Cikk arról, hogy az új kormány miként képzeli az energiahatékonyságot, a megújulók jövőjét és az energiapolitikai prioritásokat.
Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások
Kihívások:
– Éghajlatváltozás – környezetvédelem
– Az energiahordozók drágulása
– Energiaimport-függőség – ellátásbiztonság
– Az EU energiapolitikájával való összhang
FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS-NÖVELÉSE – EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES
A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAKULÁSA AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN
A környezeti ártalmak döntően a savas esők formájában jelentkeztek. Ennek kivédésére a nemzetközi egyezmények:
– 1985 Helsinki: kéndioxid 30%-os csökkentése
– 1988 Szófia: a nitrogénoxidok 1987. évi szintre történő visszaállítása
Ezt követően szemléletváltás, előtérbe kerül a CO2, ami a klímaváltozás egyik kiváltója és egyúttal megoldás a többi szennyezés mérséklésére:
– 1992 Riói Keretegyezmény: a CO2 2000-ben nem haladhatja meg az 1990. évi szintet
– 1996 Kiotó: EU-nál a CO2 1990-hez képest 8%-al mérséklődik (MO 1985-1987 bázishoz 6%-os mérséklés)
A KÖRNYEZET ROMLÁSA – AZ ÜVEGHÁZGÁZOK JELLEMZŐI:
A klímaváltozás jövőbeli hatásai a nemzetközi kutatások szerint
VESZÉLYEK
– Olvadnak a sarki jégsapkák, nő a tengerszint
– Nő a tenger hőmérséklete, nő az oldott CH4 kibocsátása
– Észak Európa lehűlhet a gyengülő Golf-áramlat miatt
– Időjárási szélsőségek (hurrikánok, tájfunok, árvizek, aszályok)
– Számos terület elsivatagosodhat
– MO-on 2050-re annyi lehet a 30 C foknál melegebb napok száma, mint jelenleg Szicíliában, és fenyeget a szárazság
MEGOLDÁS
– Szén-dioxid min. 60% mérséklés
– Metán 15-20% mérséklés
– Dinitrogén-oxid 70-80% mérséklés
ELŐTÉRBE KERÜL: ENERGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓK, illetve a SZÉN-DIOXID-KIVÁLASZTÁS
REAKCIÓ: ERŐSÖDŐ KLÍMAVÉDELEM AZ EU ENERGIAPOLITIKÁBAN
– KIOTÓ: EU-szinten 1990-es bázison 2010-re 6% ÜHG mérséklés
– MAGYARORSZÁG: 1985-1987 szinten: -6%
– 2007 január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika
– 2020-ra 1990-es szinten 20% ÜHG kibocsátás-mérséklés
– 2008 klímacsomag: 2005. évi bázison: -20% ÜHG
(MO: az ETS területen -22,1%, a nem ETS területen +10%)
– Az EURÓPAI PARLAMENT 2008. december 17-i ülésén elfogadta az előirányzott ÜHG mérséklést
ELLENTMONDÁSOK: 1990-2005 időszakot elkeni
Magyarországra nagyon hátrányos:
– 1985-87 1340 PJ
– 1990 1050 PJ
– 2005 1150 PJ
A tíz legnagyobb CO2-kibocsátó:
AZ ENERGIAÁR DRASZTIKUS NÖVEKEDÉSÉNEK AZ ENERGIAPOLITIKAI KIHATÁSAI
(az átmeneti visszaesés nem volt mérvadó)
– A világpiaci kőolajár változása minden energiahordozóra kihat
– Felértékelődik az atomenergia szerepe
– Nagyobb szerepet kap az energiatakarékosság
– Gazdaságosabbá válik a megújuló energiahordozó-felhasználás
EU – ELLÁTÁSBIZTONSÁG
– 2030-ra EU importfüggőség 50%-ról 65%-ra nő
– 2009-ben gázellátási zavarok: erősödő kívánalmak
Ebből adódóan alapelvek az energetikában:
– növelni a versenyképességet (csökkenteni a költségeket)
– fenntarthatóság: energiatakarékosság, megújulók, innováció
– ellátásbiztonság: versenypiac, új kapcsolatok
Megvalósítandó célkitűzések:
– üvegházgázok csökkentése EU szinten 20%
– 2020-ig 20% energiatakarékosság,
– 20% megújuló energiahordozó részarány
AZ EU ENERGIAPOLITIKÁHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS
Az energiapolitikát befolyásoló EU irányelvek
– 2001/77/EK irányelv a „zöldáram” termelésről
– 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról
– 2003/30/EK irányelv a bio üzemanyagokról
– 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról
– 2007 új energiacsomag
– 2008 klímacsomag
– 2008 az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata
– 2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv
2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról
– Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelős
– Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez
CÉLOK: 2006. nov. 17-ig jelentés a hazai gyakorlatról
– nemzeti energiahatékonysági terv 2007. jún. 30-ig
– 9 évig évi 1% energiatakarékosság (nem ETS)
– támogatási alap létrehozása
– jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer
FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, közületek
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról
– Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország vonatkozásában 13%.
– Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %-os kötelező arányát és a fenntarthatóság követelményét.
– Lehetővé teszi, hogy a más tagállamban felhasznált energiát – származási garancia mellett – az exportőr tagállam beszámítsa a saját energia-felhasználásába
– Lehetővé teszi, hogy a közösségen kívülről importált villamos energiát – származási garancia mellett – a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába
– A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010-re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban.
– Előírja, hogy 2010. június 30-ig a tagállamok készítsenek nemzeti cselekvési terveket, és meghatározza ezek egységes formanyomtatványát.
A nemzeti jogba való átültetés határideje 2010. december 5. Jelentési kötelezettséget ír elő 2011. december 31-ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket ír elő.
Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból:
2009. évi energiapolitikai fejlemények – az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata/1 2002/91/EK irányelv módosítása (tervezet)
– Az irányelv hatályát kiterjeszti a passzív házakra
– Szigorúbb minimumkövetelmények kidolgozása épületekre, épületgépészeti rendszerekre
– 12 kW fölött kötelező rendszeres kazánvizsgálat 1000 m2 fölötti előírást törölni javasolja: új épületnél minden esetben vizsgálni a megújuló használatot
– Minden jelentősebb (25% fölötti költségű) felújításnál érvényesíteni az energetikai elvárásokat
– Minden ingatlanügyletnél már jelenleg kötelező legyen az energiatanúsítás
HAZAI ÁLLÁSPONT:
– Az 1000 m2 eltörlése sok estben jelentene többletterheket
– a 25% fölötti előírás is többletköltségeket jelentene
– kezdeményezni, hogy a strukturális alapok nyújtson támogatást lakóépületeknek
2009. évi energiapolitikai fejlemények – az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata
RENDELET A GUMIABRONCSOK ÜZEMANYAG HATÉKONYSÁGI CÍMKÉZÉSÉRŐL
– Előírás: matrica a gumiabroncsokon
– Gépjárművek CO2 csökkentési stratégiája: 2012-re 120 g/CO2 kibocsátás
– A gumiabroncs az üzemanyag felhasználás 20-30%-át okozza
– Hatás: 3-8%-kal kevesebb autónak felel meg
IRÁNYELV-TERVEZET AZ ENERGIÁVAL KAPCSOLATOS TERMÉKEK CÍMKÉZÉSÉRŐL
– A címkézés minden energiafelhasználással kapcsolatos termékre kiterjed
– Piacfelügyeleti rendelkezések
– Közbeszerzésnél energiahatékonysági előírások
Hazai helyzet:
– 8 jogszabály már létezik
– Hatásvizsgálat a szükséges intézkedések érdekében
Rendelet a kőolaj készletezési kötelezettségről
– IEA és EU előírások közelítése
– Biztonsági készlet 90 napi nettó import vagy 70 napi belföldi fogyasztás
– Központi készletező szerv létrehozása
– A havária helyzeti felhasználhatóság szabályozása – kőolajválságra szólóan
– Heti jelentési kötelezettség
Hazai vélemény
– 1993. évi XLIX. törvény – KKKsz, 90 nap
– Fontos, hogy gázzavar esetén is felhasználható legyen
2009. évi energiapolitikai fejlemények 2009/33/EK irányelv a tiszta és hatékony közúti járművek használatának az előmozdításáról
– A Bizottság 2006. okt. 19-i közleményében kifejezte, hogy a közbeszerzéseken keresztül is elő kell segíteni a közlekedés energiahatékonyságának a növelését
CÉL: a közbeszerzéseknél kötelezően előírni a tiszta és energiahatékony gépjárművet
Figyelembe venni az alábbiakat:
– Energiafogyasztás
– CO2-kibocsátás
– NOX-kibocsátás
– Lehetőséget biztosít állami támogatások alkalmazására
– 2010. december 4-ig kötelező a tagállami honosítás
AZ ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA ALAPPILLÉREI IS ELŐTÉRBE HELYEZIK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGOT ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁST
Az ellátásbiztonság fokozása
– Importfüggőség mérséklése, energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás
– Versenyképesség növelése
– Költségek mérséklése, piacnyitás, energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás
– Fenntartható fejlődés biztosítása
– környezetvédelem, energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás
A hazai energiapolitika alapelvei és a kapcsolódó fő dokumentumok
– Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát, 40/2008 (IV. 17.) OGY határozat
– A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (2019/2008 (II.23. ) Korm. hat.)
