli, hogy az F-gáz rendelet által alacsony globális felmelegedési potenciálú (GWP) irányába felgyorsított hűtőközeg-átállás miatt mind nagyobb mértékben előtérbe kerülő ún. ’természetes’ hűtőközegek – beleértve ebbe az erősen tűz- és robbanásveszélyes szénhidrogének hűtőközegként való alkalmazását -, mélyebb hozzáértést, nagyobb körültekintést igényel a teljes szakmától. Emiatt is támogatta a Daikin korábban három hazai szakmai szervezet – APPLIA, MAHÖSZ, HKVSZ – által jegyzett R-290 lakossági monoblokk telepítési útmutató elkészítését is[4] Magyarországon, és vesz részt a SkillSafe[5] projektben európai szinten.

Ugyanakkor olvastam cikkeket,  vettem részt olyan szakmai rendezvényeken és egyeztetéseken, ahol nagyon különböző vélemények hangzottak el, különösen a telepítési környezet biztonságára vonatkozóan. Néha lebecsülve a szakmai kockázatokat, vagy épp megkérdőjelezve a gyártók kompetenciáját és elkötelezettségét arra, képesek-e, hajlandók-e olyan biztonságos működési környezetet kialakítani, mely minimalizálja a működési kockázatot.

Emiatt is szeretnék egy fontos szempontot tisztázni, gyártói szemszögből: az európai joggyakorlatban a gyártók felelőssége az, hogy megfeleljenek az Európai Unió környezetvédelmi, balesetvédelmi és biztonsági előírásainak, a termék teljes élettartama és teljes értéklánc tekintetében. A CE-jelölés azt jelenti, hogy a gyártó a terméket a vonatkozó európai szabályozások alapvető követelményeinek megfelelően tervezte, beleértve a saját kockázatértékelés elvégzésének követelményét, mely alapul(hat) a vonatkozó harmonizált termékszabványok alkalmazásán is.

A CE-jelölés hiánya esetén a termék nem forgalmazható az EU-ban és az EGT területén.[6]

Szakmai álláspontunk az, hogy az uniós jogharmonizációval nem összeegyeztethető az a gyakorlat, ha egy EU-tagállam plusz elvárásokat fogalmaz meg a gyártók által biztonságosnak ítélt – így CE-jelöléssel ellátott – termékre, berendezésre, valamint annak műszaki környezetére, beleértve ebbe a telepítési és működési környezetet.

Legyen annak címzettje a gyártó, importőr képviselője, vagy adott termék tulajdonosa, működtetője.

Írom ezt olyan gyártó képviselőjeként, mely nem ismer kompromisszumot akkor, ha biztonságról van szó. Erre kiemelkedő példa akár a Daikin által kifejlesztett Shîrudo[7] technológia, mely R-32[8] hűtőközeget alkalmazó VRV rendszerek esetén biztosítja a tűz- és toxicitásvédelmet, egyben a biztonsági szabványoknak való teljes megfelelőséget. Vagy az a Daikin Biztonsági Pajzs[9], melyet R-290 (propán) hűtőközeggel működő  levegő-víz hőszivattyú rendszerekhez fejlesztett ki a cégcsoport, mely magába foglalja a rendszerbe épített szivárgásészlelőt is (ezzel teljesítve a hazai szivárgásészlelő telepítési kötelezettséget is).

Természetesen a legkisebb kétség felmerülése esetén lehetősége van egy tagállamnak piacellenőrzési, -felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervezeteken és folyamatokon keresztül bármely termékkel és gyártóval kapcsolatban felmerült kérdést tisztázni. Anélkül, hogy egy teljes szektorra vonatkoztatva határozna meg olyan extra követelményeket, melyek kihatnak azok telepítési környezetére és előírásaira.

Ugyanis bármilyen addicionális tagállami követelmény nemcsak megnehezíti a hőszivattyúzás terjedését adott ország piacán, hanem olyan plusz költségvonzattal jár egy hőszivattyú rendszer telepítése esetén, mely versenyhátrányba hozza a hazai piaci szereplőket megdrágítva a beruházást. Akkor is, ha annak a címzettje nem maga a gyártó vagy szervizvállalkozás, hanem a végfelhasználó, vagy tulajdonos.

Iparági jogszabályi keretrendszer: minek kell megfelelni a CE-jelölés érdekében?

