Kis iróniával kérdezhetném, hogy egyedül vagyok azzal a problémával, hogy vajon milyen megoldást is válasszak, amikor egy légkezelő gép hőcserélőjének, vagy épp egy padlófűtés kevert körének, vagy csupán egy alacsony hőmérsékletű fűtési körének szabályozását készülök megtervezni?
Azt gondolom, mindannyian láttunk már ezer- és ezerféle kapcsolási sémát. Abban is biztos vagyok, hogy nem terveztünk még ezer- és ezerféle szabályozást, hanem egy kissé sablonos módon, talán a „nem volt visszajelzés, úgyhogy biztos jól működött” gondolatok miatt egy jól bevált kapcsolás szerint tervezzük a soron következő berendezések szabályozását is. Alapesetben megkülönböztethetünk kevert és direkt körös kialakítást, azaz az állandó és változó térfogatáramú körkialakítást.
Na de melyik a jó?
Valljuk meg, kedves tervező kollégák, mi erről vajmi keveset tudunk. Ugyanis a legtöbbünk – a tervezőiroda megnyitásakor a listáról lemaradó tételként – nem rendelkezik se gumicsizmával, sem kobakkal, sem munkásruhával, így nem áll módunkban a munkaterületen a beüzemelésekkor ott tartózkodni (van épp elég dolgunk így is), és arra is kevés esély van, hogy pár hónappal később mi magunk amolyan istentől elrugaszkodott önszorgalomtól vezérelve kimenjünk, és megtekintsük az általunk tervezett és megvalósult rendszert működés közben!
El sem tudjuk képzelni, miről maradunk le!
A magánéletben sok-sok pénzt költünk egy olyan telek megvásárlására, ahol nyugalom van, ahol el tudunk vonulni a modern világ zajai elől, hogy halljuk a saját gondolatainkat. Ahol csak a tücsök ciripel… Ennek ellenére nem megyünk ki a gépházba, ami szintén ciripel, és még csak pénzünkbe sem kerül. Ciripel, hisz a szabályozások részeként vagy ilyen, vagy olyan motoros szelepmegoldást választottunk. És annak bizony motorja van, ami megy. Ide-oda-ide-oda. És ez akkor sem változik, ha nem motoros, hanem mechanikus elven működő szelepet terveztünk. Kis szakmaisággal azt is mondhatnánk, hogy leng. Ha megnézzük, azt bizton látjuk, hogy a szelepmozgató nem teng-leng, megdolgozik a pénzéért, szinte egy másodpercet nem pihen. De miért nem?
Elmélet szerint ugye kiszámolunk egy kvs-értéket, arra kiválasztjuk a szelepet, ahhoz pedig a gyártó ajánl egy motort. Miért fordul elő mégis, hogy a szelepünknek ennyit kell mozognia? Azt jelentené, hogy nem jó a méretezésünk? Egyrészről igen, de ezt most nem tárgyalnánk.
Sokkal inkább tárgyalnánk a szabályozó szelepek eddigi konstrukciós kialakításait, és annak hatásait a rendszerre és a szabályozásra, a terjedelem szűkössége miatt az állandó térfogatáramú kialakításokat csupán említés szintjén elővéve.
Egy olyan kort élünk, amikor az üzemeltetési költségek nagyon fontossá váltak, komoly figyelmet kell szentelnünk annak, hogy az általunk tervezett rendszereket az alacsony beruházási költségek mellett kimondottan kedvező áron lehessen üzemeltetni. Éppen ezért egyre nagyobb teret kapnak a változó térfogatáramú rendszerkialakítások. És már szűkítettük is a kört a piacon fellelhető szabályozószelepek tekintetében. Nem nevezzük néven, de mindannyian tudjuk, hogy gyakorlatilag két komolyabb gyártó maradt bent a vizsgálandó szelepek között, köszönhetően a kitűnő manipulációnak, amit itt elkövettem.
A változó térfogatáramú rendszereknél tudjuk, hogy a szabályozó szerelvény általában kétjáratú, és nyomáskülönbség-szabályozás elvén működik. Ebben még semmi újdonság nincs. A szabályozó szelepben a szabályozást végző részre eddig egy konstrukciós kialakítás létezett, ami a hagyományos szeleptányéros kialakításhoz ragaszkodott. Ennek egyetlen oka, hogy a szabályozási tartományon belül így lehetett elérni a maximális pontosságot. Ennek viszont megvan a maga hátránya! A rendszerekbe történő beépítésnél a gyártók nem számoltak azzal, hogy egy átlagos rendszerben a szelepülék egy hordalékos és egy durva szűrés mellett is folyamatosan koszolódni fog. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerek lengéséhez nagyban hozzájárul ez a konstrukciós probléma. Másik nagy hiányossága ezeknek a szelepeknek, hogy mechanikusak maradtak. Persze mondhatnánk, hogy az a jó, hisz így a legegyszerűbb az üzemeltetésük… Valóban. Csak, mint írtam is már, az üzemeltetések terén kialakult energiaverseny egyik alapvető szabálya lett, hogy amit nem „lát” az épületfelügyelet, az nem is létezik.
