Uszodák tervezési és kivitelezési biztonsági követelményei

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról

6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes

1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről:

33. § (1) A tervező felelős:
b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,

191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről:

9. § (5)
A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza:
da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak,
db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

A medencék használata veszélyes üzem!
A balesetek veszélyforrásai a strand-, úszó-, élmény-, gyerek-gyógymedencék használatánál:
– elcsúszás, elesés: botlás; fej-, nyak-, gerincsérülés;
– beszívás;
– beakadás;
– összeütközés, falnak taszítás;
– vízbeesés: szülői felügyelet nélküli kisgyermek;
– fertőzés;
– elmerülés.

MSZ-EN 13451 SZABVÁNYSOROZAT:

USZODAI BERENDEZÉSEK

A szabványsorozat tartalma:
1. Általános biztonsági követelmények és tesztmódszerek
2. Létrák, lépcsőfokos létrák, ívelt kapaszkodók
3. Vízkezelési célokra szolgáló szerelvények
4. Rajthelyek
5. Sávelválasztó kötelek
6. Beütő panelek
7. Vízilabda kapuk
8. Élmény berendezések
9. Biztonsági jelek (nem került még kiadásra)
10. Ugróemelvények, ugródeszkák és tartozékaik
11. Állítható medencefenekek és állítható elkülönítő szerkezetek

A szabványsorozat a közcélú (nyilvános) medencékre vonatkozik

Hatálybalépés:
1-8. rész: 2004. 05. 01.
10-11. rész: 2004. 09. hó

4.9 Szívóhatás

– Az úszómedencéből való közvetlen a szívást kerülni kell, kivéve, ha a szívás közelében a víz sebessége nem több mint 0.5 m/s, valamint az alábbi követelmények legalább egyikének meg kell felelni:
a) több elszívónyílás van párhuzamosan csatlakoztatva egy elszívó rendszerre, egymástól több mint 2 méter távolságban ,
b) domború rács, kerületi szívással
c) gravitációs hozzávezetésű tartályba vezetés
d) legalább 1 négyzetméter felületű egyszeres rács
– Ajánlott egy könnyen elérhető szivattyú-vészkikapcsolót felszerelni a medencével egy szinten.
– Megjegyzés 1: Ugyancsak ajánlott vákuumdetektort felszerelni a szivattyú szívócsonkja és a szívónyílás között, és amennyiben a határértéket túllépi a szívóhatás, kikapcsolja a szivattyúkat.
– Megjegyzés 2: Figyelembe kell venni a Deutsche Gesellschaft für das Badewesen „Vízelvezetések beszívó erőkkel szembeni biztosítására vonatkozó” 60. 03. számú Gyakorlat Szabályzatát.

4.10 Csúszásmentesség

A berendezés azon felületei, melyeken az uszodahasználó csupasz lábbal állhat, vagy járhat, az 1. táblázatban szereplő követelményeknek kell hogy megfeleljenek:

A berendezés felületei

Besorolási csoport

– vízszintes medenceterületekbe építve, 800-1350 mm vízmélység esetén 12°

– vízszintes medenceterületekbe építve, 0-800 mm vízmélység esetén

– legfeljebb 8° lejtésű medenceterületekbe építve, 0-1350 mm vízmélység esetén

– medencét körülvevő, alkalmanként nedves területen 18°

– több mint 8° lejtésű medenceterületekbe építve, 0-1350 mm vízmélység esetén- lépcsők, hágcsófokok, rajtkövek, lépcsőfokos hágcsók 24°

A berendezés azon felületei, melyeken az uszodahasználó csupasz lábbal állhat, vagy járhat, és melyeket nem lehet az „E.” melléklet alapján tesztelni, legalább 0.75 súrlódási együtthatóval kell rendelkezzenek, az ISO 5904:1981-nek megfelelő tesztelés során.

Régebbi szabályozások:

1. MSZ 10-275/1990, Fürdők munkavédelmi követelményei:
2.1.10 A járó és lépcsőfelületeknek csúszásmentesnek kell lenniük az MSZ 10-533 követelményeinek megfelelően
2. MSZ 10-533/1-1990, Fürdőmedencék, építés és átvétel műszaki követelményei:
2.2 Felületképzés: Fürdőmedencék alján, ahol a vízmélység 1,2 m-nél kisebb, valamint a körüljárón csak csúszásmentes felület (burkolat) alkalmazása megengedett

Nyolcadik rész: az élményberendezésekre vonatkozó további speciális biztonsági követelmények:

4. Biztonsági követelmények
– Ahol az élményberendezések nyomás alatti levegő, vagy víz medencébe való bevezetésével működnek, ott a használók biztonságát a leginkább alkalmas módszerekkel kell biztosítani (tervezés, elhelyezés,működtetés, vészjelzések, ellenőrzés).
– A berendezések nem működhetnek a bekapcsolás után közvetlenül teljes üzemi nyomással, időt kell hagyni a használóknak a helyzet felismerésére.