– A Kormány elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008. (X. 31.) Korm. hat.)
– A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (1076/2010. (III. 31.)
– A megújuló energiahordozó cselekvési terv előjelzési dokumentuma az EU-nak megküldésre került
AZ ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA ALAPPILLÉREI
Ellátásbiztonság
Hazai források fokozottabb kihasználása – energiafelhasználás mérséklése (importfüggőség)
ezekkel összefüggésben:
– energiatakarékosság
– megújuló energiahordozók
– az atomerőmű helyzetének a rendezése és az új blokk előkészítése (OGY 2009 márc.30-án 330 igen és 6 nem)
– Új, korszerű erőművek (2020-ig 4-5000 MW)
– Új gázforrások, hálózatfejlesztés
– Stratégiai készletezés
– Megfelelő kapacitástartalékok
ELLÁTÁSBIZTONSÁG – ENERGIAIMPORT-FÜGGŐSÉGÜNK:ű
ELLÁTÁSBIZTONSÁG
A STRATÉGIAI FÖLDGÁZ KÉSZLETEZÉS SZÜKSÉGESSÉGE
– Felhasználás 45%-a (házt. 75%, köz. 80-90% ) és nem helyettesíthető
– 4/5-e keleti import, új vezeték – további diverzifikálás is – a szállítás biztonságát csak részben oldja meg
– Új készlet feltárása nem várható
– Cseppfolyós földgáz tároló drága
Fő energiahordozó – földgáz-ellátásbiztonság
– Tárolóbővítések
– A földgáz biztonsági készlet létesítése: a 2006. évi törvény szerint 2010 végére 1,2 Mrd m3-re kellett növelni hazánk biztonsági földgáztartalékát (a MOL terve 1,9 Mrd m3) ;
– Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók kapacitása a 2009. évi 3,7 Mrd m3-ről 2010-re 4,3 Mrd m3-re, 2011-re kb. 4,8 Mrd m3-re bővül;
– Új beszállítási útvonalak
– A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról.
Versenyképesség
– Liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába
– Valós energiaárak
– Költségek mérséklése: energiatakarékosság
– Technológiai előrehaladás és K+F
Fenntarthatóság
– Energiahatékonyság, takarékosság fokozása
– Megújuló energiaforrások növelése
– Éghajlatváltozás: energia- és klímapolitika összefüggései
MINKET IS ÉRINTŐ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI TAGÁLLAMI ELVÁRÁSOK
– 2006/32/EK irányelv: az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról
CÉLOK: 2006. nov. 17-ig jelentés a hazai gyakorlatról
– nemzeti energiahatékonysági terv 2007. jún. 30-ig
– 9 évig évi 1% energiatakarékosság – nem ETS szektor
– támogatási alap létrehozása
– jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer
FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, közületek
– 2007. január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika”
CÉL: 2020-ig 20% EU szintű energiamegtakarítás
– 2007. március 8-9: EURÓPAI TANÁCS „ELNÖKSÉGI KÖVETKEZTETÉSEK” megerősíti a 20%-os uniós célkitűzést
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV
Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben.
– A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket.
