A cikkben bemutatjuk a kutatás eredményeit és értékelését, fókuszálva a kisfogyasztói szegmensre. Sor kerül a változások lehetséges okainak elemzésére, illetve a csökkenés várható komplex hatásainak bemutatására.
Két alapvető befolyásoló paramétercsoport került elemzésre:
Gáznapi középhőmérséklet és fűtési napfok-számok
– Éves adatsorok trendvizsgálata
– 33 és 10 éves adatok
– 10 éves viszonyítási napfok-szám
– Napi adatsorok szélső érték elemzése
Felhasználói szokások
– Viszonyított gázforgalom változásának kimutatása
– 2007-2011 időszakra
– Felhasználói szegmensenként
– Egyedi-jelentős felhasználók adatainak külön kezelése
Rövid tartalom:
Eredmények bemutatása és értékelése fókuszálva a kisfogyasztói szegmensre
A változások lehetséges okainak elemzése
A csökkenés várható komplex hatásainak bemutatása
E témában évek óta tartó K+F együttműködés a ME Gázmérnöki Tanszék és Tigáz-DSO Kft. között.
Budapesti hőmérsékletek és napfok számok középtávú alakulása
Éves átlaghőmérsékletek pozitív iránytangense a felmelegedés irányát mutatja, de eközben az éves átlaghőmérsékletek szabálytalan periodicitása figyelhető meg.
Erős ingadozás, csökkenő trend, 33 év alatt a napfok számokban bekövetkezett csökkenés mértéke kb. 10%.
10 éves napfok viszonyítási számok
Budapest-Lőrinc
TIGÁZ-DSO súlyozott átlag
Hideg napi szélsőértékek vizsgálata
Tmin< -10 °C napok száma, 1979-2010
– A hideg napok számában egyértelműen csökkenő trend nem detektálható
– A leghidegebb napok hőmérséklete sem mutat trendszerű változást
Éves leghidegebb hőmérséklet, 1979-2010
A kapacitás igények hőmérséklet viszonylatban továbbra is megalapozottak.
Viszonyított gázforgalom számításának elvi alapja
3 szegmensre osztottuk a havi gázforgalmakat:
– Hőmérsékletfüggetlen rész
– Részben hőmérsékletfüggetlen rész
– Hőmérsékletfüggő rész
– Tény/Viszonyított napfok-szám aránypárok használata
Tigáz-DSO Kft. gázforgalmának változása
TIGÁZ-DSO elosztás összesen erőművek nélkül
20 m3/h alatti viszonyított felhasználás változása
TIGÁZ-DSO elosztások a 20 m3/h alatti kategóriában
TIGÁZ-DSO fajlagos a 20 m3/h alatti kategóriában
Kisfogyasztói szegmens gázforgalom tömeg csökkenése meghaladja a 20%-ot.
A felhasználónként kimutatott csökkenés közel 25%. Az aktív felhasználók egy része a vizsgált időszakban tartósan kikapcsolttá vált.
A kimutatható fűtési napfok-szám csökkenést is figyelembe véve legalább 25% csökkenés egyértelműen detektálható.
Napi átvételi trendek bemutatása a hőmérséklet függvényében:
Viszonyított forgalom időbeli alakulása (2007=bázis):
A kisfogyasztói szegmens csökkenésének időbeli lefutása eltér a nagyobb szegmensekétől. A nagyobb felhasználók felhasználásának változása jelentős korrelációt mutat a gazdaság teljesítőképességével.
A felhasználás csökkenésének inhomogenitása
Az alacsony éves felhasználású fogyasztók magas aránya tekintetében jelentős lokációk azonosíthatók.
Feltárt összefüggések:
• Hozzáférés alternatív tüzelőanyaghoz
• Alacsony lakossági jövedelem szint
• Magas szabálytalan vételezési arány
• Jellemzően kistelepülések
Az 1.000 m3/h alatti fogyasztású felhasználók aránya 20 %-al nőtt 2001 –re, 2006-hoz képest. A 2.000 m3/h feletti fogyasztású felhasználók aránya 32 %-al csökkent 2001–re, 2006-hoz képest.
Felhasználók aránya fajlagos fogyasztásuk szerint
Kitekintés a társ elosztói engedélyesekre:
MGE adatok
Tény elosztás, nem viszonyított adatsor
Visszaesés okai – felhasználói reakciók
Okok:
– Végfelhasználói árak jelentős növekedése, 2011-ben a nettó végfelhasználói átlagár kb. 150 %-a a 2007-es átlagárnak.
– Gazdasági válság elhúzódó hatásai, 2011. évi GDP 3 %-kal alacsonyabb, mint a 2007-es.
– Magas munkanélküliség, 2011:11 %, 2007: 7,8 %.
– Megújuló energiák térnyerése, bár még igen alacsony arányú jelenleg is.
Reakciók:
– Komfortszint csökkentése – Alacsonyabb belső hőmérséklet, -2 °C, – 10%
– Épület és épületenergetikai rekonstrukciók
– Megújuló energiaforrások térnyerése
Csökkenti a primer energiafelhasználást!!
– Szilárd fosszilis tüzelőanyagok használata
– Szabálytalan vételezések darabszámának növekedése
Nem csökkenti a primer energiafelhasználást!!
A földgáz felhasználás jelentős csökkenése részben pozitív társadalmi hatású, ugyanakkor komplex iparági problémát jelent!!
