A Hun utcai felújítás sokszor, sok helyen kapott már figyelmet. Cikkünkben érdekes számadatokkal, költség- és eredményösszehasonlításokkal illusztrálva jelenik meg a beruházás hasznossága.
A Hun u. 1-15. panelépület hőszivattyús hőellátása
AERMEC WSA víz/víz hőszivattyúk
– Hűtőközeg R134a- abszolút környezetbarát
– Max. vízhőmérséklet fűtő üzemmódban 62° C
– Nagy hatékonyságú csavarkompresszorok R134a- ra optimalizálva
– Nagy hatékonyságú speciális felületképzésű hőcserélők
– Kis hűtőközeg töltet
– Economizer túlhűtő kör
– Folyamatos teljesítményszabályozás
Használati melegvíz termelés
– 1 db WSA090 hőszivattyú (Qf = 230 kW)
– Tárolókban fűtővízet melegítjük, puffereljük
– HMV termelése átfolyós rendszerben, lemezes hőcserélővel
– Legionella elleni felfűtés elmarad, rendszer hatékonysága nő
– 2009 júniusa óta üzemel
– HMV ellátás megfelelő, zökkenőmentes
Fűtési hőszolgáltatás
– 2 db WSA1602 hőszivattyú (2 x 430 kW)
– Hidraulikai váltón keresztül, beépített fűtőpatronokkal
– Időjárásfüggő szabályzás
– Csak a –15 C°- os hidegben szükséges 60 C°- os víz
– 2009 októbere óta üzemel
– Fűtésellátás megfelelő, zökkenőmentes
WSA1602 COP értékei:
Előremenő vízhőmérséklet, °C
Külső, és fűtési előremenő hőmérsékletek egy fűtési szezonban:
WSA1602 hőszivattyúk szezonális hatékonysága: SPF = 3,2 az 2010/2011 évi fűtési szezonra vonatkoztatva.
• Mért, regisztrált adatok
• Fűtési üzemben
• HMV termelés nélkül
• Szokatlanul hideg téli szezonban (gyakran kellett magas előremenő vízhőfokkal dolgozni)
• A hatékonyság javulása várható a következő szezonokban
Helyszínen mért zajterhelési adatok, zajszigetelés után:
A legközelebbi lakásban, a hőközpont fölött, éjjel: 25,2 dB(A)
– hőszivattyú teljes terhelésen működik
– szivattyúk teljes terhelésen működnek
Előírás: 30 dB(A)
Rendszerfelügyelet és automatika
– Komplett épületfelügyelet vezérli a folyamatokat
– Minden eseményről azonnali értesítést küld
– Regisztrálja a működési paramétereket
– Vezérli a folyamatokat
– Időjárásfüggő szabályzást biztosít
– Komplett szabályzott folyamatok, beállítható feltételek
– Központi szerverről beavatkozást biztosít
Az automatika-rendszer:
Alapadatok
Lakások száma: 256 db
Lakástípusok:
18 m2 2 db
35 m2 80 db
61 m2 94 db
69 m2 80 db
Összesen 14.090 m2
Belmagasság 2,6 m
Összes lég m3 36.420 m3
Elfogyasztott hőmennyiség 2008-ban: 8252,0 GJ
2007. 01. hó 1182,0 GJ
2007. 02. hó 950,0 GJ
2007. 03. hó 797,0 GJ
2007. 04. hó 310,0 GJ Hőközpont(ok) száma: P002410, P002412
2007. 05. hó 194,0 GJ
2007. 06. hó 162,0 GJ
2007. 07. hó 137,0 GJ
2007. 08. hó 141,0 GJ
2007. 09. hó 406,0 GJ
2007. 10. hó 617,0 GJ
2007. 11. hó 1150,8 GJ
2007. 12. hó 1495,3 GJ
Elfogyasztott hőmennyiség 2009-ben: 7542,1 GJ
2008. 01. hó 1447,1 GJ
2008. 02. hó 1034,1 GJ
2008. 03. hó 860,3 GJ
2008. 04. hó 436,8 GJ
2008. 05. hó 183,6 GJ
2008. 06. hó 153,6 GJ
2008. 07. hó 139,3 GJ
2008. 08. hó 140,4 GJ
2008. 09. hó 372,4 GJ
2008. 10. hó 471,0 GJ
2008. 11. hó 906,8 GJ
2008. 12. hó 1301,2 GJ
Elfogyasztott hőmennyiség 2010-ben: 7446,6 GJ
3 év átlagos hőmennyiség fogyasztása: 7746,9 GJ
Hőszigetelés után az épület energia igénye (kb. 30%-os megtakarítás): 5422,8 GJ
FŐTÁV DÍJAK
Elmúlt évek Főtáv tarifái:
GEO-NRG (jelenlegi szolgáltató) tarifái:
Összegzés
Ennyit fizetne az épület távfűtéssel és szigetelés nélkül.
