Új kéményseprő törvényjavaslat

A törvénytervezet letölthető INNEN.

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS
a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 2011. május 25.-én benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban

A benyújtott törvényjavaslat szövegét szakmai szervezetekkel (Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Épületgépészek szövetsége, stb.) nem egyeztették.
A törvénytervezet nem határozza meg, hogy mit ért kémény alatt. (Pl. az évtizedekkel ezelőtt épült épület soha nem használt kéménye –amely a jelenlegi jogszabályok alapján égéstermék elvezetésére nem alkalmas- a jogszabály hatálya alá esik-e?)
Nem értelmezi a törvénytervezet a használatban lévő, a tartalék, és a használaton kívüli kémény fogalmát.
Nem határozza meg a törvénytervezet, hogy lakásonként hány db. nem használt kémény tartozik a kötelező közszolgáltatás hatálya alá (meglévő épületeknél gyakran minden szobához, és a konyhához is tartozik kémény, ezért lakásonként több kémény is lehet).
Nem határozza meg a törvényjavaslat, hogy háztartási kéményekre, és központi fűtési kéményekre egyidejűleg vonatkozik-e közszolgáltatás kötelező igénybevétele (Pl. társasház központi fűtését megszüntették, és lakásonkénti külsőfali zárt (ill. kondenzációs) falikazánra tértek át)
A nem használt kémények esetén az igénybevett kötelező közszolgáltatás jogosít-e egyben pl. szilárd tüzelésű berendezés elhelyezésére, és üzemeltetéséhez (ez beláthatatlan következményekkel járna), ha nem, mit vizsgálnak (ellenőriznek) a kéményseprő-ipari közszolgáltatás keretei között?

Az alábbiakban a törvénytervezetet pontonként vizsgáljuk:

2.§ (3) b, : mi értendő tartalékkémény alatt (a fentebbi kérdések figyelembevételével is)
2.§ (3) c, : ez a pont nem értelmezhető, ugyanis olyan légtechnikai rendszereket von a kötelező közszolgáltatás hatálya alá, amely nem kémény! (pl. házgyári épületekben kémény nincs, de van központi elszívó rendszer, ezt a kéményseprő fogja ellenőrizni? Ha igen, mit fognak vizsgálni?)
2.§ (4) c, : Ha nem tartozik a törvény hatálya alá az oldalfali kivezetésű zárt égésterű (ill. a kondenzációs) kazán, miért nincs ez így a gyári függőleges LAS (levegő-égéstermék) berendezéseknél? (A gázkészülékkel együtt tanúsított égéstermék-kivezető a 22/1998. (IV.17.) IKIM-rendelet szerint a gázkészülék része. Tehát nem kémény!)
2.§ (4) d, : Tehát lakó-, és kommunális épületek légtechnikai rendszerei a törvény hatálya alá tartoznak? Egy bevásárló központ légtechnikai rendszereit, vagy egy kórház műtőinek légtechnikai rendszerét (klímáját) a kéményseprő fogja ellenőrizni?
Kommunális épületek:
– igazgatási és irodaépület,
– szociális épület (bölcsőde, csecsemőotthon, szociális otthon),
– egészségvédelmi épület (gyógykezelő épület, orvosi rendelő),
– művelődési épület (színház, mozi, kultúrház stb.),
– oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelőotthon, sportlétesítmények),
– ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha, szálloda, üdülőszálló)