A keretet az átfogó uniós jogszabály adja, az Általános termékbiztonsági rendelet[10]. A szektorra vonatkozó uniós termékspecifikus biztonsági jogszabályok, melyekhez gyártóként (importőrként) igazodni szükséges, a Géprendelet[11]; a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó irányelv[12]; valamint a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló irányelv[13].

Az Európai Bizottság által kiadott Blue Guide[14] azt is leszögezi, hogy „nemzeti rendelkezések nem írhatják elő az alkalmazandó uniós harmonizációs rendelkezéseknek megfelelően gyártott termék módosítását, illetve nem akadályozhatják meg az uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelő termékeknek a szóban forgó tagállamban történő forgalmazását”  – beleértve ebbe a telepítési környezetre vonatkozó gyártói előírásokat is.

A gyártó vagy importőr tehát elhelyezi a CE-jelölést a terméken, megfelelőségi nyilatkozatot (Declaration of Conformity) állít ki, és összeállítja a megfelelőséget bizonyító műszaki dokumentációt.

„A műszaki dokumentációban feltüntetendő információk mennyiségének arányosaknak kell lenniük a termék összetettségével és a gyártó által azonosított lehetséges kockázatokkal. A gyártóknak meg kell adniuk különösen a termék általános leírását és a termék biztonságosságának értékeléséhez szükséges elemeket. Összetett termékek vagy lehetséges veszélyt jelentő termékek esetében a nyújtandó tájékoztatáshoz szükség lehet a termék részletesebb leírására. Ilyen esetekben a kockázatok elemzését és a kockázatok csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében elfogadott technikai eszközöket is bele kell foglalni. Ha a termék megfelel az európai szabványoknak vagy az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés érdekében alkalmazott egyéb elemeknek, a vonatkozó európai szabványok vagy az egyéb elemek felsorolását is fel kell tüntetni.”[15]

Melyek azok az iparági harmonizált – azaz uniós szabványrendbe ültetett – szabványok az iparág esetében, melyeknek való megfeleléssel a gyártó teljesíti a biztonsági jogszabályi keretrendszernek való megfelelést, és alkalmazásuk esetén a megfelelőség vélelmét kell alkalmazni? 

• IEC EN 60335-2-40: légkondicionálók, hőszivattyúk (töltetmennyiségek meghatározása a gyúlékonysági küszöbök figyelembe vételével, A2L, A2 és A3[16] hűtőközegek esetén);
• IEC EN 60335-2-89: hűtőbútorok és kereskedelmi hűtők biztonsági szabványa;
• EN378:2016: telepítési környezet, tervezés, töltetmennyiségek (termékspecifikus szabványok elsőbbségének biztosítása mellett). Gyúlékony hűtőközeg esetén az EN 378 csak osztatlan hűtőkör és 4,94 kg töltetmennyisége felett érvényes; ebben az esetben az IEC 60079 szabvány zónameghatározása is szükségessé válik.

TS EN 17606 szabvány tisztázza továbbá a CE-jelölésre vonatkozó további részleteket[17]:

Minden fél jogi felelőssége az EU termékszabályainak 2016. évi végrehajtásáról szóló „A Kék Útmutatóban” és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK HATÁROZATBAN foglaltak szerint érvényes.

A berendezést a gyártó utasításai szerint vagy az 5. záradék szerinti alternatív megközelítés szerint kell telepíteni. Ez utóbbi esetben a berendezés gyártójaként vállalja a felelősséget. A berendezés szerelője biztosítja a telepítési és üzemeltetési utasításokat, figyelembe véve a telepítési helyszínnel kapcsolatos összes sajátos szempontot.

Amennyiben a szerelő nem nyilatkozott arról, hogy alternatív megközelítést alkalmazott, és nem biztosít egyedi üzemeltetési kézikönyvet, a szerelő felelős a berendezés gyártója által meghatározott követelmények teljesítéséért. Ebben az esetben a gyártó továbbra is felelős a berendezés telepítésének, üzemeltetésének és karbantartásának biztonságos tervezéséért, különös tekintettel a töltetmennyiség-korlátozások és a kapcsolódó kockázatcsökkentő intézkedések betartására.

Technikai keretrendszer: milyen biztonsági megoldásokat alkalmazhat egy gyártó, és kiterjed-e ez a nem-géphibából eredő szivárgási esetekre is?

Joggal tették fel nekem a kérdést, hogy nemcsak a berendezés (gép) hibájára kell felkészülni, hanem az esetleges telepítési hibák elkerülésére is. Tudja-e – ha igen hogyan – biztosítani a gyártó a biztonságos működési környezetet? Rövid válaszom: igen!

