Az NFM a szakma segítségét kéri Magyarország készülő energetikai kutatás-fejlesztési, innovációs cselekvési tervének megalkotásához. Cikkünkben olvasható még az energetikusok igen érdekes és tanulságos állásfoglalása, érintve épületgépész témákat is.
A miniszter felkérő levele letölthető itt.
Vitaindító gondolatok az energetikai ágazati innovációs stratégiához
A NFM kezdeményezésére a MET konzultációt szervezett az energetikai és klímavédelmi ágazati stratégiákhoz és cselekvési tervekhez kapcsolódó innovációról. A Minisztérium kérésére az egyik bevezető, vitaindító előadást Zarándy Pál tartotta. Itt közöljük az előadás szerkesztett változatát.
A megbeszélendő témák két csoportba oszthatók:
– Milyen innovációs lehetőségeket, „kihívásokat” nyitnak meg a stratégiák és cselekvési tervek? Hogyan alakítható az hazai innovatív vállalkozások piaca?
– Hogyan ösztönözze a kormányzat az innovációt ebben az ágazatban?
Alapvetések:
Az innováció definíciószerűen valami, ami eltér eddigiektől, új, túlmutat a megszokott kereteken. Ezért nehezen szabályozható, foglalható „bürokratikus” keretekbe. De ha kormányzati támogatásra, innovációs stratégiára számítunk, szükség van fogalmi keretekre, közösen elfogadott alapelvek rögzítésére. Ezekre teszek javaslatot: (Felhasználom a 2012. évi Innovációs Nagydíj zsűrijének szempontjait).
A stratégia azokat az innovációs teljesítményeket célozza meg, amelyekre együttesen teljesülnek az alábbi követelmények:
– Lényege az eredetiség, újdonság vagy követő továbbfejlesztés.
– Fenntartható gazdasági többletteljesítményt (pénzügyi eredmény, piaci növekedés) eredményez.
– Társadalmilag hasznos, ami esetünkben a következőket jelenti
Az innováció eredményeként létrejött termék, eljárás, szolgáltatás illeszkedik a kormányzat által meghirdetett stratégiákba, cselekvési tervekbe, azok céljait szolgálja. (És ilyen módon kapcsolódik az EU policykhoz.)
Az innováció (újdonság vagy továbbfejlesztés) legyen döntő mértékben hazai alkotók eredménye
Az innováció eredményeként létrejövő termék előállítása, eljárás vagy szolgáltatás folytatása teremtsen hazai munkahelyeket és /vagy járuljon hozzá hazai cégek külföldi terjeszkedéséhez.
Más szóval: Az ágazati innovációs politikának azt kell elősegítenie, hogy a Nemzeti Energiastratégia és a kapcsolódó cselekvési tervek teremtsenek piacot a hazai értékteremtésnek és munkahelyeknek (ne pedig import technológiáknak, termékeknek és szolgáltatásoknak). Kívánatos lenne, ha mindez egy ágazati iparpolitika irányába mutatna. (Az iparpolitika tágabb fogalom, mint az innovációs stratégia, mert beletartozik, többek között, a már érett – nem innovatív – hazai termékek és szolgáltatások piacának védelme is.)
Lehetőségek, kihívások
Meggyőződésem, hogy a vérbeli újító maga ismeri fel a lehetőségeket és teremti meg piacát. Az állami törődés nem pótolhatja az egyéni ötlet, motiváció és kockázatvállalás hiányát. Egy kormányzati innovációs cselekvési terv mégis feltételez olyan témákat, amelyek érdemesek az energetikai kormányzat és az innovatív vállalkozások együttes figyelmére. Az alábbiakban ilyen témákat sorolok fel, a gondolatébresztés szándékával A konkrét innovációs teljesítmény természetszerűen és többnyire egy-egy téma részterületére, az értéklánc egy-egy elemére ad újszerű megoldást (például szoftver, mérési eljárás, részegység továbbfejlesztése).
Az üzleti fenntarthatóság érdekében olyan területekre érdemes összpontosítani, amelyeken az innováció eredményeként megvalósuló termék vagy szolgáltatás hazai, helyi komparatív előnyökre támaszkodhat a piaci versenyben.
1. Hálózatos rendszerek
1.1. A nemzetközi villamos átviteli hálózat energiaáramlásait és veszteségeit vizsgáló modellek, módszerek fejlesztése
1.2. A nemzetközi villamosenergia-kereskedelmet szolgáló, a magyar szervezett villamosenergia-piac integrációját szolgáló fejlesztések
1.3. Az „okos hálózatok” és „okos mérések ”
1.4. A gázpiaci integrációt elősegítő modellek fejlesztése
2. Rendszerszintű energiatárolást elősegítő fejlesztések
2.1. Földalatti tárolók lehetőségeinek vizsgálatát megalapozó földtani kutatások és adatbázisok létrehozása a
2.1.1. földgáztárolás
2.1.2. CO2 tárolás
2.1.3. nukleáris hulladék és kiégett fűtőelemek elhelyezése
2.2 Villamosenergia-tárolás
3. A hazai energiahordozók hasznosítását elősegítő fejlesztések
3.1. Hulladékból energiát. A hulladékok újrahasznosításának maximálása mellett is nagy mennyiségben marad energiatartalommal rendelkező, jelenlegi gyakorlatunk szerint lerakásra kerülő hulladék, eltérően a fejlett országok gyakorlatától. Irányelvek kidolgozása és mintaprojektek szükségesek a hazai viszonyok között optimális megoldásokhoz. (Energiaátalakítás, logisztika, végtermékek értékesítése).
