Elnökjelölt: A törvény szelleme

Dr. Mecsi József az a típusú ember, akinek sok mondanivalója van, és akin látszik, hogy rendszerben szemléli a dolgokat. Vezető típus, aki saját világképe alapján irányítaná és kétségtelenül kézben tartaná a Kamara vezetését, idézem: „a létrehozott csapat (elnökség) és az elnök feladata az, hogy az akár külsős szakértők bevonásával generált és folytatott vitát lezárja, és a határozatot meghozza.”

Ez a munkametódus, de mik az elvek? Mecsi József részletes programját lentebb megtalálják olvasóink, de beszélgetésünk fő vonulatát itt summáznánk.
A Kamara egy önkormányzat, amelynek egyrészt feladata a kreditálás, másrészt a segítség, az útmutatás, az etikai mérték megadása. Mihez kell ez?
Mecsi József szerint manapság a törvény szelleme és betűje erősen szétválik. A kormány(ok) által nem vállalható a törvények szelleme szerint való cselekvés – a társadalom éretlensége, a negyvenévnyi kimaradás stb.-e az oka, mindegy -, ezért a törvények betűjét követelik meg, ami persze egyrészt a törvénykezés egyre inkább szövevényessé válását, másrészt az „erdőben való bújkálás” lehetőségének erősödését, illetve a tisztességes emberek kiszolgáltatottságának mértékét növeli. A Kamara egyik fontos feladata tehát a törvények érthetővé, alkalmazhatóvá tétele a tagság számára.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a tervező (de a kivitelező és a műszaki ellenőr is) egyre kevesebb információt kap egy-egy projektkiírásnál, a minimálisnál kevesebb paraméter pedig egyrészt lehetetlen felelősségi helyzetbe hozza, másrészt a kompetenciáját tagadja.
A mérnöki feladatnak pedig ma három oldala van: a műszaki, a gazdasági és a politikai; ezeket kell összehozni, hogy korrekt munkát lehessen letenni az asztalra.
A politika válogat. A tágabban értelmezett politika érdeke nem esik egybe a mérnökségével: a „megbízónak” az az érdeke, hogy EGYÉNEKET találjon, akik szükség esetén szakértőként igazolják a döntéseit, de bűnbakként is szolgálhatnak (visszautalva a minimálisnál kevesebb információból fakadó hibalehetőségekre). Ezért fontos az egység, a közös kamarai fellépés, állásfoglalás, a mélyebb elemzések alapján kialakított érvelési rendszer!
Mindehhez szükséges az általános humán beállítottságú, a különbségeket hangsúlyozó, és a mérnöki, általános törvények alapján osztályozó gondolkodásmód megfelelő arányának megteremtése minden szinten. Ez ma nem működik; míg például Finnországban természettudományi karokon tanul a felsőfokú diákok 43,4%-a, addig nálunk ez az arány mindössze 12,8%-os volt 2005-ben, és azóta csak romlott!
Végül fontos megemlíteni – visszatérve a munkametódushoz – a Kamarán belül a tagozatok és a megyék ellentétének feloldási kényszerét. A megyei szervezetek jogi személy mivoltukból kifolyólag adminisztratív feladatokat látnak el, míg a tagozatok szakmapolitikaiakat. Fontos, hogy kiegyezzenek egymással, megtalálják a közös hangot, saját funkcióikat, amiket építő jellegű párbeszéddel erősíthetnek.
Zárszónak épp megfelelő volt Mecsi József búcsúgondolata: a magyar mérnök jó! Legalább olyan képzett és kreatív, mint nyugati kollégái, mindössze gazdasági pozíciói gyengébbek. A Kamarának menedzselnie kell a magyar mérnököt, korrekt eszközökkel.




Dr. Mecsi József
Született: 1945. október 8., Nagykanizsa
Végzettség, tudományos fokozatok:
2005 egyetemi tanár
2001 egyetemi magántanár
1998 Dr. habil.
PhD
1993 Műszaki Tudomány kandidátusa (MTA)
Dr. techn. BME. Alapozás szakterületen
Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar.
okl. építőmérnök
Jáky József Útépítési Technikum, Székesfehérvár
Kitüntetések:
Vásárhelyi emlékplakett (1969), KTE ezüstérem (1994), Jáky díj (1996), Széchényi emlékplakett (KTE 1999), Széchy Károly emlékplakett (2004), 2006. év kiemelkedő szellemi alkotása díj (PTE 2006), Pro Facultate Rerum Metallicarum emlékérem (Miskolci Egyetem 2006), iNEER díj (2008), Hollán Ernő mérnökdíj (2008)
Nyelvismeret: angol (olvas, ír, előadóképes), orosz (olvas, ír, előadóképes)
Szakterület:
Szakmai területem az építőmérnökségen belül a geotechnika (talaj és szerkezet kölcsönhatási kérdései), tartószerkezeti méretezések kérdései, alagutak, mély munkagödrök építése.)
Szakmai munkámmal kapcsolatos munkahelyeim:
2005-2009 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (egyetemi tanár)
2004-2005 Pécsi Tudományegyetem, Építőanyag és Geotechnikai Tanszék (tudományos tanácsadó)
1991- ME-SZI Mérnök Szakértői Iroda Kft. (ügyvezető igazgató)
1985-1992 Vízügyi Építő Vállalat (Műszaki tanácsadó)
MTA Műszaki Mechanikai Munkaközösség BME Geotechnikai Tsz. (tudományos munkatárs)
Kaposvári Közúti Építő Vállalat (művezető-építésvezető )
2005- Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (egyetemi tanár)
1991- ME-SZI Mérnök Szakértői Iroda Kft. (ügyvezető igazgató)