4.2 Elhelyezés
– Az élményberendezések elhelyezése minden felhasználó részére kézenfekvő legyen (pl. jelzésekkel, a terület eltérő színezésével, általános figyelmeztetéssel). Úgy kell elhelyezni a berendezéseket, hogy működésük más berendezések üzemét, vagy a többi használót ne zavarja.
Ahol a berendezések a vizet a medencébe a medencén kívülről vezetik be, azt nyilvánvalóvá és láthatóvá kell tenni.
Ha egy berendezés használatánál a vízmélység változik (pl. süllyesztett lépcső), azt eltérő színnel jelezni kell.

Víz és/vagy levegő áramoltatása alulról

Nyomás alatti levegővel vagy vízzel működő élményberendezéseknél a vízmélység nem lehet 700 mm-nél kevesebb, kivéve:
– a vízelvezetésnél a víz sebessége nem nagyobb 2 m/sec-nél
– a vízelvezetésnél, illetve a vízelvezetés közelében mért nyomás különbsége nem haladja meg a 3 kPa-t. (0.03 bar)

Az élményberendezések medencehasználókra gyakorolt hatása
– Élményberendezések, melyekben nagy nyomású vizet és/ vagy levegőt áramoltatnak, nem lehetnek olyan helyen, ahol hatásukra a medencehasználók akadályoknak vagy a medence falának ütődhetnek.
– Nagy sebességű vízzel működő attrakcióknál a víz hatása nem nehezítheti azok megközelítését, illetve elhagyását. Az attrakciókat nem szabad úgy kialakítani, hogy rendeltetésszerű használata a használók szándékos ütközését okozza.
Megjegyzés: A használók különböző testtömegei és lendületei befolyásolhatják egy adott attrakció működését.
– A vízáram legnagyobb sebessége az áramlási csatorna (pl. „őrült folyó”) bármely -a használók által elérhető- pontján 3,5 m/s lehet.
– A vízfüggönyt képező attrakcióknál (pl. gombák, vízesések, vízköpők) megfelelő szellőzést kell biztosítani a vízfüggöny mögött.

A hullám működése
Amennyiben a hullámokat hullámkamra állítja elő, rácsokat kell elhelyezni a medence és a hullámkamra elválasztására. A rács keretét kivéve, a rács csak függőleges rudakból állhat.
– A hullám működtetését a hullámmedence egészét vizuálisan jól áttekinteni képes személynek kell felügyelnie.
– A hullám kezdete előtt hangjelzést kell adni, hogy a gyengébb úszók sekélyebb vízbe mehessenek.
– A hullám-attrakció ideje alatt:
a medence-felügyelet megfelelő és hatékony legyen;
a medence kialakításától függően, javasolt egy további biztonsági zóna kialakítása a hullámkamrák előtt (pl. úszó elválasztó kötél használatával);
a medencébe való ugrálás és merülés kerülendő.
– Különös körültekintéssel kell eljárni a hullámmedencékbe építendő uszodai kiegészítők fajtáival és elhelyezésével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a medencehasználók önkéntelen mozgásából adódó nem kívánatos ütközések és/ vagy beszorulások elkerülhetők legyenek.

Aeroszolos hatások
– Bármilyen aeroszolos hatás (pl. permet, vízesések, vízfüggönyök).megtervezésekor és működtetésekor figyelembe kell venni a legionella veszélyt

Vízesés, vízfüggöny
– Működés közben lévő vízesések és vízfüggönyök nem rejthetnek veszélyeket magukban (pl. süllyesztett lépcsők, akadályok).

Vízágyú
– A vízágyúkat úgy kell elhelyezni, hogy a kilövellt vízsugár a kilépéstől röppályájának legmagasabb pontjáig ne legyen elérhető a medencehasználók által.
– Amennyiben a vízágyú működésbe lépése hirtelen és erőteljes sugárral jár, jól hallható hangjelzést kell adni, hogy a medencehasználók felkészülhessenek a vízágyú hatására.

Gyógyfürdők

– A maximális hőmérséklet 38°C lehet. Ahol a víz hőmérséklete meghaladja a 32°C-t, a fürdőzőket figyelmeztetni kell erre, és a vízkezelésre különös gondot kell fordítani.
– A medence kialakításától függően, ajánlatos a medencébe való bejutást és az onnan való kijutást kapaszkodókkal segíteni.