– A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 28 intézkedést tartalmaz
INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások
– támogatások
– tudatformálás
TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 395 Mrd Ft
– Finanszírozási lehetőségek: önálló energetikai OP
– ETS aukciós bevételek
ENERGIATAKARÉKOSSÁGI JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEK
– Épületek energetikai tanúsítványa
– Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata
– Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése
– Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése
– Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál
– Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója
– A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása
– Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása
ENERGIATAKARÉKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁSI TERVEK
– Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra
– Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján
– Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése
– Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság)
– Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása
Energiatakarékossági és megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló támogatások + KÁP
– EHA 1991-től működik
– PANELPROGRAM – 2009-ben megszűnt
– ÖKO program -2009-ben megszünt
– NEP – 2009-ben megszűnt
– KEOP
– Zöld Beruházási Rendszer
Energiatakarékossági Hitel Alap
– Létrejött: 1991-ben 1,2 Mrd kerettel( jelenleg 2,5 Mrd Ft )
– Felvehető kedvezményes hitel: 200 MFt
– Saját forrás elvárás: 10%
– Kamatszint: jegybanki alapkamat 1/4-e + 2,5 %
– Futamidő: max. 6 év
Gazdaságossági elvárások:
– fejlesztésre számítva 30 GJ/év/MFt
– belső megtérülési ráta: jegybanki alapkamat x 0,8
-megújuló energiánál: jegybanki alapkamat x 0,4
– Kezelője: EK Kht.
KEOP pályázatok
KEOP 4 prioritás, megújuló energiahordozó felhasználás növelése
– KEOP-2009-4.2.0/A Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal című pályázati konstrukció (automatikus értékelés)
– KEOP-2009-4.2.0/B Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-4.4.0 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-4.6.0 Nagy- és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-4.3.0, KEOP-2009-7.4.3.0 Megújuló energia alapú térségfejlesztés című pályázati konstrukció
KEOP 5, KEOP 7 prioritás, energiahatékonyságot növelő programok
– KEOP-2009-5.3.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-5.3.0/B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal kombinálva című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-5.4.0 Távhőszektor energetikai korszerűsítése című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-5.2.0/A Harmadik feles finanszírozás című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-5.2.0/B Harmadik feles finanszírozás épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című pályázati konstrukció
– KEOP-2009-7.4.0 Egészségügyi intézmények energetikai racionalizálása című pályázati konstrukció, amelynek célja az egészségügyi intézmények energiahatékonysági és megújuló energiaforrás felhasználását célzó projektejei előkészítésének a finanszírozása
ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER
– Forrása: CO2 értékesítés
– Kezelője: KvVM
– ZBR programok
– ZBR Panel Alprogram
– ZBR Energiahatékonysági Alprogram
– Kidolgozás alatt a közületi alprogram
2008-2020 stratégia a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a növelésére
Eredeti célok:
– A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami 15% körüli részarányt jelent (jelenleg 66,9 PJ, ez 6%)
A zöldáram-termelés 9470 GWh-ra 186 PJ-ra való növelése, ami 21% körüli részarányt jelent (jelenleg 2350 GWh, ez 5,3%)
Szükséges pénzügyi eszközök (fő feszültségpont):
– 2300 Mrd Ft beruházás
– 380 Mrd Ft támogatás
Irányelvi kötelezettség: 2010 június végéig Cselekvési Terv (intézkedésekkel, felelősökkel)
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ POTENCIÁL
(hulladékégetés nélkül) (erősen vitatott terület)
A megújuló energiaforrások növelésének a hazai korlátait figyelembe kell venni
2001-2008 között jelentős fejlődés: E 36PJ/év – 68 PJ/év
Ev 257 GWh/év – 2363 GWh/év
DE A JÖVŐT TEKINTVE KORLÁTOK VANNAK:
BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs eredményes agrárenergetikai program
BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek
GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége – de a hőszivattyúk jelentős terjedése várható
SZÉL: tájvédelmi előirások, rendszerszabályozás miatti korlátok, (további 440 MW)
VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk
NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed
MIK A KORÁBBI CÉLÉRTÉK LEGFŐBB TOVÁBBI FESZÜLTSÉGPONTJAI?
– vállalkozási és önkormányzati tőke hiánya
– támogatási igény fedezetének a bizonytalansága
– árrendszer felülvizsgálatának a szükségessége
– Rendszerszabályozás problémái (szélerőművek és napelemes áramtermelés)
– Lassú és bizonytalan energetikai növénytermesztés (2020-ig a terv 1 Mrd hektár volt – az ÚMVP-ben jelenleg 4720 hektár pályázat)
– A meglévő pályázati rendszerek problémái
– Túl szigorú környezetvédelmi feltételrendszer (vízenergia és geotermia)
JELEN – JÖVŐ: stratégia-kötelezettség
A szükségszerű szemléletmódosítás fő okai:
– A korábbi stratégia nem számolt a 2008-2009 gazdasági recesszió energiaigény mérséklő hatásával. A legújabb energiaigény prognózisok –figyelembe véve az EU időközben közzétett 2020-ra szóló energiamegtakarítási elvárásait- lényegesen alacsonyabb 2020. évi energiaigényeket valószínűsítenek, mint amit a korábbi stratégia figyelembe vett.
