H-ból C, F-ből A

A cikk a Magyar Épületgépészet 2012/10. számában jelent meg, melynek tartalomjegyzékét ITT letölthetik.

Ez év augusztus 14-én módosították az épületek energetikai követelményeiről szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletet. A követelmények az uniós irányelv szerint elvárt és a hazai szakmai közösség által is javasolt szigorítása nem történt meg, viszont a számítási eljárásban történt néhány változtatás. A változtatások többsége kiegészítés, de egy lényeges pont a primerenergetikai tényezők módosítása. A primerenergetikai tényezők többsége nem változott, kivéve a szénre és a távhőre vonatkozó értékeket. Ebből a távhő esetén jelentős változásról beszélhetünk. A 7/2006 TNM két értéket adott: fűtőmű és kapcsolt energiatermelés, mindkét esetben földgáztüzelést feltételezve. Bár a rendelet melléklete tételesen nem részletezte természetes, hogy más (pl. biomassza, szén…) tüzelés esetén ezt még szorozni kell az adott tüzelőanyagra vonatkozó értékkel.
A módosítás a következő értékeket vezette be távfűtésre:

*A távfűtési rendszer primerenergia-átalakítási tényezőjének pontos értékét az adott épületet ellátó távhőszolgáltatótól lehet beszerezni.

A számok alapján könnyen belátható, hogy a primerenergia tényezők jelentős csökkentésének komoly következményei lesznek a távfűtéses épületek besorolására. A problémával a gyakorlatban akkor szembesültünk, amikor tanúsítottuk egy távfűtéses bérház egyik lakását. Az épületben már a rendeletmódosítás előtt tanúsítottunk egy lakást, mely az akkori szabályok szerint „F” kategóriájúra adódott. A rendeletmódosítás után úgy alakult, hogy tanúsítottuk az épület egy másik, az előzővel teljesen azonos alaprajzú és energetikai szempontból azonos paraméterekkel rendelkező lakását. Ennél a lakásnál már az új tényezőket alkalmaztuk: kombinált ciklusú (elvételes kondenzációs) távhőellátást feltételezve a lakás „A”, kombinált ciklusú (ellennyomású) távhőellátást feltételezve, pedig „C” kategóriába került.

Ezek után megvizsgáltunk három korábban tanúsított panelházat, és az új szabályok szerinti számítás a következő eredményt adta:

Látható, hogy az eddig „H” kategóriás épület hirtelen „F” vagy „C” kategóriás lett, a „G” kategóriás pedig „E”, illetve „B”. Az eredmény abszurditása szembetűnő. Ráadásul a számítás során a hőhidakat részletes módszerrel vettük figyelembe, vagyis sokkal magasabb hőhídveszteséggel számoltunk, mint amit az egyszerűsített módszer adott volna ki. Ha az egyszerűsített módszerrel számoltunk volna (a gyakorlatban általában ez történik), akkor még jobb (legalább még egy kategóriával kedvezőbb) eredmények jöttek volna ki.

Azonnal felmerül a kérdés, hogy mit szól az a lakó, akinek lakását korábban „H” kategóriásra minősítették és az ugyanolyan lakással rendelkező szomszédja most „B” kategóriás minősítést kap. Az ebből eredő (várhatóan tömeges) panaszok problémájának kezelésére való felkészülés ugyan nem mérnöki feladat, mégis a tanúsítási rendszer hitele szempontjából a tanúsítókat is erősen érinti.

Másik kézenfekvő kérdés, hogy hol keresendő a hiba, ha egyáltalán hibáról van szó. Jelen cikk szerzői nem szakértői az erőművi hőtermelésnek és a távhőrendszereknek, a rendelet módosítás megalkotásában nem vettek részt, ezért a primer energia tényezők helyességét megállapítani nem tudják, ráadásul nem is ismerik a számok mögött álló számításokat. Mégis, felmerül a kétely, ha megnézzük más országok gyakorlatát. Fosszilis bázisú kapcsolt energiatermelésre a primer energia tényező Németországban 0,7, Finnországban 0,7, Lengyelországban 0,8. Dániában, ahol még a legkisebb faluban is távfűtés van, differenciálatlanul 1 a távfűtés primer energia tényezője. Ennyivel jobbak lennének távhőrendszereink, mint a dánoké, németeké vagy finneké?

