Válasz az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatos kérdésekre

Először lássunk egy rövid visszatekintés a 2002/91. EU Direktíva hazai történéseiről, amely egyben nagyrészt választ ad az MMK szerepéről, tevékenységéről.

Az EU Direktíva eredeti meghatározása értelmében az épületek energetikai tanúsítását, valamint a kazánok és légtechnikai berendezések felülvizsgálatát rögzítő rendeleteknek a tagországokban 2006. január 1-jei hatállyal kellett volna életbe lépniük. Az MMK már 2003-ban felhívta a Gazdasági Minisztérium figyelmét a kérdés mielőbbi megoldására, de gyakorlatilag az történt, hogy
– a feladatot két részre bontották, épületekre és hőtermelő, valamint légtechnikai berendezésekre,
– a két területet két különböző minisztériumhoz rendelték.

Az épületekre vonatkozó munka 2004-ben megkezdődött a különböző minisztériumok, illetve azok hivatalainak irányításával (KTM, Lakásügyi Hivatal).

Az épületek energetikai auditálását, azaz egységes számítását, méretezését 2006. szeptember 1-től TNM rendelet tette kötelezővé. A tanúsításra vonatkozóan 2008. június 30-án jelent meg a 176/2008. (IV. 30.) kormányrendelet, amely 2009. január 1-én lépett hatályba. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a 2006. január 1-jei határidőt csak két EU-ország teljesítette, tehát nem egyedül maradtunk le, bár teljesítés vonatkozásában nem voltunk az élvonalban.

A kazánokra és légtechnikai rendszerekre vonatkozóan 2008 szeptemberében jelent meg a 2064/2008. kormányrendelet, de ezzel részletesebben nem kívánok foglalkozni.

Még egy megjegyzés a két terület szakértői vizsgáiról:
– az épületekre vonatkozóan az MMK és a Magyar Építész Kamara párhuzamosan vizsgáztat, és immár kb. 600 mérnök tett sikeres szakértői vizsgát,
– a kazánok és légtechnikai rendszerek vizsgáira vonatkozóan – amely csak az MMK hatáskörébe tartozik – a vizsgakérdések e hónapban kerülnek a Kamara honlapjára, és a vizsgáztatás júliusban kezdődik.

Visszatérve az épületek energiatanúsításának témájára, rögzítenünk kell, hogy az erre vonatkozó 176/2008. rendelet kidolgozásában egy széleskörű szakértői gárda – így az MMK képviselői is – vett részt Dr. Zöld András vezetésével. Hangsúlyoznom kell, hogy a rendeletben rögzítésre kerülő több adatból, előírásból az MMK képviselői nem értettek egyet például az 5500 Ft-os óradíjjal, a számlák szerinti tanúsítási lehetőséggel, ez utóbbira még visszatérünk.
Az 5500 Ft óradíjjal eleve nem értettünk egyet, de „vétójogunk” nem volt. Viszont a vizsgáztatás szükségességével eleve egyetértettünk, két fő okból:
– hogy kizárjuk a kontárokat,
– illetve a külföldi szakértőket így csak akkor engedjük be a hazai piacra, ha levizsgáznak magyar nyelven (hasonlóan a külföldi gyakorlathoz).

Tehát nem az árbevétel, hanem a szakmai színvonal, az MMK-tagok „védelme” miatt! A vizsga, illetve díja egyébként két részből áll; egy különleges részből (ennek összege 22 000 Ft), és egy általános részből (ennek összege 10 000 Ft). Ez utóbbi az a rész, amelyet azoknak, akik más szakértői címet már megszereztek, vagy műszaki ellenőri, vagy felelős műszaki vezetői vizsgát már letettek. Az ilyen jogosultságokkal rendelkezőknek ebből a részből természetesen nem kell vizsgázni (és plusz 10 000 Ft-ot fizetni). Tehát szó sincs 52 000 Ft-os vizsgadíjról.

A számla, illetve mért érték szerinti tanúsításról.

E módszerrel – a 176/2008. törvényben rögzítettek szerint – az MMK és a Magyar Építész Kamara nem értett egyet. Ezt többször írásban közöltük az illetékesekkel. Hosszas várakozás után döntés született e témára vonatkozóan: egy részletes, az összes EU-rszágra kiterjedő tanulmány készült (szerzője Dr. Magyar Zoltán). Ebben rögzítésre kerültek a feltételek, lehetőségek, tapasztalatok (több EU-országban ez elfogadott módszer, a minisztériumi döntés e témában rövidesen várható).
A csattanó: abban a két „zászlóshajó” EU-országban, ahol ezt a módszert is alkalmazták, most tiltsák be ezt a lehetőséget!?

Egy fontos új adat; az EU most dolgozza át a 2002/91. Direktívát, amelyre vonatkozóan Magyarország is megküldte észrevételeit. Az átdolgozás egyik fontos eleme a szankcionálás, amely hazánkban azért fontos, ugyanis mivel a 176/2008-al kapcsolatban „végrehajtási utasítás” nem jelent meg, az egyes önkormányzatok eltérően értelmezik (van, ahol megkívánják, van, ahol nem a tanúsítást).
Végül egy megjegyzés „a felesleges a tanúsítás, az épületeket kellene úgy tervezni, hogy…” bejegyzésre. Nos, ez már megvalósult, hiszen az új épületeket a TNM rendelet értelmében az új számítási módszer szerint kell méretezni, azaz auditálni, a tanúsítás ennek is egy „igazolása”.

A 264/2008. kormányrendelettel kapcsolatos néhány megjegyzés:
a) A rendelet kidolgozásakor az MMK javaslatai sokkal részletesebb volt, például mérések előírása. E szakmai részt a különböző minisztériumok „kérésére” erősen erősen felpuhították.
b) A Magyar Energia Hivatal kifejezett kérésére került be a technikusok szakértői lehetősége.
c) A vizsgakérdések június 10-től az MMK honlapján (és az e-gépészen is) megtekinthetők lesznek, és a vizsgáztatás is júniusban megkezdődik, a többi szakértői vizsgához hasonló jelentkezési, díjazási feltételekkel.

Végül, akik úgy érzik, nem elég részletes a válaszom, úgy azoknak akár az eddigi formában név szerint, akár jeligés formában kérdezőknek (szaklap, online), vagy a 20/436-9006-os számon személyesen is szívesen rendelkezésére állok.

Szerkesztői megjegyzés: az eredeti vita anyaga olvasható az alábbi linken: http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=99

Dr. Bánhidi László