2012. január 1-jétől már nemcsak az új építésű ingatlanokhoz, hanem minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás.
2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet. A jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.
Hogyan lehet keresni a tanúsítók listájában?
A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 23/A. § és a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 23/A. § rendelkezéseiben foglaltak alapján az energetikai tanúsítást végzők listája elérhető:
A Magyar Mérnöki Kamara honlapján, az alábbi címen: http://mmk.hu/energetika.php A linken azonnal a keresőoldal jelenik meg, amelyen Ön az auditorok listáját lekérheti.
A Magyar Építész Kamara honlapján az alábbiak szerint:
http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61
A linken a szükséges oldal jelenik meg. A megjelenő oldal közepén egy legördülő menüből válassza ki az „Energetikai tanúsítók – TÉ” kulcsszót.
Miért érdemes elkészíttetni az energetikai tanúsítványt?
• Mert ez egy hiteles tanúsítvány, aminek a megléte a használatbavételi engedély igénylésekor kötelező, a jelenleg érvényben lévő rendelet szerint adásvétel esetén a vevőnek át kell adni, tartós bérbeadás esetén a bérlőnek be kell mutatni.
• Mert rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira, ezáltal tudni lehet, hogy milyen beruházásra van szükség ahhoz, hogy energiatakarékosabbá tegyük otthonunkat.
• Mert a tanúsítvány az épület „energetikai értékmérője”, mely jelentősen növelheti az ingatlan piaci értékét.
• Mert az energia megtakarítást eredményező pályázatok benyújtásához fontos, hogy legyen egy komoly, számokkal alátámasztott érv, mely megmutatja, hogy a felújítással az épület energiafelhasználása mennyivel csökkenthető.
• Mert 10 évig érvényes (vagy amíg a követelményértékek nem változnak).
Mikor kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni?
Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadásakor kell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.
Új épületek:
A 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet 2009. január 1. óta írja elő új épület építésekor minden esetben kötelezően a tanúsítvány elkészíttetését.
Meglévő épületek:
2012. január 1-jét követően a meglévő épületek (lakás, önálló rendeltetési egység) eladáskor és egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2012. június 1-től hatályos módosítása alapján 2012. június 1-től 2015. december 31-ig meglévő épületben levőlakásra, önálló rendeltetési egységre kötött új bérleti szerződésekhez nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Az engedmény nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.
Épületek és önálló rendeltetési egységek eladása esetén továbbra is kell energetikai tanúsítványt készíttetni és a vevő részére azt átadni.
2016. január 1-től teljeskörűen kötelező a meglévő épületek (lakás, önálló rendeltetési egység) eladásakor és egy éven túli bérbeadásakor a tanúsítvány elkészíttetése.
Állami tulajdonú középületek:
Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező.
Mikor nem szükséges a tanúsítvány?
Nem szükséges tanúsítvány az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű építményekre, továbbá üdülő, ideiglenes létesítmény, egyházi, mezőgazdasági rendeltetésű, illetve műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében. Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás. Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység 1 évet meghaladó bérbeadása esetén sem kell energetikai tanúsítvány a 2012. június 1és 2015. december 31. között kötött bérleti szerződéseknél.
Mit mutat meg az energetikai tanúsítvány?
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.
A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.
A tanúsítványnak szinte legfontosabb része lesz a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A szakember tapasztalata segítheti a tulajdonost abban a döntésben, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legjobban megtérüljön az energia megtakarítást célzó korszerűsítés. Gyakran pedig a tudatos lakás vagy épülethasználat is mérhető megtakarítást eredményezhet, változatlan kényelem mellett. A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása.
Hogyan készül a tanúsítvány?
Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban történik. A kivitelezési tervdokumentációnak mindig része az épületre vonatkozó energetikai számítás. Amennyiben a tervnek megfelelően készült el az épület, a beépített épületgépészeti berendezések műszaki jellemzői sem térnek el a számítás során figyelembe vett adatoktól és mindezeket igazolja a felelős műszaki vezető, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Amennyiben az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, úgy az igazoló számítást újra el kell végezni. Az új számítás pedig már a tanúsítvány alapja lehet.
Meglévő épületek esetében is alkalmazható egyszerűsített tanúsítási eljárás, ha már hasonló méretű, alakú, fűtésű és melegvíz ellátású lakás tanúsítványa rendelkezésre áll. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (például, ha kicserélték az ablakokat).
Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen a méreteket fel kell mérnie és a szerkezeteket, valamint az épületgépészeti berendezések adatait be kell azonosítania. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani.