Természetesen ennek része az, hogy a műszaki dokumentációban a gyártók világos előírásokat kell meghatározzanak a biztonságos telepítési, működési, szerviz- és karbantartási környezet kialakítása érdekében. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy amennyiben a gyártói előírásoktól egy telepítést végző technikusi csapat eltér, azzal átvállalja a „gyártói” felelősséget, ő maga válik adott rendszer „gyártójává”.

Emellett szükség van a szakmai közösség gyakorlati felkészítésére: a gyártók itt is elvárásokat támaszthatnak azokkal a technikusokkal, szakemberekkel szemben, akik adott hőszivattyút szervizelni fogják. Nemcsak az alternatív hűtőközegekre is bevezetett kötelező átképzésekre gondolok a korábbi F-gáz, új néven klímagáz-képesítés megszerzése vagy hosszabbítása érdekében, hanem azokra a gyakorlati gyártói továbbképzésekre is, ahol ellátják a technikusokat a rendszerspecifikus  ismeretekkel, a szervizfeladatokhoz szükséges szerszámokat és személyi védőeszközöket bemutatják, használatukat begyakorolják.

Tájékoztatni szükséges a végfelhasználókat, üzemeltetőket is a karbantartási elvárásokról, sőt, a gyártók a jótállási feltételekben elvárásokat is megfogalmazhatnak a rendszeres karbantartás elvégzése érdekében.

Ez így együtt már elég garancia a biztonságos működési környezetre.

Miután tisztáztuk a biztonságos működési környezet szempontjait, hadd térjek ki arra konkrétabban, milyen eszközöket alkalmazhatnak a gyártók egy propánnal töltött hőszivattyú működési környezetének biztonsága érdekében. Ehhez a – korábban már említett – termékszabványok nyújtanak fogódzót.

Az európai EN 378 (és globális megfelelője az ISO 5149) egy általános szabvány, amely követelményeket határoz meg a hűtőrendszerekre, kiterjedve a tervezésre, gyártásra, telepítésre, üzemeltetésre, karbantartásra és ártalmatlanításra. Az IEC EN 60335-2-40 termékspecifikus szabványként meghatározza az elektromos hőszivattyúk, légkondicionálók és párátlanítók biztonsági követelményeit, gyúlékony hűtőközegekre.

A szabvány-hierarchiában a termékspecifikus szabványban foglalt követelmények elsőbbséget élveznek az általános szabványban foglalt követelményekkel szemben[18], mivel a termékspecifikus szabványok a hatályuk alá eső termékkörre – termékbiztonsági fókusszal – töltetkövetelményeket határoznak meg. A különböző termékkörökre és különböző típusú hűtőközegekre eltérő töltetlimitek vonatkoznak.

A gyártók jellemzően tehát az IEC EN 60335-2-40 termékspecifikus szabványt követik az A2L, A2 és A3[19] típusú hűtőközegek tekintetében, különösen tömeggyártott berendezések esetén, a töltetmennyiség meghatározására és a saját termékük ismeretében elvégzett kockázatelemzés alapján alkalmaznak biztonsági megoldásokat.

Amikor biztonsági megoldások alkalmazásáról írok, akkor jellemzően egy egymásra épülő eszközrendszert értünk alatta.

Kiindulási alapnak tekinthető az, hogy a töltetmennyiséget olyan alacsony szinten érdemes tartani, mely esetén még szivárgás esetén sem tud kritikus koncentráció kialakulni. 152 gramm A3-típusú hűtőközeg-töltet alatt nincs szükség további biztonsági intézkedésre. Amennyiben ennél magasabb hűtőközeg-töltetre van szükség egy rendszer hatékonysága érdekében, akkor további biztonsági megoldások kerülnek alkalmazásra[20].

Kültérben elhelyezett önálló – monoblokk vagy hermetikusan zárt – rendszerek esetén a töltetmennyiség[21] függvényében alkalmazhat egy gyártó a szabványban kínált megoldások közül  például gázleválasztót, fagyvédelmi szelepet, hermetikusan zárt műszerdobozt a vezérlőpanelhez a szikramentesség érdekében, gázérzékelőt (szivárgásészlelőt) mely a beépített ventilátor aktiválásával beindítja a légmozgást esetleges szivárgás esetén, illetve a túl nagy meghúzási nyomaték ellen védett kialakítást.