Főtáv felé kifizetett díjak, az épület hőszigetelése után (Jelenlegi távfűtési árak egy évre kivetítve):
Ennyit fizetne az épület távfűtéssel a szigetelés után.
Geo-Nrg felé kifizetett díjak, az épület hőszigetelése után:
Béndek Tibor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Tisztelt Béndek Tibor!
Nagyon szép eredmények ezek itt a papíron. Nem védeni akarom a távfűtést, mert annak kellene e legkedvezőbb fűtésnek lennie.
Ellenben a távfűtés esetében a lakóknak nincs beruházási, karbantartási, stb. költsége, míg a hőszivattyús rendszernél ez igen is jelentős. Akkor lenne egzakt ez az összehasonlítás, ha az utolsó táblázatban szerepelne egy amortizáció alapján kalkulált alapdíj. Valaki kifizette a beruházást és a karbantartást is fizeti (a hőtermelői oldalt gondolom csak, mert a szekunder kör mindkét esetben hasonló költségekkel bír).
Hasra ütés szerűen egy évi 10M-os alapdíjat odateszek szummában, akkor máris árnyaltabb a kép.
Legyen már szakmai cikk, ne egy reklámanyag!
A teljesítményszámot (COP) szabványos feltételek között mérjük, reprodukálható. A munkaszám (JAZ, SPF) egy adott időszakra vonatkozik, amely alatt változott a primer és szekunder oldali hőmérséklet. Egy fűtési időszak alatt mérhető és értékelhető az átlagos külső léghőmérséklet, az átlagos fűtési előremenő hőmérséklet, a hőforrás (talaj, kút) átlagos hőmérséklete. Ha finomabb felbontásban akarjuk elemezni a rendszer működését, hatékonyságát, akkor lehet heti, napi átlagokkal számolni. Így készíthetünk egy diagramot, ami a munkaszám változását mutatja a külső hőmérséklet függvényében. Jobbítási lehetőségeket kereshetünk: növelhető-e a forrás hőmérséklete, csökkenthető-e a fűtési előremenő hőmérséklet, lehet-e a rendszer veszteségeit csökkenteni adott primer és szekunder értékpár mellett?
A közúti járműveknél szabványos terhelési profilokra adják meg a fajlagos fogyasztást, fajlagos káros anyag kibocsátást.
Hőszivattyús fűtésre is lehet hasonló adatot képezni, a szabványos peremfeltétel a külső hőmérséklet sokéves napi átlaga a téli időszakban. Kérdés, hogy szondás, kollektoros, kutas rendszernél hogyan vegyük figyelembe a forrás hőfokát.
A teljesítményszámot (COP) szabványos feltételek között mérjük, reprodukálható. A munkaszám (JAZ, SPF) egy adott időszakra vonatkozik, amely alatt változott a primer és szekunder oldali hőmérséklet. Egy fűtési időszak alatt mérhető és értékelhető az átlagos külső léghőmérséklet, az átlagos fűtési előremenő hőmérséklet, a hőforrás (talaj, kút) átlagos hőmérséklete. Ha finomabb felbontásban akarjuk elemezni a rendszer működését, hatékonyságát, akkor lehet heti, napi átlagokkal számolni. Így készíthetünk egy diagramot, ami a munkaszám változását mutatja a külső hőmérséklet függvényében. Jobbítási lehetőségeket kereshetünk: növelhető-e a forrás hőmérséklete, csökkenthető-e a fűtési előremenő hőmérséklet, lehet-e a rendszer veszteségeit csökkenteni adott primer és szekunder értékpár mellett?
A közúti járműveknél szabványos terhelési profilokra adják meg a fajlagos fogyasztást, fajlagos káros anyag kibocsátást.
Hőszivattyús fűtésre is lehet hasonló adatot képezni, a szabványos peremfeltétel a külső hőmérséklet sokéves napi átlaga a téli időszakban. Kérdés, hogy szondás, kollektoros, kutas rendszernél hogyan vegyük figyelembe a forrás hőfokát.
Az ilyen projektekben az a legszebb, hogy egy korszerűtlen, magas előremenő hőmérsékletű radiátoros rendszerre kötöttek egy – kizárólag alacsony hőmérsékleten gazdaságosan üzemelő – hőszivattyút (disznó nyakába kötöttek egy nyakkendőt).
Ebből adódóan az üzemeltetőnek nem állhat érdekében a szekunder kör korszerűsítése (további energiamegtakarítás), mivel akkor jelentősen kevesebb hőmennyiséget tudna értékesíteni, ami veszteségessé is tehetné a finanszírozást.
Ez a Főtáv rémképe is, ha minden ház korszerű lesz, a hálózati veszteséget nem fogják tudni tovább a szőnyeg alá söpörni. (Game Over!)
Persze egy nagy cégből sokkal könnyebb nyesegetni, mint sok kis apróból.
A válság legnagyobb nyertesei a bankok után a távfűtő művek.