Úgy tűnik, a Belimo, figyelve a piaci igényekre, megalkotta azt a szelepet, ami számunkra megfelelő! Nem véletlen, hogy Európa-szerte díjakat nyert a konstrukció (http://energyvalve.com/eu/awards/).
Vegyük jobban szemügyre a szelepet:
Talán első látásra fel sem tűnk, hogy bár szelepnek nevezzük, de valójában egy szabályozott golyóscsapról van szó. A golyóscsapokról, azt gondolom, mindannyian rendelkezünk elégséges tapasztalattal ahhoz, hogy tudjuk, nem érzékenyek az üledékekre, koszokra, iszapokra, hosszú évekig stabilan képesek ellátni feladatukat. Talán az egyetlen hiba, ami elő szokott fordulni, hogy a golyópersely egy idő után elöregszik, de ezt a gondot szemmel láthatóan a gyártó egy egyszerű megoldással kivédte. Ami viszont első látásra is szembetűnő, hogy nem a hagyományos mechanikus mozgatással működik a szelep, hanem meghajtó motorral, melyet a gyártó kombinált egy zsebben hordható méretű web-szerverrel. Pár pillanatig elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy csak ezért érdemes egyet venni, mert sajnos a gyártó ezt a miniatűr web-szervert külön nem bocsátja a rendelkezésünkre. Ezen felül a szerelvénysor teljességét egy térfogatáram-mérő szerelvény teszi teljessé, melynek öntvénytestében kialakításra került a hőmérsékletmérés szondájának helye is.
Gyakorlatilag azt is mondhatnánk, hogy semmi olyan elem nem került bele a Belimo új, ENERGY VALVE névre keresztelt termékébe, ami eddig nem volt még kitalálva. Persze leszámítva a szabályozott golyóscsap-kialakítást, ami a gyártó saját fejlesztése, illetve a térfogatáram-mérőkben ez idáig nem igazán használatos, mágneses indukció elvén működő mérést. Be kell lássuk, az ötlet zseniális, egyszerű, és a megvalósítás is tökéletes, köszönhetően a cég több évtizedes szakmai múltjának és tapasztalatának.
A fizikai valóságon túl
Azon túlmenően, hogy miként épül fel a Belimo ENERGY VALVE szelepe, nézzük meg, mit is tud. Alapvetően ugyanazt, mint a többi szabályozó szelep, azzal a különbséggel, hogy a piszkolódásra nem hajlamos, így sokkal hosszabb ideig élvezhetjük a lengésmentes szabályozás költségtakarékosságát. Ennek a konstrukciónak köszönhető, hogy a méretezéseknél a kvs-értékek meghatározásából adódó szabályozási hibák (a zümmögő, folyamatosan szabályozó szelepmozgató motorok) kiküszöbölődtek. Ezen felül a beépített web-szervernek és a termék részét képező – szinte bármilyen platformon működő – kezelőfelületének köszönhetően a működtetés még hatékonyabbá, a szabályozás még pontosabbá, ezáltal az üzemeltetés még költséghatékonyabbá tehető. Az integrált web-szerver képes akár 13 hónapnyi adat tárolására, így gyakorlatilag betaníthatóvá válik bármilyen rendszer szabályozására, akár hűtési rendszerre is, valamint mérési adatok kinyerésére, elemzésére. Manapság a legkevésbé sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a gépészeti rendszerek üzemeltetése egy központi épületfelügyelet által történik, melyhez az ENERGY VALVE egy egyszerű MP-Bus vagy BACnet kapcsolattal csatlakoztatható.
Amit a gyártó még ígér:
– Fűtő- és hűtőrendszerekben egyaránt alkalmazható akár víz, akár glikolos, (max. 50%) közegeknél.
– Felújításokhoz ideális, hisz a hiányzó üzemeltetési adatok a beépítés után gyorsan feltérképezhetők, az üzemi paraméterek változásainak pontos követése miatt a rendszerek szükséges karbantartása pontosabban meghatározható.
– A folyamatos kontrollnak köszönhetően a szelep automatikusan kompenzálja a megváltozott üzemi paramétereket, az optimális értékekre szabályozva a rendszert, így komoly energiamennyiséget takarítva meg az üzemeltetők számára.
– 5 év garanciát, mint minden Belimo termékre.
Reméljük, a szelep ára legalább annyira kedvező, mint a műszaki paraméterei! Amennyiben felkeltette az érdeklődésüket, látogassanak el az ENERGY VALVE weboldalára: http://energyvalve.com/eu/
„Aki nem hiszi, járjon utána”, vagy keresse a Belimo-tól Köves Gábor urat (+36-20/920-4616, e-mail: gabor.koeves@belimo.at).
Simon Péter
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.