Amennyiben 4,94 kg-nál magasabb töltetmennyiségre van szükség a teljesítmény növelésére, valószínűsíthető, hogy több önálló, moduláris hűtőkör kerül kialakításra adott berendezésen belül.

Beltérben elhelyezett osztott rendszerek esetén a szabvány követelményeket határoz meg a helyiség négyzetméterre vetített alapterületére megengedett hűtőközeg-töltetre, figyelembe véve a hűtőközeg gyúlékonysági és toxicitási jellemzőit, a gyúlékony légkör kialakulásának valószínűségét és a gyulladás kockázatát[22]. Fontos szempont adott helyiség légtérfogatán túl az elhelyezésre kerülő beltéri egység telepítési magassága is; erre (is) a gyártóknak világos előírásokat ás elvárásokat kell adniuk a műszaki dokumentációban.

A következő biztonsági megoldásra példa a szabvány nyújtotta eszköztárban az ún. fokozott tömörségű hűtőrendszer[23] tervezési követelmény, melynek alkalmazása csökkenti a kritikus szivárgások megvalósulási esélyét.

Ezt egészítheti ki a garantált légáramlás alkalmazása: ez lehet folyamatosan aktív, vagy szenzorra (pl. szivárgásészlelő szenzor) induló légáramlás. Funkciója az, hogy lehetővé tegye a légkeverést adott helyiségben, így esetleges szivárgás esetén is megakadályozva a kritikus koncentráció kialakulását, illetve leállíthatja a gép működését.

A példa 4 egymásra épülő biztonsági megoldás esetén demonstrálja a hűtőközeg-töltet és helyiségméret relációját az IEC 60335-2-40 szabvány 7. kiadása[24] alapján, osztott rendszerre beltéri telepítés esetén. A zöld színnel jelölt sáv felett nem lehet biztonságosan A3-hűtőközeget alkalmazó beltéri egységet telepíteni adott helyiségbe, azaz további műszaki biztonsági megoldások alkalmazása válik szükségessé.

Milyen további műszaki megoldások állnak rendelkezésre a töltetmennyiség növelésére vagy helyiségméret csökkentésére?

Egy gyártó alkalmazhat még rendszerbe épített riasztást is, mely amellett, hogy figyelmezteti a felhasználót az esetleges szivárgásra, egyben le is állít(hat)ja a hűtőkör működését.

További alkalmazott biztonsági megoldás lehet a szellőzési funkció rendszerbe való integrálása, annak érdekében, hogy a kiszivárgott hűtőközeg a kültérbe eltávolításra kerüljön.

A szabvány 7. kiadása már lehetővé teszi olyan speciális eszközök alkalmazását az esetlegesen  szivárgó hűtőközeg mennyiségének csökkentésére, mint például elzárószelepek és visszacsapó szelepek használata, mely azt biztosítja, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű hűtőközeg a hűtőkörön belül[25] maradjon még egy esetleges szivárgás esetén is.

Természetesen minden alkalmazott eszköz befolyásolja adott készülék árát, így minden esetben azt is mérlegelnie kell egy gyártónak, hol van az a felső költséghatár, mely mellett még terméke eladható.

Konklúziók

Kétségtelen, hogy a klímapolitikai törekvések miatt felgyorsult a hűtőközeg-váltás az alacsonyabb globális potenciálú hűtőközegek irányába, mely egyben fókuszba helyezi a természetes hűtőközegek felhasználását is. Az F-gáz rendelet kvótacsökkentési üteme, és a GWP-alapú termékkorlátok fokozatos bevezetése együtt azt eredményezik, hogy a termékfejlesztési ütem felgyorsult.

Emiatt a hűtőközeg-átállás komoly és gyors szakmai felkészülést vár el a piac minden szereplőjétől: gyártói képviselőktől, képzőszervektől, technikusoktól ugyanúgy, mint a logisztikai lánc szereplőitől. Kiemelendő a tulajdonosi és üzemeltetői felelősség is, hiszen a rendszeres karbantartás növeli az üzemeltetés biztonságát. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek biztonságban betöltött szerepét!

