Adott épület megvalósítását az épület egyes paramétereinek a lehetséges paramétertérben történő rögzítéseként is értelmezhetjük. Természetes, hogy ide tartoznak az épületszerkezetek épületfizikai paraméterei, de a használat módja is, amely szintén jellemezhető fizikai paraméterekkel (üzem és üzemszüneti idő, használat gyakorisága, mértéke, eloszlása stb.). Az üzemeltetési feltételek tehát a tervezés, megvalósítás során rögzített paramétertér további szűkítését jelentik.
A megvalósult épület és épületgépészeti rendszer így értelmezett paraméterei és az időjárási jellemzők együttesen határozzák meg az épület energiahatékonyságát. Érdekes elgondolkodni azon, hogy a tervezés során hogyan vehető figyelembe ez a komplex paraméterhalmaz, és ez alapján hogyan optimalizálható egy épület a tervezett feladatra. A fenti szempontok alapján egy irodaépület termikus modelljén keresztül megvizsgáltam, hogyan befolyásolják az épület éves fűtési és hűtési energiafelhasználását az épület épületfizikai jellemzői és az épület használatának módja. A vizsgálathoz az épületfizikai jellemzők és a használatra vonatkozó jellemzők is 2-2 paramétert szolgáltattak. A modellben minden egyes paraméter 3 különböző értéket vehetett fel, amelyek hatása együttesen került vizsgáltra. Az épület termikus modelljét a TRNSYS programban építettem fel. A modellen sorra lefuttattam a 4 paraméter különféle értékeihez tartozó valamennyi lehetséges variációt. A kapott eredmények energiafelhasználásra gyakorolt hatását az értékelésben összefoglaltam.
A választott épület bemutatása
Az épület kétszintes, lapos tetős, szabadon álló irodaépület. Hasznos alapterülete 713,90 m2. Az építés feltételezett helye Debrecen. Az épület hossztengelye az északi iránnyal 45°-os szöget zár be. Valamennyi homlokzat teljes benapozású. Szintenként irodák, tárgyalók, teakonyhák, vizesblokkok, gépészeti helyiség, közlekedő és a földszinten szerver helyiség található. A helyiségek fűtését és hűtését helyiségenkénti szabályozással ellátott fűtő/hűtő készülékek biztosítják.
A szellőzés központi légkezelő által előállított izotermikus szellőzőlevegővel történik, amely télen 22±1 °C, nyáron 24±1 °C hőmérsékletű. A légkezelő hővisszanyerő berendezést tartalmaz. A helyiségek szellőzése az MSZ CR 1572 szabványban meghatározott „A” kategóriának megfelelő mértékű.
A TELJES CIKK INNEN LETÖLTHETŐ
Kerekes Attila, okleveles létesítménymérnök
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.