– A megújuló energiahordozó felhasználás nemzeti célértékeit az összenergia igény függvényében kell megállapítani, ahol –Magyarország esetében- a 2020. évi nemzeti célérték az összenergia igény 13%-a.
– Végezetül a nemzeti kötelezettség vállalás megalapozásánál figyelembe kell venni az adott ország gazdasági hátterét, a várhatóan rendelkezésre álló jövőbeni támogatási lehetőségeket. Magyarország esetében hosszabb távon kell számolni kell a támogatási források szűkösségével, így nemzeti célkitűzésként az EU elvárást kell tekinteni.
– Stratégiai cél továbbra is –az elérhető nemzeti előnyök minél hatékonyabb realizálhatósága
MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ CSELEKVÉSI TERV
Kidolgozása a 2009. 06. 30-i Bizottság határozat alapján egységes formában történik
2005-2020 energiaprognózisra alapozódik
– energiahatékonysági intézkedések nélküli energiaigény szcenárió
– „referencia forgatókönyv” szcenárió
– „kiegészítő energiahatékonysági intézkedések” szcenárió
– A kiegészítő energiahatékonysági intézkedések prognózis 13%-a a 2020. évi megújuló energiahordozó felhasználási előjelzés
– Az energiaigény prognózisokat és a megújulós prognózisokat is „fűtés és hűtés”, villamosenergia előállítás” és”közlekedés” ágazati bontásban kell képezni
– Az ágazatokra meg kell adni az évenkénti %-os részarányokat
– Meg kell határozni a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket és a finanszírozási formákat
– Külön be kell mutatni az építési ágazatban a megújuló energiahordozó felhasználást
– Becsülni kell a biomassza várható forrásokat
– Meg kell becsülni a statisztikai átruházásokat (export-import)
– Többféle szöveges elemzést kell adni
AZ ÚJ FEJLEMÉNYEK ALAPJÁN A 2020. ÉVI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PROGNÓZIS VÁLTOZÁSA:
MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ CSELEKVÉSI TERV VÉGLEGESÍTÉSE
– Előjelzési dokumentum elküldve: 135 PJ/év, de az új vizsgálatok szerint kb. 155 PJ/év
– Egyeztetések: tárcaközi munkabizottság, Civil Fórum, KHEM honlap
MEH-KHEM együttműködéssel készülő anyagok:
– E prognózis (alternatívák)
– Megújuló alternatívák
– Támogatási rendszer, engedélyezési rendszer felülvizsgálata a tv. előkészítéséhez
A REHAU Kft. szakmai napján elhangzott előadás alapján.
Dr. Szerdahelyi György osztályvezető, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Hiányolom az épületek hőigényének csökkentését célzó pályázatot, amely a korszerűtlen gázkészülékek korszerűre történő cseréjével kombinált.
A meglévő épültek nyílászáróinak utólagos hőszigeteléssel kombinált energiafelhasználásának csökkentése szinte elválaszthatatlanul összefügg a régi, korszerűtlen gáztüzelő berendezések, korszerűre történő cseréjével. Ennek elsődleges oka biztonsági, mert az épületenergetikai felújítás koncepciójával összeférhetetlen a meglévő gravitációs kéménybe kötött tüzelési módok fenntartása. Helyettük zárt rendszerű tüzelést kell kialakítani. A homlokzati hőszigetelés során a gázkészülékek égéstermék terminálját kell a gyártó előírásait is figyelembe véve, az új falsíkon elhelyezni. Az erősen lecsökkent hőigényhez a korábbitól eltérő teljesítményű gázkészülék illesztendő. A megtérülési időket számolva kiderül, hogy az épület energia felhasználását csökkentő lehetséges beruházások közül a korszerűtlen gázkészülékek cseréje eredményezi a leggyorsabb megtérülést, és az egységnyi befektetésre eső legnagyobb CO2 kibocsájtás csökkenést. Magyarország nem olyan gazadag, hogy a 4-6 éves megtérülésű beruházások elé helyezze az ennél hosszabb megtérülésű projekteket. Azaz az épületenergetikai felújítások támogatása során a meglévő gázfogyasztó berendezés korszerűsítése az első helyek között kéne szerepeljen. Nem hagyható ki az előzetes épületgépészeti tervezés és nem kerülhető el a gázfogyasztói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata sem, a nyílászáró cserék és az épület utólagos hőszigetelését követően, hogy elkerüljük a baleseteket és a gázszolgáltatás kényszerű szüneteltetést. Szükség lenne egy átfogó épületenergetikai felújítási koncepcióra, mert számos alapvetően hibás koncepciójú beruházással találkozunk. A pályázatoknak tükrözne kellene, hogy meglévő épületek esetében az épület energiafelhasználását csökkentő épületenergetikai beruházások valósulnak meg a legnagyobb számban, így a támogatás súlypontját ennek megfelelően kéne megválasztani.