Az sem kétséges, hogy a szakmai felelősség és kockázat megnőtt, melyet csak közösen tudunk kezelni! Sem lebecsülni azt, sem a gyártók kompetenciáját megkérdőjelezni a termékbiztonság érdekében megtett szakmai lépéseik érdekében nem viszi előre a hőszivattyútechnológia hazai terjedését. Emiatt fontos egy szakmai konszenzus megalapozása arra, hogy a propán bár valóban jó termodinamikai tulajdonsággal rendelkező hűtőközeg, nem alkalmazható mindenhol, és lesznek olyan telepítési és alkalmazási korlátok, ahová nem lehet majd propán hűtőközeggel működő berendezéseket telepíteni.

Ezzel együtt az unióstól eltérő nemzeti előírások nehezítik a hőszivattyúzás terjedését, ezeknek való megfelelés komoly extra költséget jelenthet a tulajdonosok, üzemeltetők számára azok következetes követése esetén.

Emiatt érdemes a döntéshozóknak megfontolni a szivárgásészlelő telepítési kötelezettség teljes eltörlését, vagy a végrehajtási rendeletben nevesített alsó töltethatárok biztonsági szabványokhoz való igazítását.

Hiszen nem a hőszivattyúzásra vonatkozó szabályok további nehezítése, hanem a rendszerek telepítésére, szervizelésére vonatkozó szakmai ismeretek mélyítése, a hőszivattyúk működtetésére és karbantartására vonatkozó gyártói előírások következetes betartatása és számonkérése, a felhasználók és üzemeltetők minél alaposabb felvilágosítása vezet előre és adja az igazi biztonságot.

Hivatkozások:

[1] 573/2024/EU

[2] 2024. évi LXXXVII. törvény

[3] 458/2024. (XII. 30.) Kormányrendelet

[4] Forrás: R290 lakossági monoblokk telepítési útmutató

[5] SkillSafe project: skillsafe-eu.ehpa.org

[6] A CE-jelölés (Conformité Européenne = Európai Megfelelőség) azt igazolja, hogy a termék megfelel az Európai Unió vonatkozó biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásainak. Ez a jelölés kötelező az EGT (Európai Gazdasági Térség) területén forgalomba hozott bizonyos termékeknél, lehetővé téve azok szabad áramlását. A CE-jelölés csak azoknál a termékeknél kötelező, amelyekre harmonizált uniós szabályok vonatkoznak, és ezt kifejezetten előírják.

Az  elektromos és elektronikus berendezések esetén – mely kategóriába a hőszivattyúk és klímaberendezések is tartoznak – kötelező a CE-jelölés annak érdekében, hogy azok EGT területén azok szabadon forgalomba hozhatók legyenek

[7] Daikin Shîrudo: https://www.daikin.eu/en_us/daikin-blog/different-standards-f-gas-safety.html

[8] R-32: diflour-metán, CLH besorolása H221 Tűzveszélyes gáz, 1B kategória); ISO817 besorolása A2L, enyhén gyúlékony

[9] Daikin Biztonsági Pajzs (Shield): https://www.daikin.hu/hu_hu/sajto/r290-toplinske-pumpe-u-primjeni.html

[10] (EU) 2023/988

[11] 2023/1230/EU, Machinery Regulation

[12] 2014/35/EU, Low Voltage Directive

[13] 2014/68/EU, Pressure Equipment Directive

[14] A kék útmutató, 2022/C 247/01, 2.6. Üzembe helyezés vagy használatba vétel

[15] Általános termékbiztonsági rendelet, (33) pont

[16] Hűtőközeg-osztályozás az ISO 817 szerint; A1: nem gyúlékony; A2L: enyhén gyúlékony, A2: gyúlékony; A3: fokozottan gyúlékony

[17] a szabvány sajnos csak angol változatban áll rendelkezésre, ezért annak fordítását én készítettem

[18] EN 378, 1. rész, 6. cikk: “Amennyiben bizonyos rendszertípusokra termékszabványok léteznek, és ezek a termékszabványok hűtőközeg-mennyiségi korlátokra hivatkoznak, ezek a mennyiségek felülírják a jelen szabvány követelményeit.”

[19] ISO 817 szerinti hűtőközeg-besorolás a hűtőközegek gyúlékonyságának osztályozására

[20] Osztott rendszer esetén a felső töltethatár 0,98 kg.

[21] Felső töltetlimit egy hűtőkörre 4,94 kg

[22] R-290 alsó gyúlékonysági határ (LFL), 2.1% vol%, 39g/m3

[23] ETRS = enhanced tightness refrigerant system

[24] Európai szabványrendbe történő harmonizációja folyamatban van

[25] maximum releasable charge