Gyakorlati jellegű cikk, mely a mai magyar, valós viszonyokkal foglalkozik, visszatekintve a GOMBSZ-ig. A Kéménykonferencián elhangzottak alapján.
Életveszélyt előidéző hibák előfordulási gyakoriságuk szerint
Az elmúlt 2 évben bekövetkezett balesetek kiváltó okai, előfordulásuk gyakorisága alapján:
– fokozott légzárású nyílászárók – eredeti telepítés óta, csere, utólagos tömítés
– légutánpótlás a régi GOMBSZ szerint sem megfelelő
– depressziót okozó gépi szellőző berendezések – fokozott légzárású nyílászárókkal kombinálva
– tüzelőberendezés karbantartásának hiánya
– időjárási hatások – viharos erejű szelek, frontbetörések
– összekötő elemmel (füstcsövezéssel) kapcsolatos hibák
– kémény és tartozékainak hibája – dugulás, huzatmegszakadás, szűkítés, alulméretezett kémény.
A teljes méretű ábra letölthető itt.
Levegő-bevezetés
– ismerni és alkalmazni kellene a régi GOMBSZ-t
– nyílászárók tömítettségi fokának felmérése, megítélése
– depressziót okozó gépi szellőző berendezések ellenőrzése
Problémát jelent azonban a szilárdtüzelés levegő-utánpótlásának megfelelőségének megállapítása. Szilárd tüzelés esetén nincsenek olyan konkrét előírások, mint a gáztüzelés esetén. Még a régi MSZ-04.82 is mostohábban bánt a szilárd tüzeléssel ilyen esetben, mint a gáztüzeléssel. Valószínűleg az volt a kiindulási alap, hogy a szilárd tüzelés égésterméke érezhető és látható.
Levegő-bevezető elem(ek)en keresztül
– évek múlva honnan kellene tudni, hogy milyen típusú, darabszámú és elhelyezkedésű levegő bevezető elemnek kell lenni
– levegő bevezető elem szakszerű beszerelésének ellenőrzése
– utólagos leragasztás, eltömítés eltüntetése ellenőrzési időre vagy egy esetleges baleset után – hogyan bizonyítható?
– karbantartásáért ki a felelős?
Itt is felmerül a szilárd tüzeléssel kapcsolatos alulszabályozottság problémája. Mi alapján követelhető meg a levegő-bevezetés jogszerűen, illetve a gépi elszívók tilalma. Józan ész? Az nálunk manapság a legkevesebb.
Rács, zsalu, légcsatorna
Kevésbé problémás, mivel általában a kazánházi megoldásokra jellemző. Kevésbé veszélyesnek csak akkor mondható, ha különállló kazánházban van a tüzelőberendezés. Pincei, lakószinti kazánházak és a lakótérrel való légtér-összeköttetés esetén ugyanolyan veszélyes lehet a nem megfelelő kialakítás.
Honnan lehet tudni a későbbiekben, hogy mi volt a tervezett állapot? A karbantartásért ki a felelős ?
Ventilátoros befúvás
Jellemzően ipari méretű kazánházak esetén fordul elő. Viszonylag ritka, hogy életveszélyt okoz, de előfordulhat. Akkor is inkább a kazán kezelőjét, karbantartóját veszélyezteti. Lényege a reteszelt üzemvitel: ventilátor – áramlásérzékelő – gázmágnesszelep – kazán. Ha itt van szabálytalanság vagy hiba, akkor annak felderítése nem a kéményseprő feladata.
Tüzelőberendezés
Gáz- vagy olajüzemű tüzelőberendezés
Ezen tüzelő berendezések karbantartása, ellenőrzése és az életveszélyt okozó hibák elhárítása nem a kéményseprő feladata.
A 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról kimondja, hogy: A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait – beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is – külön jogszabály tartalmazza.
Szilárd üzemű tüzelőberendezés
Jogszabályilag rendezetlen, a józan ész a logika szerint a tulajdonos feledata. A szilárd tüzelésű kazánok tisztítása normál használat mellett nem jelent problémát, mert csak hamu, korom és pernye van jelen a tüzelőberendezés tűzterében, füstjárataiban.
A valóság persze más, mivel minden, ami éghető, az megy bele a tüzelőberendezésbe. Ennek és persze más tényezőknek (tüzelési kultúrálatlanság, levegő-utánpótlási probléma, nem megfelelő kéménykersztemetszet) hála megjelenik a kátrány is. Ennek eltávolítása már nem egyeszerű és időigényes feladat (tüzelőanyag adalék, vegyszerrel átitatott fahasáb).
Füstcső
Gáztüzelés esetén a kialakítási szabálytalanságok és tömörtelenségi problémák vezetnek indítási problémákhoz hideg kémény esetén.
Szilárd tüzelés esetén a füstcső eltömődése és a keresztmetszet veszélyes mértékű leszűkülése vezet általában visszaáramláshoz.
A füstcsövezés ellenőrzése jelenleg nem tartozik a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatás keretében elvégzendő feladatok közé, holott ez az a terület szerintem, ami egyértelműen és fenntartások nélkül a kéményseprő feladata lehetne.
Oláh Csaba
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
A tisztelt cikkíró egyik megjegyzése szerintem kulcskérdés, t.i. „honnan lehetne tudni, hogy mi volt a tervezett állapot”. Ha a FőKÉTÜSZ/Műszaki információk II. Segédlet MSZ EN szabványok alapján c. melléklet szerint az eng./kiviteli tervhez ez hozzátartozik, és használati utasításnak írjuk meg és annak tekintjük, akkor a tulajdonos/lakó/bérlő kapott egy olyan használható anyagot, mint bármilyen más készülékhez.