Reálisan a megújuló energiákról

Mi a mai kor tendenciája?
– Divatból
– Kereskedők rábeszélése alapján
– A reklámok hatására
– Esetleg tudatosság alapján
építünk be Megújuló Energetikai rendszereket.

Mi az amit az építtetőnek nem szabad kizárólagos szempontnak tekinteni?
A megtérülési időt.

Miért is? Hisz az építtető egy építkezésnél soha nem nézi
– A csempe
– A padlóburkolat
– A konyhabútor
– A nyílászárók stb.
megtérülési idejét. Akkor miért kell a gépészeti rendszerek megtérülésével foglalkozni?

Egy azonban nagyon lényeges, hogy az építtető tudja, hogy milyen rendszernek mi a megtérülési ideje, és tudja adott esetben azt is, hogy esetleg valami előbb megy tönkre mielőtt megtérülne. Ha ezt tudja és mégis úgy dönt, hogy megveszi a rendszert, tegye.

Az viszont probléma, ha az állam támogat olyan Megújuló Energetikai rendszereket, amelyek soha nem térülnek meg, és az állam milliárdokat költött rá csak azért, hogy egy EU által követelt statisztikai adat az elvárt legyen.

A Megújuló Energetikai Rendszerek alkalmazásának indokai:
– A Föld készleteiben lévő csökkenő mennyiségű fosszilis energiahordozó kiváltása
– A környezet szennyezés csökkentése
– Új iparágak megteremtése
– A foglalkoztatás elősegítése
– Az import energiahordozó behozatalának csökkentése (földgáz, villamos energia, stb)

A Megújuló Energetikai Rendszerek alkalmazása értékelhető:

Nemzetgazdasági szinten
Az értékelés szempontjai:
– Az ország energia ellátási biztonságának segítése
– A nemzetközi elvárások – EU előírások betartása
– A környezetszennyezés csökkentése
– Új iparágak támogatása
– A foglalkoztatás elősegítése, ezért elsősorban a hazai gyártású berendezéseket kell támogatni
– Ha elő lehet írni a ”k” értéket miért ne lehetne megújuló energetikai berendezések beépítését is előírni
– A politika előremutató programokat akar felmutatni

Fogyasztói szinten
Az értékelés szempontjai:
– A gazdaságosság, megéri e beépíteni, mert elvárható időn belül megtérül
– Tenni akarás a környezetért, ”ZÖLDSZÍVÛSÉG”
– Annyi mindenre kell költeni egy háznál, ez is „belefér”
– Egy építkezésnél általában nem szokás nézni egy kerítés, egy csempe, egy padlóburkoló, egy nyílászáró stb. megtérülését, akkor miért csak a megújuló energetikai berendezés megtérülését akarja valaki számon kérni

Energiaszolgáltatói szinten
Az értékelés szempontjai:
– Újabb piaci területek megszerzése („zöldenergia” a hőszivattyúkhoz)
– Marketingfogás
– Felkészülés a fosszilis energiahordozók csökkenése utáni időkre (Shell Solár)
– Környezettudatos szemlélet térnyerése

Energetikai megtérülés vizsgálata
Ha a gazdaságosság, a pénzbeni megtérülés nem is kérhető számon a Megújuló Energetikai berendezéseken, de az mindenképpen vizsgálandó, hogy egy megújuló energetikai rendszer létrehozása, üzemeltetése, megsemmisítése mennyi „energiába került”, és a berendezés az élettartama alatt mennyi energiát nyert ki a környezetéből. Ezekhez az adatokhoz ma még nehezen vagy sehogy nem lehet hozzájutni.

A Megújuló Energetikai rendszerek alkalmazásánál feltétlenül figyelembe kell venni:
Csak olyan rendszert szabad választani, amelyik:
– az adott helyszínhez,
– az adott környezethez,
– az adott feladathoz igazodik és még
– alapvető környezetvédelmi szempontokat is teljesít.

Ilyen szituáció például
– egy fafeldolgozó üzemben a hulladékfa energetikai hasznosítása,
– egy szennyvíztisztító telepen a biogáz előállítása és felhasználása,
– egy szeméttelepen a biogáz kinyerése és felhasználása,
– egy kempingben a melegvíz napkollektorral való előállítása,
– út menti jelzőrendszereknél PV cellák alkalmazása,

Nemzetközi összehasonlítás:

Az elkészült tanulmány feldolgozási szempontjai a következők voltak:
– Alkalmazási terület
– Előnyei
– Hátrányai
– Alkalmazása előnyős
– Alkalmazása nem előnyös
– Alkalmazása kizárható

Mikor előnyös a Megújuló Energia alkalmazása?

Napenergia hasznosítás:
– Termikus hasznosítás: HMV készítés, medence vízmelegítés, fűtés rásegítés
– Villamos áram termelés: ha az elektromos hálózat messze van, vagy biztonságos áramellátási igény van
– Passzív hasznosítás-építészeti eszközök alkalmazása: MINDEN ESETBEN

Biomassza hasznosítás
Melyek azok a biomassza félék, amelyek jól használhatók, mert nagyon sok olyan biomassza elem van, amelyek magas, összesülő hamutartalma miatt nem alkalmas iparszerű tüzelésre, a füstben lévő szálló hamu és portartalomra is kell gondolni
– Keménylombos fa apríték – erdei termelésből
– Lágylombos fa apríték – erdei termelésből
– Keménylombos fa apríték – energia ültetvényből
– Lágylombos fa apríték – energia ültetvényből
– Keménylombos fa, mint tüzifa – erdei termelésből
– Lágylombos fa, mint tűzifa – erdei termelésből

Biogáz hasznosítás
A biogáz a mai magyar gyakorlatban, kizárólag technológiai melléktermékként keletkezik, mennyisége jelentéktelen ezért ennek tárgyalása nem célja ezen előadásnak.