3.2. Mezőgazdasági és erdészeti eredetű szerves anyagok energetikai hasznosítása. (Energiaátalakítás, logisztika, végtermékek értékesítése).
3.3. A földhő hasznosítása.
4. Energiaátalakítási technológiák
4.1. Részvétel az EU Fenntartható Atomenergia Platform munkájában (a nukleáris üzemanyagciklus zárása, a gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatások, az Allegro kísérleti reaktor magyarországi megépítése).
4.2. A hazai nukleáris energiatermeléshez kapcsolódó fejlesztések
4.3. A különféle hazai szénelőfordulásokra optimált energia átalakító berendezések fejlesztése, mintaprojektek a KKV szektor, és általában a hazai energetikai berendezésgyártás erősítésének szándékával.
4.3.1. CCU (carbon capture and utilization) lehetőségek vizsgálatával kapcsolatos fejlesztések
4.3.2. A különféle hazai szénelőfordulások és biomasszaféleségek, valamint hulladékok optimális együtttüzelésének technológiai fejlesztését szolgáló mintaprojektek, illetve ezeket támogató innováció.
4.4. Mezőgazdasági, illetve erdészeti eredetű energiahordozók komplex (energetikai és egyéb) hasznosítását elősegítő fejlesztések
4.4.1. Biogáz
4.4.2. Bioetanol
4.4.3. Pellet
4.5. Az egyéb módon újrahasznosításra nem kerülő hulladékok energetikai hasznosítását szolgáló mintaprojektek, illetve ezeket támogató innováció.
4.6. Az alternatív (nem földgáz alapú) kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés lehetőségeit bemutató mintaprojektek, illetve ezekhez kapcsolódó innováció.
5. Közlekedésenergetika
5.1. Fejlesztési és innovációs terület a szénhidrogének részleges kiváltása villamos energiával a közúti közösségi közlekedésben.
5.2. Fejlesztési és innovációs terület a szénhidrogének részleges kiváltása villamos energiával a közúti egyéni közlekedésben
5.3. A különféle földgáz alapú technológiákhoz (CNG, LNG, GTL, LPG) kapcsolódó innovációk (töltőállomások, kereskedelem, motorok, járművek) a közúti és vízi közlekedés különböző területein.
6. Energiahatékonyság
6.1. Létesítményenergetika, technológiai folyamatok
6.2. Épületenergetika, hőszölgáltatás
6.3. Mérés, adatgyűjtés, modellezés
Ösztönzés, támogatás
Elkerülendő, hogy az innovációs kezdeményezések célja a támogatások megszerzése legyen.
Az állami innovációs politika javasolt eszközei:
1. Piacfejlesztés: a gazdasági fenntarthatóság feltételeinek biztosítása
1.1. Hosszú idejű, stabil energiapolitikai célok kitűzése
1.2. Az energiapolitika és a „szomszédos” politikák (pl. vidékfejlesztés, városfejlesztés, közlekedésfejlesztés) összehangolása, szinergiák
1.3. Stabil jogi környezet (pl. változatlan adók)
1.4. A hazai innovációs eredmények előnyben részesítése a beszerzéseknél
1.5. Exporttámogatás (a magyar piac többnyire kicsi)
2. Pénzbeli ösztönzők
2.1. Hozzájárulás a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz. (K+F támogatások).
2.2. Induló beruházások pénzbeli támogatása, kockázati tőke.
2.3. Az innováció ösztönzésére nem javasolt: a kereslet pénzbeli támogatása (KÁT típusú támogatás), mert – a tapasztalatok szerint – az így gerjesztett keresletet a már érett termékekkel rendelkező, már versenyelőnyben lévő vállalkozások elégítik ki.
3. Szervezés
3.1. Az innovációs központok, műhelyek (kutatók, egyetemek, vállalkozások) tematikus számbavétele, kapcsolataik ösztönzése.
3.2. Vertikális és horizontális klaszterek, együttműködések ösztönzése.
3.3. A nemzetközi hálózatosodás támogatása.
3.4. Ipari parkok, innovációs parkok (önkormányzatok bevonásával, a helyi erőforrásokra és felhasználási lehetőségekre összpontosítva).
3.5. Az újdonságokat gátló szabályok, hatósági eljárások leépítése, illetve alkalmassá tétele a változások kezelésére.
És egy levél, kiegészítésként:
Tisztelt Címzettek!
Ismét szeretnénk felhívni figyelmüket, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából Magyarország készülő energetikai kutatás-fejlesztési-innovációs cselekvési tervének kidolgozásához háttértanulmányt készítünk, amelynek kidolgozásához felmérést végzünk az energetikához kötődő területen dolgozó szervezetek, cégek és szakértők körében.
Kérjük, segítse a cselekvési terv kidolgozását és ossza meg velünk véleményét az ITT elérhető kérdőívben.
Együttműködést köszönjük!
Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.