Zöld András professzor úr az októberi Debreceni Szakmai Napok, záró fórumán felvázolt néhány lehetőséget, amelyekkel műszakilag megoldható lehet 2018-tól a közel nulla energia-felhasználású épületek tervezése, installálása. De talán van még egy opció?
Zöld professzor akkor említette többek között a mini házi erőművet és a napenergiát, és ha jól emlékszem, a geotermiát, a hőszivattyúzást, mint épülettechnikai megoldást. Én, mint szakújságíró viszont azt a kérdést tettem fel, hogy vagyunk, leszünk-e mi, magyarok, akár mint magánember, akár mint támogatásokon kerüsztül az állam olyan gazdagok, hogy ezt nem egyedileg, de tömegesen megfizessük? Természetesen Zöld tanár úr a műszaki, én pedig a gazdasági alkalmazhatóságról beszéltem, de azért a kérdés szerintem jogos.
A professzor úr említett egy érdekes, épületgépészek által nem igazán preferált alternatívát (megint elnézést, ha nem pontosan idézek); a „hagyományos öko” megoldást, ami építészeti (pl. vályog) és épületgépészeti (pl. cserépkályha) elemeket tartalmazhat, ami gazdaságilag és hagyományaink szerint is életszerű lehet – viszont lehet, hogy érdemesebb lenne újra panelt építenünk? Persze csak jót: uniformizált, tipizált megoldásokkal.
Nézzünk egy interjúrészletet:
Interjúrészlet Magyar Csaba építésszel, a Futureal projektvezetőjével
P.: Ön szerint lehet-e számítani arra, hogy lesznek új panelépületek a jövőben?
M.Cs.: Magyarországon nem valószínű.
P.: Műszakilag nem indokolt, hogy legyenek, vagy egyszerűen rossz a panel marketingje?
M.Cs.: Igen, elsősorban a marketing rossz. Nálunk már eleve rossz hangzása van a panel szónak, másrészt nincsenek már gyárak, ahol a szükséges elemeket elkészítenék.
P.: Európában már senki nem gyárt paneleket?
M.Cs.: Nem tudok róla. Pedig én továbbra is célszerű dolognak tartanám, mert nagyon gyorsan lehetett így építeni, és az akkori színvonalhoz képest nem voltak rosszak ezek a házak. Az más kérdés, hogy egy kicsit gettósítottak, de alapvetően nem az anyagban, hanem a tervezésben voltak hibák. Nagyon szép házakat is lehetett így készíteni, erre vannak is példák Budapesten. Ezt most is meg lehetne csinálni, csak az hatalmas befektetés lenne, hiszen ehhez a házgyárakat kellene újraéleszteni.
P.: Létezik, hogy költségesebb egy panelépületet megépíteni, mint másfajta épületet?
M.Cs.: Biztos, hogy nem. Nehéz ezt megítélni, mert akkoriban az olcsóságnak az volt az oka, hogy tömegtermelés folyhatott. Az nyilván olcsó, ha reggeltől estig mehet a gép, öntik a betont. Egyedi megrendeléseknél azonban lehet, hogy drágább. De úgy látom, hogy amíg él az a nemzedék, amelyik panelekben nőtt fel, ennek nem nagyon lesz jövője, mert ha valaki meghallja ezt a szót, rögtön a lakótelepre gondol.
Forrás: resourceinfo.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Szinte látnoknak kell lennie annak, aki ma egy új lakóépület energiaellátását megválasztja. Igaz, hogy megkerülhető a választás, ha olyan épületet építünk, hogy hagyományos értelemben vett fűtésre nincsen szükség. A vízmelegítés és szellőzés hőigénye legegyszerűbben árammal fedezhető, a napkollektor mellett. Az is lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint a következő évtizedek a földgázról fognak szólni.
Ha házgyárban panelt nem is fognak gyártani, de több lakóépület táv- vagy közelhőre alapozott hőellátása gazdaságos lehet faapríték tüzelésű kazánnal.