Szabályozási visszásságok: rendeletek, szabványok

Kollégánk írásának témái között szerepel az OTSZ, a füstmentesítés, a GMBSZ több aspektusa éppúgy, mint a split kültérik elhelyezése vagy a 20 kW-nál nagyobb kazánok kötelező felülvizsgálata.

Sajnos elkerülte a figyelmemet a lap felhívása a szakmai szabályozások problémáinak begyűjtéséről. Most egy kicsit pótolnék a mulasztásomból.


Amikor a Kivitelezői szakosztály elindította a szabványokkal kapcsolatos kampányát, azt írtam: mindössze a következő épület típusokról találtam érvényes szabványt: oktatási épületek, otthonok, szállások, közforgalmú gyógyszertárak, sátrak (!). Ennyi. Lakó-, iroda-, vendéglátó-, kereskedelmi épület, kórház nincs a listán. Nem létező előírást nehéz értékelni. Nézzünk néhány dolgot, amiről van rendelet.


Az indító cikk az OTSZ egy előírásából vette az első példáját. Vegyünk innen még kettőt. Az OTSZ a közlekedők füstmentesítésénél, 100 m2 alatt annak méretétől függetlenül ugyanazt a minimum 7200 m3/h elszívást és légpótlást írja elő. Ez a megengedett 40 m hosszú, mondjuk 2,5 m széles, ugyanilyen magas folyosónál elfogadható és megvalósítható megoldásnak tűnik, 29-szeres légcserét jelent, de egy 1,6 m széles, 3 m hosszú, 2,5 m magas közlekedőnél már 600-szoros légcserét kapunk. Ekkora érték már a mi szakmánkban nem nagyon fordul elő.


A felszín alatti terek füstelvezetését keményen szigorították. A besorolású helyiségeknél a régebbi érték 4-szeresével, a besorolásúaknál 6-szoros értékkel kell számolni. Ma hivatalosan egy alagsori vizes helyiség esetén is gondoskodni kell a hő és füst elvezetéséről és a levegő pótlásáról. Bár egy WC-ben kicsi a tűz keletkezésének az esélye, ha mégis előfordul, egy lépéssel a védett közlekedőn lehetünk, ugyanazt a költséges megoldást kell alkalmazni, mint egy valóban veszélyes területen. (A gyakorlatban szerencsére ezt nem szokták megkövetelni.)


Más. Mura hozzászólónk a GMBSZ homlokzati égéstermék-elvezetésével kapcsolatos előírását idézi. Erről sok szó volt a témában indított fórumon. De nem ez egyetlen túlzottnak tűnő szabályozás a rendeletben. Ha egy konyhában gáztűzhelyet akarunk elhelyezni, vagy az ablakon, vagy a falban kell méretezett nyílásokat kialakítani. Nagyon sok család egy héten mondjuk 3 órát tölt főzéssel, a további 165 órán keresztül fölöslegesen dől be rajta a hideg. Azt nem hiszik el a szerzők, hogy főzéskor a lakónak van annyi esze, hogy kicsit kinyissa az ablakot, már csak a szag miatt is, abban viszont biztosak, hogy a hideg miatt nem fogják betömni azt a lyukat.


Nyitott égésterű kazán létesítése esetén bizonylattal igazolt légtömörségű, automatikus zárású ajtót kell a helyiségbe beépíteni (nem olcsó és nem túl praktikus), még akkor is, ha a lakótér egy jól szellőztetett előszoba másik oldalán van. Ha ennyire félni kell ettől az eszköztől, egyszerűbbnek tűnt volna betiltani, ahogy a hagyományos villanykörtével tették.


Más. Számomra titok, hogy az épületek esővíz-elvezetésénél miért kell Budapesten a négyéves, míg máshol csak kétéves csapadék-intenzitással számolni. Miért védünk jobban egy pesti házat, mint egy egrit. Külső közműves kollégáink általában a mi mennyiségünk felével számolnak, így gyakran a befogadó csatorna egy-két számmal kisebb, mint a mi kilépő méretünk, ami elég abszurd.