Sodrófolyósók
– A sodrófolyósók legfeljebb 1350 mm mélyek lehetnek.
– Különös körültekintéssel kell eljárni a sodrófolyósókba építendő uszodai kiegészítők fajtáival és azok beszerelésével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a medencehasználók önkéntelen mozgásából adódó nem kívánatos ütközések és/ vagy beszorulások elkerülhetők legyenek.
– Az áramlás kialakítását úgy kell elvégezni, hogy az kizárja a medencehasználók és a fal ütközését, kiváltképpen a belépésnél.
– A sodrófolyósó üzemét felügyelő úszómesternek az egész területet jól be kell látnia

Szökőkutak

– A szökőkutak nem jelenthetnek akadályveszélyt. Különösen ügyelni kell a medencehasználók medencében való mozgásának útvonalai és a szökőkutak lehetséges helyei és kialakítása közötti átfedésekre. Az ütközési veszély megelőzésére, a vízhatás nem rejtheti el a szökőkút szerkezetét, vagy nyilvánvalóvá kell tenni azt.
– A medencében vagy annak környezetében felállított szökőkutak alatt nem szabad lehetővé tenni az áthaladást a medencehasználók számára, kivéve, ha bármely gyalogos közlekedésre alkalmas terület felett legalább 2000 mm térköz van kialakítva

Különleges hatások

– Különleges hatások lehetnek: sötétség; fényhatások (villanások, kivetítők, futó fények stb.); hanghatások; köd.
– Amennyiben egy vagy több különleges hatást alkalmaznak, különös körültekintéssel kell eljárni, hogy a medencehasználók el ne veszítsék tájékozódási képességüket.

MSZ-EN 15288-1

USZODÁK

1. rész: A tervezés és kivitelezés biztonsági követelményei

Hatálybalépés (angol változat): 2009. április 1.

Magyar változat megjelenése: 2010. július 1.

Előszó
Bevezetés

1. Alkalmazási terület
– Azok részére készült, akik az osztályba sorolt fürdők kivitelezésével, tervezésével és üzemeltetésével foglakoznak
– Ezen európai szabvány követelményei érvényesek minden új építésű fürdőre és a részben vagy teljesen felújításra kerülő fürdőkre, ha a követelmények alkalmazhatóak.

2. Rendelkező hivatkozások

3. Szakkifejezések, meghatározások:
– Uszoda/fürdő: egy vagy több vízfelülettel bíró létesítmény, mely úszásra, élményfürdőzésre vagy egyéb, a vízben végzett fizikai tevékenységre használunk
– magánhasználat: a létesítményt kizárólag a tulajdonosa/bérlője/az üzemeltető családja és azok vendégei használják, ideértve a családi használatú bérelt házakat is
– közhasználat: a létesítményt mindenki vagy egy meghatározott csoport számára van nyitva, nem csupán a tulajdonos/a bérlő/az üzemeltető és családja részére, függetlenül attól, hogy a vendégek fizetnek-e belépődíjat
– gyógyfürdő: olyan létesítmény, amelyben szakképzett és illetékes személyek felügyelik az orvosi vagy fizikoterápiás kezeléseket (Megjegyzés: csak fitnesz vagy ahhoz hasonló tevékenységeknek helyet adó fürdőket nem tekintjük gyógyfürdőnek)

4. Osztályozás:

– 1-es típusú fürdő: Olyan létesítmény, amelyben a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő használati mód (pl. városi fürdők, élményfürdők, vízi és aquaparkok), és amely közhasználatú
– 2-es típusú fürdő: Olyan létesítmény, ahol a fürdő mint többletszolgáltatás van jelen a fő tevékenység mellett (pl. szállodák fürdői, kempingek uszodái, klubok uszodái, gyógyfürdők), és amely közhasználatú
– 3-as típusú fürdő: Minden fürdő, kivéve az 1-es típusú fürdőt, a 2-es típusú fürdőt, a magánhasználatú fürdőket.

5. A biztonsággal kapcsolatos tervezési tényezők és követelmények:
5.1 Általános követelmények:
– Az 5. fejezet előírásai csak az osztályba sorolt fürdőkre vonatkoznak
A terhelési viszonyszámot a tervezés során kell meghatározni a vendégek számának összegéből, ami:
a) a vízzel összefüggő területekből/tevékenységségekből
b) és egyéb területekből/tevékenységekből származtatható vendégek számából adódik (Megjegyzés: tipikus terhelési viszonyszám a fenti a) bekezdés szerint, az 1-es típusú fürdőkre, amelyet főként úszásra és úszásoktatásra használnak: legalább 3 m2 vízfelület fürdőzőként)

– Tervezői és üzemeltetői kockázatértékelést kell készíteni a felújítási és az átépítési munkálatok előtt. A kockázatfelmérést el kell készíteni, azt naprakészen kell tartani, az utasításait be kell tartani és szükség esetén azt a munkálatok fázisaihoz és az estlegesen bekövetkező eseményekhez kell igazítani. A kockázatfelmérés szakkifejezés a kockázatértékelést, a kockázatelemzést és a kiértékelést foglalja magában

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről:
a kockázatértékelés munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül

191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről:
A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza:
dd) a kivitelezési dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült.

Borbély Tibor