Szakmai tevékenység:
Építőmérnöki diplomámat a BME-n szereztem, a Jáky-s technikumi évek után. Egy évet kivitelezésben, munkairányítóként dolgoztam, majd 15 évig a Műegyetemen tudományos munkatársként oktattam és kutattam. Ezt követően egy országos vállalat (VÍZÉP) vezető műszaki tanácsadójaként új építési technológiák bevezetésében szereztem tervezési és kivitelezési tapasztalatot. Később saját szakértői céget alapítottam, és nemzetközi szintű szakértői-tervezői munkákat végeztem. Közben a Miskolci Egyetemen óraadóként oktattam, és itt lettem egyetemi magántanár. 2005-2009-től a PTE Műszaki Karának dékánjaként, később egyetemi tanáraként tevékenykedtem.
Több mint 150 tudományos publikációm jelent meg, jelentős nemzetközi hivatkozásokkal, http://www.mtakoztest.hu/pub_mecsi_jozsef.htm, több mint 40 alkalommal tartottam angol nyelvű előadást nagy nemzetközi konferenciákon. Több mint 800 szakvélemény, geotechnikai terv készítője vagyok alapozási hibák, mély munkagödrök, talajszilárdítások, horgonyzások, alapozások, új technológiák témakörben, együttműködve építész és statikus mérnöki irodákkal.


Egyéb szakmai szervezetekben, egyesületekben való tevékenység:
ISSMGE (Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Szövetség) TC-28 (Mély munkagödrök és alagutak építése) vezetőségi tagja (core member) 2002-től. A bizottságnak több mint 50 nemzeti képviselő tagja van 30 országból. Háromévenként a bizottság világméretű szimpóziumot szervez. 2008-ban nemzetközi workshop-ot szerveztem Budapesten. http://www.issmge.org, http://www.issmge-tc28-hungary.net
TC-40 bizottság vezetőségi tagja (professzionális mérnöki gyakorlat) 2006-tól. http://www.reliability.geoingineer.org/TC40/
MTA köztestületi tag, akadémiai albizottságok tagja
iNEER AWARD bizottság tagja (Nemzetközi Hálózat a Mérnöki Oktatás és Kutatás területén), 2005-tól,
Fővárosi Tervtanács tagja 2002-2006
Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) plénum tagja két cikluson keresztül, 2000-2006, a MAB Építő-Építészmérnöki és Közlekedési Tudományági Bizottság elnöke 2000-2006, bizottsági tag 2006-tól, és a MAB Stratégiai Bizottságának tagja 2006-tól, http://www.mab.hu
Építőmérnökök Európai Bizottsága (ECCE) tagjaként Magyarország képviselője,
Mérnöki Oktatás Nemzetközi Konferenciák elnökségének tagja (ICCEE)
Miskolci Egyetem Habilitációs Bizottság tagja
Az MSZT Különleges Alapozások Műszaki Bizottság elnöke, 2000-2002
KTE-ÉTE-Magyarhoni Földtani Társulat tagja, korábban vezetőségi tagja