Kérdés, hogy a rendszer méretétől függő szivattyúzási munka és a távhővezeték hővesztesége megjelenik-e és ha igen, differenciáltan jelenik-e meg az adatokban. Az idézett táblázat fűtőművekre vonatkozó sorából látható, hogy ezek hatása átlagban 26% különbséget jelent a forrásnál és a vételezés helyszínén értelmezett primer energiatartalom között. Ez az adat egyébként magasabb, mint a TNM 7/2006 rendelet mellékletében megadott érték, tehát a fűtőművi távhőszolgáltatásra újraszámolt adatok a korábbiakhoz viszonyítva kedvezőtlenebbekre adódnak! Ez tehát adott esetben kategóriaromlást eredményezhet a korábban számítotthoz képest.

A táblázat adatai azokra az értékekre hajaznak, amelyeket 2011-ben az Magyar Mérnöki Kamara ad hoc munkacsoportja javaslatainak vitája során felmerültek. Ugyanakkor és ugyanazon szakmai forrásból az a javaslat is született, hogy az elektromos áram primer energiatartalmát 2,86 értékkel vegyük figyelembe a 7/2006 TNM-ben megadott 2,50 helyett. A szakmai források vélelmezett azonossága miatt nem zárható ki, hogy az idézett táblázatban szereplő primer energia adatokat az elektromos áram 2,86 értékével számították, amely az áram közel 15%-os felértékelésével természetesen komolyan kihat a kapcsolt energiatermelés primer energia adataira is.

Ha nem, akkor még azelőtt szükséges lenne korrigálni az értékeket, mielőtt egy újabb panelprogram beindul. Ugyanis, egy korábbi gyakorlatnak megfelelő panelprogram beindítása esetén alig lenne támogatható épület, hiszen jelentős részük megfelel a hatályos követelményeknek, akkor pedig minek felújítani? Erre persze megoldást jelenthet, ha a támogatás feltétele a kWh/m2a értékek különbségében vagy annak százalékos csökkenésében kifejezett eredmény lenne, nem pedig a besorolás módosulása.

Ugyanakkor a probléma másképpen is megvilágítható: ha a számok igazak, akkor a panelépületek tényleg nagyon kevés primer energiát használnak és ezért ezt a szektort államilag támogatni erősen aggályos lenne. Akkor inkább azokra az épületekre kell koncentrálni, melyeknek jóval magasabb a primer energiafelhasználása. A nem panel épületek zöme ilyen lesz. A panelépületek fajlagos veszteségei egyébként is a közhiedelemmel ellentétben nem olyan rosszak, köszönhetően a kompakt formának és a jó hűlő felület – fűtött térfogat aránynak. Ezzel szemben a hőszigeteletlen családi házak fajlagos veszteségei jóval nagyobbak és a különbséget most már a primerenergia tényezők tovább mélyítik.

Az egy más kérdés, hogy lehetetlen lenne az embereket arról meggyőzni, hogy a panelház, amelyben laknak, energetikailag jó és nem szorul felújításra. Nem is áll szándékunkban, hiszen a végenergia felhasználás így sem csekély, és fizetni az után kell a lakóknak. Nem beszélve a felújítás kedvező esztétikai, állagvédelmi, épületfizikai és szociális hatásairól. Fontos továbbá azt is szem előtt tartani, hogy ugyan a panelépületek fajlagos fogyasztás szempontjából jobbak, de a fajlagos felújítási költségek is alacsonyabbak, hiszen a családi házak egységnyi fűtött térfogatára 2,5-szer több hőszigetelendő felület és cserélendő nyílászáró felület jut, valamint a gépészet fajlagos felújítási költségei is magasabbak. Az is szempont, hogy egy pályázat akár több száz tulajdonost is értint, ami alacsonyabb pályázatírási és kezelési, feldolgozási költséget jelent lakóegységre vonatkoztatva.

A felsorolt, nem csekély horderejű várható problémákra való tekintettel szükségesnek tartjuk, hogy a távfűtésre vonatkozó hazai (és érdekes módon az energiahatékonyságban kétségkívül jóval előttünk járó országok értékeinél sokkal jobb) primer energetikai tényezők igazolása nagyobb publicitást kapjon, hogy az ebből eredő aggályok minél könnyebben kezelhetők legyenek. Továbbá sürgős korrekciót javaslunk a tömeges panaszok elkerülése végett. Fontosnak tartjuk továbbá a következmények figyelembe vételét szakpolitikai szempontból és az energetikai felújítások prioritásainak újragondolását, legalábbis amennyiben a számok helyesek.

A most tárgyalt probléma igazolja, hogy a továbbiakban is szükség van az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének és az elemek U értékeinek korlátozására. A távhő primer energiatartalmának változásától a panelépületek hőtechnikai minősége még olyan, amilyen.

Dr. Csoknyai Tamás, Talamon Attila, Dr. Csoknyai István, Prof. Zöld András