Környezeti és földenergia hasznosítás
A hőszivattyús energia ellátás akkor tekinthető megújuló energia felhasználásnak, ha a primer energia ellátása nem fosszilis, vagy atom energiából van biztosítva, hanem megújuló energiából, pl szélenergia, vizi energia, PV rendszer. Ez a kritérium Magyarországon nagyon ritkán teljesíthető.

Mégis a hőszivattyúk alkalmazása indokolt
– olyan esetekben, amikor a hő leadás hőmérséklet szintje, és a talajból kinyerhető hőfok alapján az éves átlagos kihozatali tényező ( COP ) meghaladja a 3 értéket
– előnye villamos meghajtás esetén az, hogy nincs a helyszínen káros anyag kibocsátás, alacsony hőfokú hőforrásból is kinyerhető energia, és jól hasznosítható a hulladék hő

Geotermális hőhasznosítás:
A magyarországi termálvíz hasznosítás alapvető problémája a termálvizeink magas sótartalma. Ha a só kiválás megakadályo- zásának módja a nyomás alatt tartás és visszasajtolás, annak jelentős az energia igénye és kétséges a helyszín alatti kőzet adottsága a víz befogadásra, ha meg elfolyatják a vizet nyílt színi tárolókba, vagy folyóvízbe, ott a környezet szennyezés és talaj vízháztartás megbontása a probléma.

Mégis a geotermális hőhasznosítás alkalmazása indokolt, ha a visszasajtolás nem lehetséges, és az elfolyatás megengedett, mert ennek igen nagy előnye, hogy ez a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás.

Szélenergia hasznosítás:
A szélenergia épületenergetikai célból Magyarországon gyakorlatilag nem használható, azonban országos energetikai célból igen, de ez nem tárgya az előadásnak.

Mi az, ami a megújuló energetikai rendszerek reális alkalmazását nagymértékben előmozdíthatná?
Mivel az energiaigény és a rendelkezésre álló megújuló energiaforrás intenzitása időben nem, vagy csak ritkán esik egybe, a megoldás kulcsa az ENERGIA TÁROLÁS lenne.

– A napenergiát nem hogy napi szinten, de szezonális szinten kellene tárolni,
– A szélenergiát úgyszintén,
– A biomassza tüzelésnél legalább a napi tárolást kell megoldani,
– A hőszivattyú és geotermális rendszereknek is nagy mértékben javítja a gazdaságosságát, ha egy tároló rendszerrel van kombinálva.

A jelenleg alkalmazott hőtárolók
– a PV-t leszámítva – szinte kizárólag a tartályos víztárolás módszerét alkalmazzák, amelyek nagy helyigényűek és költségesek. Régóta folynak kísérletek a fázisváltós és a kémiai hőtárolókkal, de ezek még nem piacképesek.

Mi akkor a megoldás?

Nemzetgazdasági szinten:
-Egyértelmű állásfoglalást készíttetni a szakemberekkel, hogy az egyes Megújuló energetikai rendszereknek, mennyi az előállítási-, üzemeltetési-,megsemmisítési energia szükséglete és mennyi az élettartama alatt az általa kinyerhető energia
– Felmérni Megújuló energia fajtánként, hogy jelenlegi és közel jövőbeni energia árak mellett egy adott Megújuló Energia volumen eléréséhez mennyi állami támogatást kell adni és mennyi saját tőke bevonást kell elvárni.
– Intenzíven támogatni a Megújuló Energetikai renszerelemek hazai gyártásának létrejöttét, ill. fokozását.
– Intenzíven támogatni az e tárgyú hazai kutatás fejlesztési tevékenységet, különös tekintettel a hőtároló berendezésekre.
– A reális vizsgálatok alapján felmérni, hogy milyen Megújuló Energetikai arány érhető el 2020-ra és ezt elkezdeni kommunikálni az EU felé.

Fogyasztói szinten:
Az épületek energia fogyasztását:
először is,
másodszor is,
harmadszor is
minimálisra kell csökkenteni.

Ennek módja:
– Új építési házaknál a passzív napenergia hasznosítás minden módját alkalmazni. Ennek helyes megoldása már a tervezéskor lényegében eldől. Igen sajnálatos, hogy az építészek körében ez a szemlélet még nem természetes.
– Meglévő épületnél a külső homlokzat szigetelésével, a nyílászárók cseréjével, a megfelelő szellőztető rendszer kialakításával az energia fogyasztás csökkentésénél mindent elérni, amit reálisan lehet.
– Megvizsgálni azt, hogy milyen megújuló energetikai megoldás illeszthető az adott épülethez
– A gépészeti rendszerek szabályozását felülvizsgálni és az optimális megoldást kialakítani
– A beszabályozásokat tökéletesen elvégezni
– Az üzemeltetőt a helyes üzemeltetésre betanítani
– A berendezéseket rendszeresen karbantartani.

Végkövetkeztetés:
A körültekintő, hozzáértő magatartás nagyon sokat segíthet az országos épületpark nagyon pazarló energia fogyasztásának csökkentéséhez, az új épületek energiatakarékos megoldásaihoz, ami egyben a Megújuló Energia alkalmazásának reális módját is jelentheti. Nem szabad „divatirányzatoknak” bedőlni, csak a szakmai hozzáértés oldaláról szabad a kérdést megközelíteni.

Készítette a Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Közös munkabizottsága

Szerkesztő: Móczár Gábor