A különböző szakemberek, -területek közötti kapcsyolat létfontosságú, és itt alapként nem a gépész-villamos, gépész-építész kölcsönhatásra kell gondolnunk, hanem az épületgépész tervező és kivitelező kapcsolatára. Folytatjuk cikksorozatunkat.
A tervezőkkel, tervezési munkával kapcsolatos észrevételek
• Úgy tűnik, hogy ma az olcsón és rövid határidőre vállalkozó tervezők a legkeresettebbek. Ez legtöbbször azt is jelenti, hogy a tervezésnél a tervezési idő és az ár messze fontosabbá válik, mint a minőségi elvárások. Sok szempontból kifogásolható, akár még hiányos tervdokumentációt is ki lehet adni ajánlatkérésre. A kiválasztott „győztes” kivitelező majd úgyis alá fogja írni az építtetői/bonyolítói szempontból minden későbbi probléma megoldását jelentő „Teljességi nyilatkozat”-ot. Úgy tűnik, azok a tervezők járnak jól anyagilag is, akik olcsón és gyorsan dolgoznak. Ha kilóra megvannak a tervek, akkor már lehet versenyeztetni a kivitelezést, és végső soron úgyis a kivitelező felelős „mindenért”. Lehetséges az, hogy manapság egy gyakorlott, precíz, alapos tervező (aki mindent rendesen megcsinál) nem tetszik senkinek (kivéve a kivitelezőt!), mivel az nem tud nagyon olcsón, például 2%-ért dolgozni?
• Az is sokszor elhangzik, hogy valójában nem létezik tervezői felelősség, mivel nincs tudomásunk arról, hogy tervezőtől levontak (kifizettettek) volna a hibájával arányos összeget.
• Korábban a nagyobb tervező vállalatoknál szakosodtak a tervezők (hűtés-fűtés, légtechnika stb.) . Ma már minden kis iroda is „ért” a épületgépészet összes ágához. Egykor a tervszállítás előtt volt zsűri. Ma legtöbbször az építész „mozgatja” az altervezőket, és eközben valószínűsíthetően senki sem nézi össze precízen a terveket. Előfordul, hogy az altervezők már teljesen készen vannak, amikor az építész még módosított terveket ad ki (vagy kénytelen kiadni). Gyakran ezek a módosítások már nem jelennek meg az altervezők időközben elkészült tervdokumentációjában.
• Nincs mindenki által betartott követelmény a tervdokumentáció tartalmával kapcsolatban, így nagyon gyakran hiányzik a beszabályozási terv, elvi működési sématerv, nincs darabjegyzék, nem pontos a költségvetés, nincsen elégséges mennyiségű metszet. A műszaki leírás hiányos és rövid, és szinte semmi nincs a beépítésre kerülő anyagok minőségi követelményeiről.
• Talán fogalmazhatunk úgy, hogy a tervező az építtető egyik bizalmi embere, aki pozitív és negatív jellemzéseket adhat egy adott projektben résztvevő vagy arra pályázó egyénekről, szervezetekről, berendezésekről, szerelési anyagokról stb. Ezért elsősorban a kereskedők, de kis mértékben a kivitelezők sem szívesen fogalmaznak meg kritikát az adott tervező munkájával kapcsolatban, tartva annak esetleges hátrányos üzleti következményeitől.
Hódosi József
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.