A kisfogyasztói szegmens gázforgalom csökkenésének hatásai
A kisfogyasztói kereskedelmi szegmens piaci mérete kb. 25 %-al csökkent, de a fogyasztók száma érdemben nem csökkent
– 1 milliárd m3 – kb. 100 Mrd forint árbevétel
– Kereskedelmi oldalon elsősorban ESZ probléma, mivel jelentős ügyfélszolgálati-számlázási infrastruktúrát kell üzemeltessenek
– A piaci szereplők volumen független költségei kisebb mennyiségen kell térüljenek – a nettó fajlagos árak tekintetében árfelhajtó hatású
– Egy dinamikusan csökkenő trend, ellátás-biztonsági szempontok miatt is nehezen kezelhető
– Romlik a lekötött kapacitások kihasználtsága
A felhasználók jelentősebb mértékben támaszkodnak a szilárd tüzelésre (fa, szén, vegyes tüzelés stb.)
– Környezetszennyezés növekszik – szmog riadók
– Környezetterhelés növekszik – hamu kihelyezés, falopás
– Vegyes fűtési rendszerek üzemeltetési kockázatai – növekvő lakástüzek stb.
Hatások az elosztói engedélyesek működésére
Elosztók gazdálkodásának alapvető jellemzői a gázforgalom csökkenésének viszonylatában:
– A gázforgalom jelentős mértékben csökkent és középtávon további jelentős csökkenés várható.
– A költségek 90 %-a fix típusú költségelem, az üzemeltetendő infrastruktúra méretétől és nem a rajta forgalmazott mennyiségtől függ.
– Az aktív felhasználók száma érdemben nem csökkent, sem az ellátásuk jogszabályban rögzített rendelkezésre állási követelmény szintje.
– Hatékonysági tartalékok korlátozottan állnak rendelkezésre, hiszen az elismert tarifa:
Egy jelentős része a korábbi vagy folyamatban lévő beruházások függvénye
Egy része a működési költségeket fedezi, melyek jelen jogszabályi követelmények mellett nehezen tarthatók.
Fentiek a fajlagos elosztási díjak emelését indokolják, a belső árszerkezet alapdíjak irányába történő súlyozása mellett!!
Ez azonban mérsékelten visszahat a gázforgalom csökkenés kiváltó okaira, ígya folyamat öngerjesztővé válhat. Középtávon a szabályozási keretrendszer változása válhat indokolttá.
Hatások az elosztói engedélyesek működésére – szabályozási kérdések
A forgalom csökkenést kiváltó alapvető okok a szabálytalan vételezést is jelentős mértékben növelik, ez további fix jellegű költség növekedést okoz.
Feltárt szabálytalan vételezések száma (db)
A HMK, mint részben volumenfüggő költség elem szinten tartása is jelentős hatékonyság növelő kihívás.
1 % HMK mennyiségi ellentételezése MGE szinten kb. 8 Mrd Ft.
HMK arányok (MGE)
Alapdíjak arányát a pozitív irányú eddigi lépések folytatásaként tovább kell emelni. Jelenleg:
– A magasabb fogyasztású felhasználók keresztfinanszírozzák az alacsonyabb fogyasztású felhasználókat.
Tartósan kikapcsolt felhasználók
– Szabályozási probléma (szerződés, csatlakozási jog, rendelkezésre állás stb.)
– Műszaki-biztonsági probléma
Mérő- és szabályozó rendelkezésre állás
Elhanyagolt felhasználói rendszerek
Szabálytalan vételezés
Hatások az elosztói engedélyesek működésére – műszaki kérdések
Aktív eszközök alacsony teljesítményen történő használata
Gázelosztó hálózatok kapacitásainak alacsony kihasználtsága
A szivárgást jelentősen befolyásoló tényező az üzemnyomás. Az elosztóvezetékekben az üzemnyomást nem szükséges egész évben a maximális mértéken tartani. 3 bar-ról 1 bar-ra történő csökkentése esetén a szivárgás 50 %-kal csökkenthető.
Összefoglalás
Megállapítható, hogy az éves fűtési napfok-szám paraméter, mely az éves gázfelhasználással áll összefüggésben csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor napi szélsőértékek, melyek a maximális kapacitásigénnyel korrelálnak nem mutatnak egyértelmű csökkenést.
A lakossági szegmensben a viszonyított gázfelhasználás az elmúlt időszakban jelentősen, több, mint 20 %-al csökkent. A hőmérsékleti faktort is figyelembe véve 25 %-os csökkenés regisztrálható.
A visszaesésnek jelentős hatása van a gázkereskedelmi (elsősorban ESZ) szektorra is, de komplex problémakörként jelentkezik a rendszerüzemeltetők számára.
A jogalkotóknak, árszabályozó hatóságnak és iparági szereplőknek egyaránt szembe kell nézniük azzal, hogy kisfogyasztói szegmensben bekövetkezett jelentős és várhatóan folytatódó gázforgalom csökkenés hatással van az árképzésre, a szabálytalan vételezés mértékére, a hálózatok kiterheltségére és kihasználtságára, az alkalmazott szerelvények és hálózati eszközök igénybevételére.
A 2012-es Dunagáz Konferencián elhangzott előadás anyaga. Eredeti és a többi előadás: http://www.dunagaz.hu/index.php?page=2
Bán Zoltán
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.