Mi a lehető leggondosabb munkavégzés titka? Talán az, ha magunknak dolgozunk. Cikkünkben egy olyan rendszert ismertetünk, ami egyrészt referenciának készült, másrészt a gyártó-tervező-kivitelező cég épületének helyet adó ipartelep munkásszállójának tetején.
Ahogy azt Nagy Imre, a tervező-kivitelező Soltec Kft. műszaki vezetője elmondta, a rendszert többek között oktatási céllal valósították meg.
A rendszer hőtermelő eleme 44 db síkkollektor, amelyek a lapos tetőn kerültek felszerelésre, déli tájolással. A kollektorok rögzítése betonballasztos rendszerrel történik. Erre vonatkozóan a DIN 1055, DIN 4113 valamint DIN 18800 szabványok 150 km/h szél- és 1,25 kN/m2 hóterhelést írnak elő. Közvetlenül a kollektoroknál lévő csővezetékek rögzítésének a csővezeték hőtágulásából adódó méretváltozásokat kompenzálnia kell. Az előre gyártott ellensúly kialakítása ezt eleve biztosítja.
A különböző felületű mezők pontos beszabályozhatósága miatt a kollektoros mezőkön átáramló folyadék mennyiségét tömegáram-szabályzó visszatérő ágba való elhelyezésével biztosították (a szabályzó csillapítási hossza 250 mm a pontos mérés végett). A mikrobuborék leválasztását légleválasztó (kézi működtetésű szeleppel) előre menő ágba építésével végzik (automata légleválasztó beépítése tilos).
A hőtermelő és a rétegtöltő modul összekötését kívül horganyzott szénacél csővel, présidomos kötésekkel kivitelezték. A tetőn kiépített csővezeték szigetelését alukasírozott kőzetgyapot csőhéjjal végezték, a csőátmérővel közel megegyező falvastagságú kivitelben. Az időjárás- és kártevővédelmet Ecatek burkolat biztosítja.
A biztonsági szelepen lefúvó szolárfolyadékot gyűjtőedénybe kell felfogni, az edény és a szelep között a vezeték szigetelése tilos! A rétegtöltő 120 modul tágulási tartályokkal való összekötése közé egy visszahűtő tartály beépítése indokolt volt a nagy mennyiségű kollektor és a viszonylag rövid csőszakasz miatt, a tágulási tartályok membránjának védelme érdekében. Az e célra kiépített csővezeték szigetelése tilos! A tágulási tartályokat egyenként véletlen elzárás elleni és mintavételi csappal ellátott szeleppel kell szerelni, amiket a beüzemelésig zárva kell tartani. A tágulási tartályok alapnyomását feltöltés előtt ellenőrizni kell (előnyomás 2,5 bar). Feltöltés utáni nyomás a rendszerben 3,1 bar.
A töltőegység csatlakoztatása a sorba kötött 2 db tárolóhoz O42 kívül horganyzott csővezetékkel készült. Miután a fűtési kör térfogata a 2 db puffertároló miatt jelentősen nőtt, ezért 300 literes fűtési tágulási tartályt építettek be. A tárolókhoz csatlakoztatott tágulási tartályban az alapnyomás 1 bar, feltöltött hideg állapotban a rendszer nyomása 1,2 bar.
A használati meleg víz előállítása frissvíz-modullal történik. A HMV-oldali csővezetékeket rézcsővel, forrasztásos eljárással, az ivóvízvezetékekre vonatkozó előírások betartásával kellett kialakítani a kapcsolási rajzon feltüntetett módon. A hőközpontban a csővezeték szigetelését min. 30 mm falvastagságú alukasírozott kőzetgyapot csőhéjjal végezték. Az ivóvízvezeték szigetelését 9 mm vastagságú szigeteléssel látták el mind a hideg-, mind a melegvíz-ágon.
Napkollektor vezérlés, a működés elve
Ha a kollektorhőmérséklet körülbelül 7 °C-kal magasabb, mint a tároló hőmérséklete, az A (szolár köri) szivattyú egy állandó fordulatszámon működésbe lép. Ekkor a háromjáratú keverőszelep a szolár kört leválasztja a lemezes hőcserélőről, egészen addig, amíg el nem érjük a beállított szükséges hőmérsékletet (a lemezes hőcserélő „fagyálló funkciója”). Ha az elsődleges áramlási hőmérséklet a rétegfeltöltő modulban körülbelül 3 °C-kal magasabb, mint a tároló hőmérséklete, a tároló töltőszivattyúja – a megfelelő fordulatszámon – elkezdi tölteni a puffertárolót, egészen addig, amíg el nem éri a maximális 90 °C-ot. A vezérlés az A2-es szivattyú állítható fordulatszáma segítségével megpróbálja minél gyorsabban 63 °C-ra felmelegíteni és szinten tartani a tárolót. Ha a másodlagos áramlási hőmérséklet a rétegfeltöltő modulban körülbelül 3 °C-kal magasabb, mint a tároló hőmérséklete, akkor elkezdődik a tároló felsőbb rétegeinek felfűtése a váltószelep segítségével.