Jelenlegi kamarai tagság:
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara alelnöke vagyok (elnökségi tag voltam a megalakulásától kezdve, alelnök 2002-től)
A Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai tagozatának elnöke. A tagozat alapítója, 1990-től (akkori egyletként is) titkára, majd 1997-től elnöke.
Az MMK alapító tagja vagyok, megszervezője és alapítója az 1990. január 11-én megalakult egyesületi Geotechnikai Tagozatnak, továbbá az 1997. május 28-án alakult hivatalos Geotechnikai Tagozatnak a megalakulása óta elnökeként tevékenykedem.
A már 15 alkalommal megrendezett nagysikerű Széchy Károly előadóülések fő szervezője, valamint 18 alkalommal 160-210 résztvevős geotechnikai szakmai estek fő rendezője voltam. Nagy részem van abban, hogy a tagozat jelentős integráló szerepet tölt be a mélyépítéssel foglalkozó vállalkozásokkal, elismert és hasznos együttműködést alakított ki a társszakmák képviselőivel, hatóságokkal.
A tagozat országosan elfogadott eredményes munkát végzett a geotechnikai szakmagyakorlás szabályozásában, a geotechnikai európai szabványok honosításában, workshop szervezésével, fordítások finanszírozásával stb. Ezekben a munkákban kezdeményező és megvalósító szerepet vállaltam.
A Mérnökújság szerkesztőbizottságának kezdettől fogva a tagja vagyok.
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökségében tagként a megalakulástól részt veszek, 2002-tól alelnökként tevékenykedem.
A 2009-es tisztújítás alkalmával Az MMK elnöki tisztségére, illetve alelnöki tisztségre is vállalom a jelöltséget. (Bízva abban, hogy a jelölőgyűlés olyan elnököt választ meg, akivel jó együttműködés, hatékony munkavégzéssel együtt járó teljes bizalom építhető ki.)



Program:


Megválasztása esetén mivel járulna hozzá a kamara eredményes működéséhez? Mit tart lényegesnek az adott tisztség vonatkozásában?
A kamara országos szintű elismertetésében következetes, professzionális felkészültségű háttércsapattal rendelkező szervezet kiépítését tartom feladatomnak, hogy kisugárzó hatással, világos megfogalmazásokkal érvényesüljön a mérnöki gondolkodás szellemisége.
Ne legyen sodródó, hanem domináns véleményformáló szervezet, az érdekek és értékek egyensúlyának megteremtését tartsa szem előtt.
Hangolja össze a megyei-regionális és tagozati szervezetek munkáját, mutassa be a szakmapolitikai mozgástereket, erősítse a szervezet egységes munkáját a közös érdekek alapján. Ennek elérése érdekében hatékony és professzionális munkastílust alakítson ki.
Az eredményesség szem előtt tartásával szervezze meg a kamara adminisztratív ügykezelési, belső működési rendszerét, a kompetenciák tiszta, világos rögzítésével.
Adjon ki állásfoglalásokat, fogalmazzon meg véleményeket megalapozott elemzések, értékelések alapján, késztesse a politikát a mélyebb elemzések, színvonalas hatástanulmányok kidolgozására, és lépjen fel a mérnöki szakmai munka lejáratóival szemben. Építse ki a tagsággal az interaktív kapcsolatait; az érdekvédelem érdekében szervezze meg a belsőkörű naprakész és hatékony tájékoztatást.


Miben látom a kamara legfontosabb feladatait?
Szelleme legyen, mint a céheké = széthullás helyett a közös érdekben való összetartás, a minőség központja. Testületei legyenek a mérleg nyelve, a kollektív bölcsesség a jobbítás érdekében.


Miben látom a kamara feladatait részleteiben, melyben a kamarai elnök, illetve alelnök koordináló, bátorító, kezdeményező szerepet vállal fel?
Feladat az érdekvédelem. Érdekvédelem a kliens és a mérnök érdekében: a minőségi követelmények megszabásával, ellenőrzésével, teljesülésük tanúsításával, a minimális díjazás előírásával.
Feladat a képviselet. Az államigazgatás, a társadalmi szervezetek, a hatóságok, a szakmai egyesületek irányában képviselje és érvényesítse a mérnökei érdekeit.
Feladat a mértékteremtés. A tisztességes verseny érdekében a kiírási normák, az ajánlati keretek, az elbírálás elvei kodifikálandók.
Feladat az együttműködés. A mérnöki feladatok komplex feladatok, ezért szükséges a kooperáció, tájékoztatás, érdekerősítés a kölcsönös előnyök érdekében.
Feladat az elismertetés. A társadalmi megbecsülés kivívására és a társadalmi elismerés megalapozására kell a szakmabelieket összefogni, és a közvéleményt felfogásunkról, eredményeinkről tájékoztatni.
Feladat a hasznosság. A kamara a tagjainak nyújtson szolgáltatásokat, információkat. Referenciát jelentsen. Legyen a tagok érdeke a fegyelem.


2009. évben befejeztem a Pécsi Tudományegyetem Műszaki karán a dékáni tevékenységemet, ami igen jelentős kapacitás-felszabadulást jelent számomra. Budapesten van a családom, így tevékenységem fő súlypontját az MMK-ban végzett munkám teheti ki.
Korábbi éveim során igen széleskörű és elismert kapcsolatokat építettem ki, részben a jelentős számú megbízások által, másrészt országos szinten az egyetemi (BME, Miskolc, Pécs) munkáim során, nemzetközi szinten a mérnökszervezetekkel, kamarák vezetőivel.

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.