Az első lépésben jelentősen lecsökkentett energiafelhasználású épület energetikai berendezésének, mint alapnak a kiegészítői lehetnek a második lépésben, vagy ugyanannak a projektnek a keretében megvalósított megújuló energiát felhasználó, kiegészítő berendezések, mint például a napkollektoros rásegítéssel üzemelő HMV előállító rendszerek. Nem elfelejtkezve arról, hogy családi ház méretben a napkollektoros HMV rásegítés megtérülési ideje az előbbieknél kissé hosszabb. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ma már adottság a 90% feletti kiépítettséggel rendelkező földgázhálózatunk, miközben a villamos energia hálózatunk jelentős bővítésre szorulna, ha a lakossági energiaellátást elsődlegesen villamos energiára alapozva próbálnánk megoldani. A gázra alapozott energiaellátás jelenti azt a biztos hátteret, amely minden körülmények között biztosítja a fűtést és a használati melegvíz ellátást. Adott épületben ugyanakkor a gázfelhasználás az eredeti érték töredékére csökkenhet az előbbi beavatkozások következtében. A pályázatok kiírása során alapelv kéne legyen, hogy egy adott épület energetikai felújítása előtt az összes lehetséges épületgépészeti beavatkozást meg kell vizsgálni és a legjobb megoldás megvalósítása a megtérülési időkkel fordított sorrendben, vagy egy időben történhet. A németországi tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a csökkentett energiafelhasználású épületekben továbbra is korszerű gáztüzelő berendezéseket alkalmaznak a fűtés és HMV előállítás alapellátásának biztosítására, mert alkalmazásuk tetemes gazdasági előnyt jelent, de ezeknek a gázkészülékeknek a teljesítménye a felújítás előtti állapotnak csak a töredéke.
Fazakas Miklós
Nem szabadna elfeledkeznünk a Magyarországon igen nagyszámban alkalmazott gázkonvektoros fűtések korszerűsítésének támogatásáról sem, mert az energiával minden lehetséges területen spórolni kell. Ráadásul itt kis befeketedéssel jelentős eredmények érhetők el. Figyelembe kell azt is venni, hogy számos olyan kis értékű ingatlan van, amelyekbe irreális lenne például egy kondenzációs gázkazánra alapozott fűtést kiépíteni, mert az ilyen fűtési rendszer kiépítésének költsége esetleg az épület értékét esetleg háromszorosan haladná meg.
Ugyanakkor a gázkonvektorok korszerűsítése az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára is elfogadható költséggel megvalósítható. További érv a régi korszerűtlen gázkonvektorok korszerű gázkonvektorokra történő cseréje mellett, hogy egy kondenzációs gázkazánt tartalmazó teljes radiátoros fűtési rendszer kiépítése a meglévő gázkonvektoros fűtés helyett, olyan mértékben növeli a szükséges beruházási összeget, hogy a megtérülési idő 20 év felettire módosul. (Meglévő radiátoros fűtés esetén a régi gázkazán cseréje, korszerű kondenzációs készülékre, reális időn belül –mintegy 6év- megtérül.)
