Ma, január 28-án délután 2 óra körül felszállt a fehér füst: a Tisztújító közgyűlésen kihirdették az Épületgépészeti Tagozat új tisztségviselőinek névsorát. A két elnökjelölt között mindössze 1 szavazat döntött.
Az alábbiakban világoskék színnel az adott posztot (posztokat) elnyerő kollégák neve van kiemelve.
Elnökjelöltek:
Dr. Chappon Miklós 49 szavazat
Dr. Barótfi István 48 szavazat
Elnökségi tagjelöltek:
Cservenyák Gábor 78
Gyurkovics Zoltán 80
Kajtár László dr. 70
Klenk Gyula 39
Lantos András 60
Lengyel Tamás 72
Matuz Géza 53
Nagy Imre48
Virág Zoltán 80
Minősítő Bizottság:
Dr. Barna Lajos 77
Dr. Halász Györgyné 80
Keve Lajos 75
Klenk Viktor 44
Dr. Magyar Zoltán 76
Nagy Gyula 71
Takács Gyula 64
Temesvári László 74
Unger Tamás 45
Várjon Dénes 66
Az Elnökség az alelnököket, a Minősítő Bizottság az elnökét későbbi időpontban, saját hatáskörben választja meg.
Gratulálunk a leköszönő testületnek eddigi munkájához, és sok sikert kívánunk az új elnöknek, elnökségnek, Minősítő Bizottságnak. Külön köszönjük – ahogy ezt külön cikkben is meg fogjuk tenni – Denk Andrásnak azt a munkát, amit az E-GÉPÉSZ létrehívása körül végzett. Itt jegyeznénk meg, hogy Denk András Alapító Elnöki címet kapott a közgyűlésen, ami garantálja, hogy ne szakadjon el a Tagozat életétől, és értékes tapasztalatát továbbra is kamatoztassa a szakma érdekében.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Kedves Főszerkesztő Úr!
Igazán örvendetes, hogy ilyen frissen értesülhettünk a vezetőségválasztás eredményéről, de azt gondolom, ez már a tisztújítás második fordulója volt, az elsőről, a küldöttválasztásról viszont nem kaptunk semmi hírt.
A tagozat sokéves fennállása során tavaly december végén tett először valami nagyon bátortalan kísérletet, hogy megszólítsa saját tagságát. Ennek keretében a BPMK ÉGT az e-gépész lapon közzétett egy 62 nevet tartalmazó küldöttjelölti listát, amiből tíz nevet ki kellett húzni, és így visszaküldeni postai, vagy elektronikus úton a területi szakcsoport elnökének. Ennek az eseménynek az eredményéről viszont nem tudunk semmit. Hányan küldték vissza szabályosan kitöltve az ívet, hányan szabálytalanul. Mi lett azoknak a listáknak a sorsa, amin nem tíz nevet húztak ki, hanem mondjuk kilencet, vagy tizenegyet? A táblázat a honlapról bárki által letölthető volt, kik és hogyan ellenőrizték, hogy valóban azok küldték vissza, akiknek választójoguk volt. Hogyan zajlott a küldöttválasztás a többi területi kamaránál. Végső soron, kik a küldöttek, akik a hét végén ennek a vezetőségnek szavazták meg a bizalmat.
Kíváncsian várom ezeket az adatokat is.
Tisztelettel:
Zöhls András
Három nap elteltével:
Hát, gondolta a csoda, hogy ilyen bonyolult dolgot sikerül kérdeznem.
A képviseleti demokráciáknak nevezett rendszerekben, tehát ott, ahol az érintettek köre túl nagy ahhoz, hogy a fontos döntések megszavazásában mindannyian személyesen részt vegyenek, a legfontosabb esemény, a majdan az ő akaratukat megtestesítő küldöttek megválasztása. Ez fontosabb, mint az, hogy ezek a képviselők majd milyen vezetői testület felállítására adják az áldásukat.
A parlament, a helyi- és a kisebbségi önkormányzat képviselőinek megválasztását az egész ország a TV és rádió előtt izgulja végig. De még, ha egy 300 lelkes településen is meghal egy önkormányzati képviselő, és rendkívüli választásokra kerül sor, arról is beszámolnak, ha rövid hírben is, még az országos médiumok is:
A szavazásra jogosultak száma 250 fő, a választáson részt vettek 160-an, 64 százalék, ebből érvényes volt 150, 60 százalék. 2% egynél több, 1% egynél kevesebb nevet jelölt be, 1% egy kis karikával jelölte be a választottját, ezt a Szavazat Számláló Bizottság 3:2 arányban érvénytelennek tekintette. A választást a Feltaláló Szövetség jelöltje, Mézga Aladár nyerte 90 szavazattal (az érvényes voksok 60%-a), a második Mézga Gézáné, 45 szavazattal (30%), akit a Sikeres Fogyókúráért Egyesület indított, az önálló jelöltként induló Mézga Géza mindössze 15 szavazatot kapott (10%). Ezzel a Feltaláló Szövetség egy fős többségbe került a képviselő testületben.
Ez az eljárás annyira természetes máshol, hogy a Mérnöki Kamara helyi és tagozati szervezetei kivételével, még soha, sehol nem hallottam olyant, hogy ezeket az adatokat ne kérés és haladék nélkül tette volna közzé a választást lebonyolító testület. A tagozati szabályzatban nem olvastam olyat, hogy ezeket az eredményeket ötven évre titkosítani kéne, Akkor meg miért? Ha ennyire érdektelen személy a „tag”, miért csodálkoznak a vezetők a teljes érdektelenség miatt?
Persze a dolog már a jelölésnél kezdődött, onnantól már vesztett volt az egész játék.