3.§ b, : Nem köti ki a törvénytervezet azt, hogy az égéstermék elvezető berendezésnek alkalmasnak kell lennie égéstermék elvezetésre. (Régebbi kéményeket (2003 előtt épület épületeknél általában) használatba venni nem lehet, mert nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak. Ellenőrizni ezeket évente, és az ellenőrzés költségét számlázni lehet? Használhatatlan kéményért?)
3.§ f, : Nem határozza meg a törvény, hogy mit tekint helyhez kötött belsőégésű motornak. (Nincs teljesítményhatárhoz kötve. A belsőégésű motorok közül csak a gázmotor, és a diesel motor tartozik ide? És a nem belsőégésű motorok nem tartoznak a törvény hatálya alá?) Milyen hőszivattyúk tekinthetők tüzelőberendezésnek? (A hőszivattyú kalorikus gép, de nem tüzelőberendezés!)
4.§ (1) : A közszolgáltató akkor is elvégzi az ellenőrzést, és tisztítást, ha az égéstermék elvezető berendezést (a kéményt) soha nem használták, és égéstermék elvezetésére alkalmatlan? És az ellenőrzést ebben az esetben is elvégzi évenként?
4.§ (2) : Zárt égésterű kazánok, és a vele együtt minősített LAS (levegő-égéstermék) rendszer ellenőrzése, és karbantartása a gyári szerviz feladata. (A gázkészüléket üzembe helyezni, karbantartani, azon munkálatokat végezni csak a 28/2006. GKM-rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező gázszerelő szakember jogosult, amennyiben e munkák elvégzéséhez szükséges ismeretekre a készülék gyártója kioktatta és feljogosította.
4.§ (4) : A közszolgáltató kéményseprő ellenőrizni fogja a konyhai elszívó ernyőt a lakásban, vagy a WC elszívást, vagy a rendelő intézet röntgenjének szellőző rendszerét? Sterilizálni fog közszolgáltató kéményseprő egészségügyi légtechnikai rendszereket?
4.§ (5) : Mely légtechnikai rendszerekről fog a közszolgáltató kéményseprő nyilvántartást vezetni? És a tulajdonos a nyilvántartásba vett légtechnikai rendszereken módosítást, átalakítást végezhet, vagy ilyen esetben a közszolgáltató kéményseprő hozzájárulását, vagy engedélyét kell kérni?
5.§ (3) : Ha a soha nem használt égéstermék elvezető berendezés (kémény) ellenőrzése meghiúsul, és erről a közszolgáltató kéményseprő a tűzvédelmi hatóságot értesíti, azok feladata ez esetben mi lesz?
5.§ (4) : A légtechnikai rendszerek (a korábban felsorolt indokok alapján) ellenőrzése talán nem közszolgáltató kéményseprő feladata.
6.§ (1) b,: Nem határozza meg a törvénytervezet, hogy milyen változásokat kell bejelenteni.
(ide tartozik pl. a használatból való kivonás is?)
6.§ (5) : A törvénytervezet megfogalmazása visszaélésekre ad lehetőséget. A közszolgáltató kéményseprők gazdasági társaságok (kft), így a lehető legnagyobb bevételben érdekeltek.
7.§ (2) : A kéményseprő mesteri képesítés nem jogosít légtechnikai rendszerek-, kalorikus gépek-, különböző rendszerű motorok-, gázkészülékek megítélésére, azokban történő beavatkozásra.
9.§ A törvénytervezet számos rendezetlen, pontatlanul meghatározott paragrafusa miatt számtalan vita várható, ezekre a jogorvoslat nem biztosított a törvényben, azonban a közszolgáltató kéményseprő adótartozások módjára hajthatja be vélt (vagy valós) munkadíját.
10.§ A törvénytervezet a panaszok kivizsgálására és orvoslására azt a szervezetet jelöli meg, akivel szemben a panasz felmerül. Ez nem jelent jogorvoslati lehetőséget.

Részletes indoklás fejezet:
1-3.§- hoz: Amint arra már korábban hivatkoztunk a törvénytervezet a fogalmakat sokszor hiányosan, és pontatlanul fogalmazza meg, ezért a szöveg félreértésekre ad lehetőséget.
4-7.§- hoz: Nem használt, (és nem is használható) kémények az élet-, és vagyonbiztonságot nem fenyegetik, ezek rendszeres ellenőrzése indokolatlan, és csak a közszolgáltató kéményseprő társaságok gazdasági érdekeit (pénzbevétel célját) szolgálják.
10.§- hoz: A közszolgáltató ügyfélszolgálata a közszolgáltató érdekeit szolgálja, és nem jelent a fogyasztó számára érdekképviseletét.
11.§- hoz: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult lesz vitás műszaki kérdésekben (pl. kémény-e a kémény? Vagy légtechnikai rendszerek esetében.) döntések meghozatalára?

Budapest, 2011. 05. 30.

Takács Gyula
okl. épületgépész mérnök