Dr. Bedő Katalin, a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály Építésügyi Igazgatási Osztály főosztályvezető helyettese érdekes dolgokat mondott egy konferencián, többek között az építési területnek a fővállalkozó számára való birtokba adásáról, mint a lánctartozások megakadályozásának egyik (fő) eszközéről.
A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről
– Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása
– Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
– Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
Az alábbi témakörök vonatkozásában szabályoz:
1. a lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontjában meghatározott feladat végrehajtása,
2. a minimális rezsióradíj vizsgálatának előírása a közbeszerzési eljárásban,
3. az elektronikus építési napló bevezetésével kapcsolatos módosítások,
4. a kivitelezői nyilvántartáshoz kapcsolódó szankciók erősítése.
5. A regisztráció, a munka vállalása és a munka végzése feltételeinek meghatározása
I. A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat
A Kormány felhívja a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként
• vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását,
• dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését.
Két célterület
a) a használatbavételi engedély eljárási szabályainak az építési munkaterület átadásának (birtokbaadásának) eljárási szabályaival történő összekapcsolásával segítséget adni a fővállalkozónak a kivitelezési munka ellenértékének megszerzéséhez, kizárólag építtető-fővállalkozó viszonylatában
b) a nem fizető vállalkozó kivitelezők szankcionálása az MKIK által vezetett kivitelezői nyilvántartásban való nemfizetési jelzés megjelenítésével, legszigorúbb esetben a nyilvántartásból való törléssel.
A birtoklás szabályait a polgári jog határozza meg.
Az építésügyi szabályozás tartalmazza:
• az építő ipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési helyszínt átadja a fővállalkozó kivitelezőnek, ha pedig az építtető nem azonos az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával a tulajdonosnak is ellen kell jegyezni a munkaterület átadását
• a fővállalkozó kivitelező mindaddig az építési munkaterület jogszerű használója, amíg azt az építtetőnek az építési szerződés szerinti kivitelezési munka teljesítését követően, az ellenérték kiegyenlítésével párhuzamosan vissza nem adja (szükséges mértékig)
• ha a vállalt építési tevékenység elkészült, a fővállalkozó kivitelező a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat az építési naplóban megteszi, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat átadja, az építési munkaterületet visszaadja, ha az építtető a teljesítést elfogadta és a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizette,
• a használatbavételi engedély illetve a használatbavételi tudomásulvétel építtető általi kezdeményezésének egyik lényeges feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele (feltétel, hogy az építtető a munka ellenértékét a kivitelezőnek kifizette)
• Rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasság – polgári jogi viták eldöntése
ha az építési napló a használatbavétel kezdeményezésekor az építési munkaterület építtető általi átvételét nem igazolja (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) a használatbavételi engedélyhez kötött, illetve a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén:
• az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztató felületén, valamint az építési naplóban is tájékoztatja az érdekelteket, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárást az építtető – a munkaterület átvételének igazolása hiányában – megindította és 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki.
A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van
• az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és
• a fővállalkozó kivitelezőnek vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni.
A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi.
• a fővállalkozó kivitelező a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben a birtokláshoz való jogára – a munkaterület átvételétől annak átadásáig – kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is;
• a fővállalkozó kivitelezőt megillető birtoklás jogára az alvállalkozó kivitelező is hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.