Más. Az új OTÉK szerint ma már egy split kültéri egység elhelyezése az épület falán engedélyköteles. A 264/2008 rendelet a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánok időszakos felülvizsgálatát írja elő. Nem bírálom a rendeletek célját, de kíváncsi vagyok a két törvény gyakorlati végrehajtásra. Ki tartja számon, hogy hány embernek van ma Magyarországon C24-es, felügyeletköteles és hánynak K18-as, még éppen nem köteles kazánja. Ki figyeli a házak falát, nem jelent-e meg valahol egy új kültéri.


Az épületenergetikával kapcsolatos rendeletek (7/2006, 264/2008) szakmánk állatorvosi lovai. Az e-gépész fórumán számos kérdés, észrevétel érkezett, érdemi választ nem nagyon adtak az alkotók.


A kamara és a jogalkotás kapcsolata.
Az engedélyezési, illetve a kiviteli dokumentáció tartalmi követelményeiről szóló 37/2007 és 290/2007 rendeletekben előírt kamarai feladatokat az MMK nem teljesítette. (Kiadott valamit, érvénytelenítette, megint kiadott valamit, megint érvénytelenítette.)
A Kamara honlapján oldaltérkép-nézetben minden szakmai tagozat neve alatt van egy link, amire rákattintva megjelenik egy lap, ami megmutatja, hogy milyen jogszabályt találnak fontosnak a tagozat vezetői az adott tervezési területen. A 19 szakmai tagozatból 11-nél (!) mindössze a következő hármat olvashatjuk:
– 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet, Általános jogszabály: a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről.
– 2005. évi CLIII. Törvény Általános jogszabály: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről. (2009. októbert írunk).
– 311/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, Általános jogszabály: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről.
Kész, a szakági vezetés szerint 2005 után mérnöki szempontból nem történt semmi fontos a hazai jogalkotásban.


Zöhls András


Felhívás


Október 15-től egy hónapig, november 15-ig tart pályázatunk, melynek célja a szabályozási visszásságok felderítése. Várunk bármilyen hosszúságú leveleket a szerkeszto@e-gepesz.hu e-mail címre, avagy cikkünk alá kommentárként. Figyelem, nem fontos regényeket írni! Két mondattal is lehet nyerni, ha azok megfogalmazzák a probléma lényegét. Ami fontos:


– épületgépész vonatkozású


– törvényi-rendeleti-szabályozási, a műszaki és gazdasági értelem ellen ható problémára hívja fel a figyelmet.


A beküldött leveleket összegyűjtjük, honlapunkon megjelentetjük, és a Kivitelezői Bizottság rendszerezi és javaslattételre továbbítja azokat.
A beküldők között (felvetett problémánként és nem személyenként, azaz minél több témát vet fel valaki, annál nagyobb az esélye a nyerésre) november 15-én egy 20 000 Ft értékű benzinvásárlási utalványt sorsolunk ki – mert haladni kell.

Egy hozzászólás

  1. csn.andrasne_gmail.com-
    2009. november 15. - 09:03

    Visszaolvasva, amit írtam, találtam egy apró pontatlanságot. A csapadékvíz elvezetésére (is) vonatkozó MSZ-04-134 szabványt az MSZT már visszavonta, helyette az EN 12056-3 európai előírás maradt csak érvényben. Az itt szereplő csapadék intenzitás mértéket, a számítások kiinduló pontját, a szabvány szerint valamilyen nemzeti rendeletnek kell meghatározni. Ennek kidolgozása nálunk nem történt meg, ezért használja kínjában mindenki a már visszavont szabvány értékeit. Izgalmas kérdés, hogy amikor a szolgáltató felé közöljük a tervezett létesítmény adatait, a csapadékterhelésnél milyen számot adjunk meg.

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.