Dániában 2013 elejétől nem engedélyezett az újépítésű ingatlanokba olaj-, illetve gázfűtést telepíteni. 2016-tól a meglévő ingatlanok tulajdonosainak sem szabad új olaj- és gázkazánt beépíteni, folyamatosan más fűtési módra kell átállniuk. Ehhez az állam támogatást nyújt.
A cél, hogy teljesen beszüntessék a gáz- és olajalapú fűtési rendszereket. Csak elektromos árammal vagy hőszivattyúval üzemeltethető fűtési rendszereket engedélyeznek a jövőben.
Ezt a célt többek között további tengerparti szélerőművek kiépítésével, illetve a biogáz használatának támogatásával kívánják elérni.
Eddig a hír, amit az energiaoldal.hu oldalon találtunk. Nagyon érdekes. No nem az, hogy a dánok favorizálják a saját áramtermelést, hiszen ez az energiafüggetlenségüket biztosítja. (A szélerőművek időszakosan változó termelését a biogázos alaperőművek alapozhatják meg, így rendszerirányítási szempontból is rendben lesznek.) Az sem, hogy a kevés helyen történő áramtermelés környezetvédelmileg mennyire előnyös. Hanem inkább az, hogy mit jelent az „elektromos árammal üzemeltethető fűtési rendszer”? Mert ugye a hőszivattyú tiszta, de olyan gazdagok a dánok, hogy 1-es COP-jű ionkazánokat vagy hőtárolós kályhákat használhatnak? És vajon a biogáz-felhasználás is nagy méretekben történik, vagy esetleg a meglévő gázhálózatba táplálják, esetleg tartályos formában juttatják el a felhasználókhoz?
Mindenesetre: jó nekik, hogy ilyen gondjaik vannak.
VB
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Dánia számomra is példa értékű megoldásokat jelentett, amikor közelebbi kapcsolatba kerültem az ottani épületgépészeti megoldásokkal.
A legszembetűnőbb az volt számomra, hogy még a legkisebb falu házai is távfűtéssel voltak ellátva. Minden beépíthető telken már ott volt az elektromos, víz és szennyvíz csatlakozás mellett a távfűtés vezetékpárja.
A hőforrás pedig nagyon racionálisan általában biomassza, a település szennyvizétől kezdve a mezőgazdasági termelés melléktermékin keresztül az ipari termelés hulladékhőjéig, és szinte mindig általában tartályos gáz, vagy olaj alternatív tartalék képzésével. ők már sokkal korábban megtanulták azt, amit mi még most se, hogy a vezetékes energiahordozók azok, amelyek havária esetén kieshetnek az ellátó rendszerből.
Természetesen ők is keresik az olcsóbb energiaforrásokat, és nem utolsósorban sokat is áldoznak rájuk.
Mielőtt hanyatt-homlok elkezdenénk másolni, két fontos eltérés:
sokkal kisebbek a külső hőmérsékleti ingadozások (tengeri áramlások hatása), sokkal több a csapadék és kevesebb a napfény.
Konklúzió: Sokat tanulhatunk tőlük, de másolnunk nem érdemes.
NG
Még egy megjegyzés. A villamos áram használata nyilván nem fűtőbetéteket, meg egyéb fűtőszálas megoldásokat, hanem hőszivattyúkat (nem csak víz-víz hanem levegő víz hőszivattyúkat takar), vagyis messze nem 1-es COP-ről van szó.
NG