Létezik olyan módszer, amelyben a mért energiafogyasztásából következtetnek az épületek energetikai tulajdonságaira. Ez a módszer elsősorban nagy alapterületű középületek esetében adhat hasznos információt, különösen, ha hasonló rendeltetésű épületek fogyasztási adataival összehasonlítják. Elsősorban önkormányzatok számára hirdették meg azt az európai programot (Display Campaign), amelyben a részt vevők számára rendelkezésre áll ilyen szoftver és az értékelést lehetővé tevő adatbázis. Ezt a programot magyar nyelven a http://display.vati.hu/ portálról lehet elérni – az állami és önkormányzati középületek üzemeltetőinek ingyenesen.
Kik készíthetik el?
Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik. Számos tanfolyam készíti fel a tanúsítókat a kamarai vizsgára. A két Kamara névjegyzékében a kamarai honlapokon 1500 főnél több tanúsító adatai elérhetőek. Bár egyszerűbb tanúsítási esetekben a számítások számítógép nélkül is elvégezhetők, többféle szoftver is elérhető.
Mennyibe kerül a tanúsítás?
A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól függ, összegét és a további elszámolható költségeket a 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet 10. § szerint kell megállapítani. Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magánszemélyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező.
Hová és hogyan kell beküldeni az elkészült tanúsítványokat?
A 277/2008. (XI. 24.) Kormányrendelet szerint az építésügyi hatósághoz be nem nyújtandó dokumentumok és szakértői vélemények (az energetikai tanúsítványok is ide tartoznak!) 1 példányát annak elkészültét követő 30 napon belül a szakértő, illetve a szakvéleményt készítő szervezet köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni, illetve megküldeni. Az építési műszaki dokumentumok központi tervtárát is magába foglaló Dokumentációs Központot minisztériumi megbízásból a VÁTI Nonprofit Kft. üzemelteti.
A tanúsítvány elkészültétől számított 30 napon belül az azt készítő szakértő vagy szervezet köteles
• 100 MB terjedelemig Ügyfélkapun keresztül PDF formátumban a Dokumentációs Központ építésügyi adatbankjába feltölteni,
• 100 MB fölött egyszer írható CD/DVD lemezen (vagy amennyiben erre nincs lehetőség, nyomtatott formában) postai úton megküldeni.
Az elektronikus dokumentum feltöltés szabályairól bővebben a www.e-epites.hu portál ENERGETIKAI TANÚSÍTÁS/TANÚSÍTVÁNYOK FELTÖLTÉSE menüponton belül lehet tájékozódni (innen letölthető a „Felhasználói kézikönyv” is). A feltöltő program használatához ügyfélkapus regisztráció szükséges.
A dokumentumszolgáltatással, dokumentumok beküldésével kapcsolatos szakmai kérdésekre bővebb felvilágosítást és segítséget a Dokumentációs Központ Ügyfélszolgálatától lehet kérni:
1111 Budapest, Budafoki u. 59. E/3 épület
1/279-2610
adatbank@vati.hu
Mi történik, ha nem készíttetik el?
Jelenleg nincs szankciója annak, ha valaki nem készíttet tanúsítványt. A tanúsítás elmulasztása szabálysértési vétségnek minősül. A „pénzbírság” a magas energiaszámlákban jelentkezik. Azonban 2013-től szankciókat is be kell vezetni az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv előírásainak megfelelően.
Soltész Ilona, Belügyminisztérium
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Úgy gondolom, a tanúsítás kérdésben maradt egy nagyon fontos elvarratlan szál, a besoroláshoz tartozó viszonyítási alap meghatározása, az hogy egy többlakásos épület egy lakásának besorolásánál a teljes ház, vagy csak a vizsgált lakás A/V viszonyát kell-e figyelembe venni.
Egy legfelső szinten levő saroklakás hűlő felülete (vele a fűtési költsége is) lehet a háromszorosa is egy vele azonos méretű, de lejjebb levő, oldalszomszédokkal is bíró másik lakásénak, igaz, ha a saját hűlő felület/fűtött térfogat arányát tekintik alapnak, jóval magasabb az etalon érték is, amihez viszonyítva a tényleges fogyasztást besorolják valamilyen kategóriába. Gondolom, egy átlagos vásárló nem nagyon tudja a besorolás mögöttes tartalmát, és a tanúsítványban levő kWh/m2a értéket sem könnyen tudja lefordítani köbméter földgázra, vagy mázsa tüzifára, a tanúsítón viszont számon kérheti a hitelességet.
Maga a vonatkozó jogszabály nem tér ki erre az A/V viszony kérdésre.
A Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes államtitkársága által gondozott e-epites honlapról letölthető a rendelet értelmezését segíteni hivatott Épületenergetika című segédlet
(http://www.e-epites.hu/segedletek/muszaki-segedletek/epuletenergetika).