A frissvíz-modul nagyon hatékonyan és higiénikus módon állítja elő a meleg vizet, és ezzel együtt növeli a rendszer hatékonyságát is. Már a legkisebb HMV-mennyiség esetében is az áramláskapcsoló elindítja a töltőszivattyút szabályozott fordulatszámon, mely a lemezes hőcserélőre irányítja a meleg puffertároló vizét. A modulban elhelyezett háromjáratú keverőszelep megakadályozza a vízkőképződést a lemezes hőcserélő HMV-oldalán a pufferoldali hőmérséklet szabályozásával. A modulból kilépő meleg víz hőmérséklete kb. 5 °C-kal alacsonyabb, mint a beállított keverési hőmérséklet (ez állítható 45 és 65 °C között – a gyári beállítás 55 °C). A frissvíz-modulban egy elektromosan vezérelt háromjáratú váltószelep segítségével a lemezes hőcserélőből visszatérő víz – cirkuláció esetén – a puffertároló középső részébe, míg melegvíz-használat esetén a tároló alsóbb rétegébe kerül (amennyiben a hőmérséklete alacsonyabb 35 °C-nál).
A beépített cirkulációs szivattyú (Hmax = 1,2 bar) működtethető időkapcsolóval vagy melegvízcsap-nyitásra indítható (visszatérő hőmérséklet-érzékeléssel és kikapcsolással).
A puffertároló felső harmadának esetleges fűtését egész évben a hagyományos fűtésrásegítő rendszer (gázkazán) érzékelője vezérli.
1. A beton kollektortartó közel 225 kg súlyú. Szabadon választható, hogy 30 (időszakos-nyári) vagy 45% (egész éves) lejtésszögű változatot alkalmazunk. Ezzel az eljárással a kollektor ellenáll a 150 km/h szélterhelésnek. Magas lábazatánál számoltak a mértékadó 30 cm hómagassággal.
2-3. Szabadalommal védett a hegesztési eljárás.
4. A teljes kivitelezés két hetet vett igénybe, a munkásszálló melegvíz-ellátása a munka ideje alatt folyamatos volt.
5. A betontartó elemen a helyszínen pontosan beállítható a vízszint.
6. Az egyes kollektormezőkön külön-külön beállították és megadott időközönként ellenőrzik a tömegáramokat, így az egész rendszernek egyenletes lesz a hőterhelése, nem lesz „kigőzösödés”.
7-8. A beton tartóelem kollektorral ellentétes oldalán, a szabad vályúrészben bilincselés nélkül vezethető a hőszigetelt csővezeték.
9. A mezők végén kézi légtelenítőket helyeztek el, melyeket az üzembe helyezés alkalmával, illetve a 3-5 éves karbantartó szervizek alkalmával használnak. Sok kivitelező automata légtelenítőket szerel fel, mely „kigőzösödés” esetén elengedi a légnemű szolár-folyadékot. Ebben az esetben sajnos az üzemeltetőnek rendszeresen pótolni kell azt.
10. Lapos tetős kialakítás esetén a szolárrendszer az épület legmagasabb szerkezete, így elengedhetetlen a villámhárító-rendszer csatlakoztatása a kollektormezőhöz.
11. Maximum hat síkkollektort lehet fix (rézcső) kapcsolattal összeszerelni. Az így kialakított hatos csoportokat a dilatáció érdekében flexibilis csővel kötik egymáshoz.
A munkásszálló alapadatai:
Férőhelyek száma: 150 fő
Szintek száma: 5
Szobák száma: 40
Kihasználtság: 70-80%
Étterem: napi 50 adag meleg étel készítése
Napi HMV-igény:
– tisztálkodásra: 6000-7500 liter
– étterem: 350 liter
Egyidejűség/csapolási pontok száma:
– Szintenként 3 zuhany + 4 csap
– Exkluzív szobák (2 db): 2 zuhany + 2 csap
Sajti Miklós
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.