Elöljáróban – mint az energetikában hat évtizedes tapasztalattal rendelkező tervező mérnök [2] – szükségesnek tartom megjegyezni az alábbiakat:
Napjainkban mind több szó esik azokról a gondokról, amelyeket az energiatermelés és a környezetvédelem konfliktusaként lehet a legegyszerűbben körülírni. Nyomatékosan rögzíteni szükséges, hogy a környezet védelme olyan prioritás, amely – a kiegyensúlyozott fejlődés fenntartása mellett – messze megelőz minden gazdasági érdeket. A következőkben ismertetésre kerülő megfontolások nem a fejlődésre, hanem a fenntarthatósághoz vezető útra vonatkoznak [3].
Az előadás a rendkívül összetett gazdasági, társadalmi, etikai problémahalmaz alábbi részterületeit kívánta bemutatni. Az EU és a hazai energiapolitika nem volt az előadás tárgya, csak néhány ráutalás hangzott el.
Az energiafajták meghatározása és a mértékegység A vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban számos energia megnevezés található, ezért fokozott a jelentősége annak, hogy egyértelmű meghatározások történjenek a különböző energiafajták komplex értékelése során.Aglobális vizsgálat elengedhetetlen, mert a lokális érdekekből levont általános következtetések sokszor tévesek. E körülmény fontossága napjainkban rohamosan nő a Föld energiaforrásainak kereskedelmi összekapcsolásán keresztül. A természetben rendelkezésünkre álló primer energia általában csak az 1. ábrán látható többszöri átalakítási folyamat után hasznosítható. Az átalakítás egyébként az egyik leglényegesebb energiaveszteség-okozó.
A primerenergia-felhasználás globális mérlegei és jellemzői Jellemző a témakör fontosságára, hogy a nemzetközi szakirodalomban nagyszámú közlemény jelenik meg e tárgyban és azokat évente frissítik.
A globális energiafelhasználás teljes forrását a primerenergia fajták (olaj, földgáz, szén, nukleáris, megújuló) összessége alkotja, amelynek számszerű megjelenítése az ún. olajegyenértékkel történik [6].
A 2. ábra jól jellemzi a primerenergia felhasználás alakulását 1985-2010 között. E fogyasztási adatok a kereskedelmi forgalomban megjelenő energiahordozókat tünteti fel, nem szerepelnek köztük az égethető növényi hulladékok, rőzse, szemét stb. Feltűnő a fogyasztás folyamatos növekedése, egyedül a gazdasági válság okozott némi csökkenést az ezredforduló előtt, de ez gyorsan kiegyenlítődött.
Az energia fajták egymás közötti arányában szemmel láthatóan lényegi változás nem történt: a döntő szereplő folyamatosan az olaj, a földgáz és a szén, a vízenergia és az atomenergia közel azonos súlyúak, de ezek együttesen sem meghatározók, a megújulók pedig alig érzékelhetők a világmérlegben.
Mindezt jól mutatja a következő oldalon bemutatott 3. ábra, különösen akkor, ha megfigyeljük a 2. és 3. ábrákon látható nagyságrendi különbségeket a fogyasztásban, továbbá azt a körülményt, hogy a megújulók növelését gyakorlatilag az EU és (kisebb mértékben) Észak-Amerika generálja. A glóbusz többi fogyasztója alig vesz részt a megújulók alkalmazásában.
Magyar Épületgépészet, LXI. évfolyam, 2012/3. szám
TARTALOM
Baumann Mihály: Pollack Expo 2012 3
Homola Viktor: Nyugtalanító kérdések és bizonytalan válaszok az energetika jövőjéről
Oltvai András: A Zeneakadémia épületgépészeti felújítása
Erdős Attila: Odooproject Gépészet – Légtechnika
Dr. Magyar Zoltán: Nemzetközi szimpózium a belső komfortról és a műember alkalmazásáról
Ing. Juraj Horský: Faaprítékkal és fahulladékkal működő ökológiai fűtőmű
Fodor Zoltán – Komlós Ferenc: A nagykőrösi strand energiatudatos bővítése
Ronny Scherf: Intelligens megoldások technikai szolgáltatások integrálására kórházakban
Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. gázmérés monitoring rendszere
Saunier Duval: 105 év a világ és 15 év a magyar épületgépészet szolgálatában
Kovács István: „Hétköznapi” EC-ventilátorok
Várföldi Róbert: Innováció a szabályozószelepek területén a Siemens-től
Homola Viktor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.