Ennek a 179. oldalán a következő olvasható:
” az összehasonlítás alapja az egész épülettel azonos felület/térfogatarányú és az elkülönített egységgel azonos rendeltetésű épületre előírt összesített energetikai jellemző ”
Ezek szerint, ha egy ötvenlakásos, százéves ház mindössze egy, éppen eladandó lakására kérnek számítást, nekünk fel kellene mérnünk az egész házat (boltíves pincét, bonyolult tetőszerkezetet, részben beépített tetőteret), mindezt a belső oldalról, hogy a viszonyítási adatot (A/V) megadjuk, mihez képest ”D”, vagy ”E” a mi lakásunk. Be kell kéredzkedni az összes lakásba, megnézni, bontottak-e el, vagy építettek-e az elmúlt száz évben homlokzatig futó falat, meg van-e még a fűtetlen kamra, vagy összenyitották-e a fűtött konyhával, és így tovább. A segédletben ez a megközelítés van, de az e-gépész fórumon, a rendeletet kidolgozó csapat vezetője, Zöld András professzor, ezt írja:
” a lakás besorolása eltérhet az épületétől a lakás fekvése szerint. A lakás minősítése a „saját” A/V alapján történik ” (http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=277).
Mindkét álláspontot meg lehet ideologizálni. Az első esetben a vizsgált egységet az őt magába foglaló ház többi lakásával hasonlítjuk össze, a másodikban pedig egy csak vele azonos arányú, mondjuk családi házzal. Egy új ház tervezésekor inkább annak egésze az érdekes, míg ha valaki egy meglevő lakást akar vásárolni, inkább a várható üzemeltetési költség izgatja, mint az, hogy a többi lakáshoz, a ház egészéhez viszonyítva mi a helyzet, hogy az jelent a besorolásában különbséget, hogy azt a második emeleti lakást egy négyszintes, vagy egy hatszintes házban vette. Egyébként ez utóbbi eset a jóval gyakoribb, napjainkban a lakáspiacon évente nagyjából 80 ezer adásvételi szerződés születik, aminek csak a tizede az új építésű lakás, a többi tíz, húsz, ötven vagy száz éves.
Szóval a tanúsító hitelességének a megőrzése végett nem lenne rossz tisztán látni a kérdésben.
Az energetikai rendelet egyik legsebezhetőbb pontja ez a bizonyos A/V viszony. Egyik oldalról mondjuk érthető, magyarázható, ha valaki nem kompakt geometriájú házat akar építeni, akkor a többlet felületet többlet hőszigeteléssel kell pótolnia. Az egyszerűsített számítás szerint az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértéke A/V=0.5 esetén 0.55, ha A/V=1, akkor 0.47 W/m2K körül van. Túl szigorú, vagy túl megengedő feltétel, lehet rajta vitázni.
A probléma az, hogy ezt a számot tették a minősítés alapjának, hogy közös felület alá hozták az építést és az eladást, a házat és a lakást. Egy ilyen energiapasszus többségében laikus lakásvásárlóknak készül, akik nem tudnak/akarnak elmélyedni ilyen elvi kérdésben. Az jól-rosszul kiszámítható, hogy az a bizonyos standard lakó egy átlagos évben egy négyzetméterre vetítve hány kilowattóra energiát fektet a fűtésbe, hűtésbe, melegvíz előállításba, és ha ezt mindenképpen valamilyen betűvel akarjuk jelölni ”A”-tól ”I”-ig, legyen a viszonyítási alap, a tört nevezője, egy fix szám, amihez könnyen hozzá lehet rendelni egy másikat a költségekről: mennyibe kerül az 1 kWh primer energia gázból, villanyból, fából. Utóbbi időszakosan frissített értékét közzé lehetne tenni. Idén földgázra számítva például 2000 Ft/m2 a mérce, az adott lakásra 10%-kal több jött ki, besorolás „D”.
Persze egy családi ház így nehezebben lesz ”A”, mint egy társasházi lakás, de a tényleges fenntartási költségei is nagyobbak, viszont könnyebben szerelhet fel a tetőre napelemet, meg napkollektort, vagy egyszerűbben állhat át fatüzelésre. Egy társasház közbenső lakása jobb minősítést kap, mint a legfelül lakó, de annak tényleg nagyobb is a fűtési költsége, igaz jobb lehet például a kilátása. Valamit valamiért. A minősítést egy létező, mindenki által (pénztárcáján) megtapasztalható dologra is lehetne adni, míg most az egy elvont, kevesek által megértett eszmét testesít meg.
Az energetikai rendeletet ötévente felül kell vizsgálni (az érvényessége viszont tíz év), de ilyenkor csak annyit kellene csinálni, hogy amíg idáig a viszonyítási alap 150 kWh/m2a volt, holnaptól 120 lesz, az átsorolás egy osztással könnyen megoldható. Vagy ez így túl egyszerű lenne?