Nekem a lobbi szóról mindig az a vicc jut eszembe, hogy „Mi különbség a lobbi és a maffia között? Hát az, hogy az a lobbi, amiben benne vagyunk, és az a maffia, amiből kimaradtunk!”
Mi a lobbizás?
Röviden: döntéshozók befolyásolása.
Hosszabban: A lobbizás olyan komplex kommunikációs tevékenység, amely a jogalkotók és a döntéshozók felé irányul a megbízói érdekek érvényre juttatása céljából. Ebben a definícióban a hangsúly a kommunikáción van.
A lobbi egy szakma, egy megtanulható eszköz.
(Első Magyar Lobbi Szövetség)
Az abszolút magánvéleményem a következő: a lobbizás kétféle lehet, vagy egy hátrányos helyzet leküzdését tűzi maga elé az adott csoport, aki lobbizik, vagy azt, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe (ez a pozitív lobbizás), vagy másokkal szemben akar – jogtalan ?! – előnyhöz jutni (ez a negatív lobbizás). Az előbbit nagyon indokoltnak tartom, az utóbbit műszaki hitemnél fogva elítélem.
A pozitív lobbizás területei:
– Óriási szükség lenne az épületgépész társadalom összefogására, hogy ne szülessenek értelmetlen törvények vagy törvényelemek, rendeletek, utasítások, kérdeztessék meg az épületgépész szakember, ha e tárgyban történik valami.
– Óriási szükség lenne az épületgépész társadalom összefogására, hogy az építész társadalommal szemben kellő súlyt képviseljen. Ez igaz már a tervezésnél, ahol csak „lyukakat” hagynak kazánháznak vagy klímaközpontnak, nem gondolnak a vezetékek helyszükségletére, legtöbbször csak megtűrt szereplői vagyunk a háznak, ami nélkülünk ma már nem is funkcionálna. De ez ugyanígy igaz a kivitelezési stádiumra is, ahol küzdeni kell a munkaterületért, az irreális határidő-elvárásokért, az üzembe helyezési és beszabályozási idő reális nagyságáért stb.
– A tervezőknek szükségük volna összefogásra a kókler kivitelezőkkel szemben, akik szó nélkül változtatják meg a tervet az olcsósítás érdekében, miközben rossz rendszert hoznak létre.
– A kivitelezőknek szükségük volna összefogásra az álmodózó tervezőkkel szemben, hogy csak reálisan megvalósítható terveket készítsenek
– És ami legfontosabb lenne, hogy minden tisztességes vállalkozó fogjon össze a tisztességtelen vállalkozókkal szemben, hogy a jogos járandóságát mindig, mindenki megkapja.
A negatív lobbizás területei:
– Mivel minden szakmai kérdésnek van reális műszaki-gazdasági megfontoláson alapuló megoldása, a hozzá nem értők félrevezetésén alapszik az a lobbizás, amelyik valamilyen megoldást indokolatlanul preferáltat. (Az egyik energiahordozó „túltámogatása” a másikkal szemben. Erre tipikus példa a megújuló energetikai rendszerek támogatási megoldásai az EU-ban, ahol a mindenkori erőviszonyok határozzák meg, hogy melyik formát milyen mértékben támogatják.)
– Egy-egy megoldás olyan szintű reklámozása a hozzá nem értő fogyasztók felé (sokszor az ilyen irányú vállalkozások közösen összefogva), ami bőven kimeríti a tisztességtelen piaci magatartást.
– De ugyanilyen negatívum, ahol valamelyik része a szakmának olyan monopolhelyzetre tesz szert tartósan, hogy a többi résztvevő fogcsikorgatva tudja csak a reális követelményit teljesíttetni.
Ki lehet egy pozitív lobbizás zászlóvivője?
Természetesen a szakmai civil szervezetek, a Mérnöki Kamarával összefogva. Nyilván ha több szakmai szervezet van az adott területen, akkor a teljes összefogás kell az eredményhez. És ki legyen a zászlóvivő? Aki elég fanatikus, sok ideje és energiája van.
Hogyan lehet küzdeni a negatív lobbizás ellen?
Csak a nyilvánossággal. Feltárni a problémás területet, és minden fórumon hangoztatni, persze teljesen tárgyszerűen.
Móczár Gábor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.