Ha a gázkonvektorokkal fűtött épületek esetében nem avatkozunk be, akkor ezekben az épületekben a korszerűtlen fűtési mód igen sokáig meg fog maradni. Az esetek igen nagy hányadában meg sem valósítható a gázkonvektoros fűtés kiváltása (például gyűjtőkémények esetén). Ma már lehetséges a régi korszerűtlen gázkonvektorok cseréje korszerű igen magas (90% feletti) hatásfokú gázkonvektorokra, amelyekkel a gázfelhasználás csökkenése a 20%-ot is elérheti. Számítások szerint, az ilyen beruházások megtérülési ideje bizonyul a lehetséges energetikai beruházások közül a legrövidebbnek, mert a beruházáshoz gázkonvektor csere esetén igen kis befektetésre van szükség, az eredmény pedig jelentős, azaz igen jó az eredmény/befektetés arány. Ennek megfelelően az egységnyi befektetési összegre eső CO2 kibocsájtás csökkenés is itt a legnagyobb.
Hiányolom, hogy a Magyar gazdaság mai helyzetében, nincs olyan pályázat, amely a legrövidebb megtérülésű idejű és így az egységnyi befektetésre eső legnagyobb CO2 kibocsájtást csökkentést eredményező és csak kizárólag primerenergia felhasználást csökkentő beruházásokat önmagukban is támogatná, mert ez kizárja a kispénzű embereket abból, hogy a számukra elérhető igen olcsó korszerű energiahasznosító berendezésekhez támogatással juthassanak hozzá.
Az épületenergetikai korszerűsítések pályázati támogatásánál is alkalmazni kéne azt az elvet, hogy elsőként azoknak a beruházásoknak a megvalósítását támogatjuk, amelyekkel a lehetséges eredmények 80%-át elérjük, és későbbre hagyjuk azokat a beruházásokat, amelyek költsége kiteszi a maradék 80%-ot és amelyekkel elérjük a lehetséges eredmények fennmaradó 20%-át. A gazdaság mai helyzetében ez egy igen fontos szempont kéne legyen.
Fazakas Miklós
Fazekas Miklós hozzászólását kívánom kiegészíteni.
Saját tapasztalataimat adom közre. Lakásunkban is gázkonvektorok fűtenek. Eredetileg is túlméretezettnek számító készülékek lettek beépítve. Amikor az ablakok jobb hőtechnikai tulajdonságú ablakokra való cseréje megtörtént, cseréltük a gázkonvektorokat is, kisebb teljesítményűekre: 6 kW helyett 3 kW (névleges hőterhelés). Néhány alkalommal, fagypont alatti hőmérsékleteknél mértem a lakás fűtési célú gázfogyasztását. Néhány órás megfigyelések átlaga 0,26 – 0,33 m3/h érték volt. Ez a földgáz fűtőértékével átszámolva kb. 3 kW hőterhelésnek felel meg. Harmada a beépített készülékek összesített hőterhelésének. Ebből arra következtetek, hogy még a ritkán előforduló -10 .. -15 fokos hideg időjárás mellett most is túlméretezett a fűtés. Pótlólagos homlokzati hőszigetelés után még inkább. (Megjegyzem, hogy itt nem részletezett körülmények miatt a homlokzati fal hőszigetelésének javulása a lakás egészét tekintve a szokásosnál sokkal kisebb javulást hoz majd.)
Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy a felfűtési idő jelentősen megnő, ha a beépített teljesítmény és a hőigény aránya csökken. Érdemleges éjszakai fűtéscsökkentés csak akkor valósítható meg, ha a reggeli felfűtés elég gyors.
Problémát látok abban, hogy a jelenlegi gázkonvektorok kézi gyújtású gyújtóégővel működnek. A gyújtóégő hőterhelése kb. 0,25 kW. Enyhe időjárás mellett ez is sok. Éjszaka túl magas hőmérsékletet okoz. Ha kellemes éjszakai hőmérsékletet akarunk, a gyújtóégőt minden este el kell zárni, és minden reggel újra gyújtani kell. Nem tudok arról, hogy bármelyik gyártó olyan gázkonvektort készítene, mely a kézi gyújtású gyújtóégő helyett automatikus gyújtású gyújtóégőt tartalmazna. A gázüzemű vízmelegítőknél ez tudomásom szerint régóta megoldott. Takarékosabbá is teszi a működtetést.
A gázkonvektorok (kombinált gázszelepek) hőfokszabályozásával elégedett vagyok. Csekély ingadozással tartják a kívánt helyiség-hőmérsékletet.
Szívesen olvasnám e helyen a gázkonvektor gyártók reagálását a hozzászólásokra.