Még mindig nem fogyott el a majd hárommilliárdos keret, ezért immár másodszor meghosszabbították a pályázatot, aminek pozitív hatásairól és árnyoldalairól Varga Pált, a Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége (MÉGNAP) elnökét kérdeztük.
A hír:
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” pályázat meghosszabbított beadási határideje május 15.
A támogatható tevékenységek közé tartozik – az ingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez, és egész évben működőképesnek kell lennie. Minden pályázati információ elérhető a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján www.emi.hu/napkollektor vagy a http://zbr.kormany.hu/ oldalon.
Varga Pál:
A hosszabbítás több okra vezethető vissza. Egyrészt még soha ekkora összeg nem volt kiírva napkollektorok telepítésére, ami feltétlenül pozitív. Másrészt a támogatás felső határa, a 800 ezer forint elsősorban a kisebb, használati-melegvíz készítő rendszerek megvalósulását ösztönözte, nem a nagyobb és így költségesebb épületfűtő, és/vagy medencefűtő rendszerekét. Ez szerintem szintén helyes cél, hiszen inkább valósuljon meg sok kisebb rendszer, mint néhány nagyobb, luxusigényeket kielégítő. Más kérdés, hogy a válság miatt visszaesett a beruházási hajlandóság, és az 50%-os önrész biztosítása is sokaknak gondot okozott. Viszont kimaradtak pályázatból az új építésű (éppen most épülő, lakhatási engedéllyel még nem rendelkező) házak, ezzel pedig szűkült a pályázók köre. Reméljük, a kormányzat nem érzi majd sikertelennek, túlzottnak a kiírást amiatt, hogy nem sikerült úgymond az első körben szétosztani az összegeket.
A pályázat sok tanulságot hozott a szakmának. Ezek közé tartozik, hogy legközelebb jobban össze kell hangolni a kiírást, a bírálatot és a határidőket. Konkrétan, az októberi kiírás után csak most, március végén, túl hosszú bírálati idő után tették közzé az első kb. 800 nyertes nevét. Mivel a kiíró is azt ajánlotta, hogy ne kezdjék el a beruházásokat, míg meg nem születik a döntés, ezen projektek esetében csak most kezdődhetnek a kivitelezések, amelyeknek le kell zárulniuk szeptemberig, ez szintén feltétel. A most, május közepéig beadott pályázatok esetében pedig a nyár második felére csúszhat az eredményhirdetés.
A teljes keret nagyságát figyelembe véve összesen kb. 4000 munkára számíthat a napkollektoros szakma. A legtöbb, a területen dolgozó vállalkozásnak már tele a naptára, többen már kénytelenek visszautasítani az új megbízásokat. Ez bizony rohammunka lesz, ennek elkerülése érdekében a pályázat szeptember végi kivitelezési határidejének meghosszabbítására lenne szükség.
A keretösszeg nagyságán túl az is kuriózuma a pályázatnak, hogy ez a szakterület első online kiírása. Itt is lehet még fejlődni: a pályázati portál működése kissé nehézkes, maradtak benne hibák is, mindazonáltal némi rutinnal összehasonlíthatatlanul gyorsabban kitölthető és beküldhető, mint a régi, papíralapú.
A pályázat összességében, kisebb-nagyobb technikai hibái ellenére konjunktúrát hozott a napkollektoros szakmának, ezért sikeresnek mondható, főleg az elmúlt három év pangása, túlélése után. Reméljük, nem kell újabb három évet várni a következő hasonló pályázat kiírásáig, és a napkollektorok terjedése folyamatosan felfelé ívelő pályán marad.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.