A Belügyminisztérium rendeleteket alkot a témában. Mindkét rendelet munkaváltozata elérhető a kormány.hu oldalon. Ezek szerint követelményeket állítanak a CO-érzékelők elé, amiket a kéményseprők ellenőriznének az új építésű lakásokban és bizonyos közintézményekben.
A kéményseprőkről
A két rendelet egyike „a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról” címet viseli. Fontosabb gondolatai:
„Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 189-192. §-ai módosítják a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény rendelkezéseit. A módosítás értelmében – 2013. október 15-től – kötelezővé válik a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelése és működtetése a törvényben meghatározott közösségi épületek esetében, továbbá az új építésű épületben a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén. Az érzékelő berendezések meglétét és működőképességét rendszeresen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy az eszköz használatával elérni kívánt biztonság folyamatosan fennálljon.
A szén-monoxid érzékelő berendezés meglétének, felszerelésének és működőképességének ellenőrzéséről a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak külön nyomtatványt kell kitöltenie, mely tartalmazza a berendezés megfelelőségét vagy a megállapított szabálytalanságokat.
A CO-érzékelő berendezésnél ellenőrizni kell
– a berendezés meglétét és felszerelését,
– a berendezés működőképességét (az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik),
– a berendezésgyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát.
Ha a közszolgáltató a szén-monoxid érzékelő berendezés ellenőrzése során szabálytalanságot észlel, értesíti a tűzvédelmi hatóságot.”
A kéményseprő ezentúl tehát ellenőrzi a CO-érzékelőket. A kérdés az, hogyan? Erre próbál választ adni a másik rendelet.
A CO-érzékelőkről
„A belügyminiszter BM rendelete a szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről gondolataiból:
A … rendeletek szerint építési terméknek minősülő berendezés esetében a termék teljesítménynyilatkozatában foglaltak irányadók.
A berendezésnek az e mellékletben meghatározott körülmények között érzékelnie kell a szén-monoxid (CO) jelenlétét, és ez alapján riasztania kell.
A berendezésnek legalább két különböző kijelzővel kell rendelkeznie:
– az elektromos tápellátás kijelzője (zöld szín), és
– a szén-monoxid-riasztás kijelzője (piros szín).
A berendezés meghibásodás-kijelzőjének – ha van rajta ilyen – sárga színűnek kell lennie.
A kijelzők funkcióit a berendezésen jelölésnek kell tartalmaznia. A gyártó utasításai szerint felszerelt berendezés kijelzőinek láthatónak kell lenniük.
Az alábbi (1.) táblázatban meghatározott időkorlátok között a szén-monoxid-riasztás piros kijelzőjének fényjelzést kell adnia, és egyidejűleg a vészjelző hangnak meg kell szólalnia. A berendezésnek mindaddig hang- és fényjelzést kell adnia, amíg a CO-koncentráció az 50 ppm-et meghaladja.
Ha a berendezés más készülék, eszköz vezérlését is végzi, akkor a berendezésnek legalább a vészjelzéssel megegyező időben, és legkésőbb a táblázatban meghatározott maximum időkorlát előtt kimenő jelet kell adnia.
A berendezésnek az érzékelő meghibásodása esetén hibajelzést kell adnia. A hibajelzésnek egyértelműnek és a riasztási jelzéstől megkülönböztethetőnek kell lennie. Az élettartam végére vonatkozó kijelzőnek – ha az nem azonos a meghibásodás kijelzőjével – minden egyéb jelzéstől egyértelműen elkülönülő színűnek kell lennie.
A berendezésen az alábbi információkat kell maradandó módon feltüntetni:
– a gyártó nevét,
– a berendezés típusát és az érzékelendő gáz megnevezését,
– a berendezésre vonatkozó szabvány jelzetét (amennyiben annak minden előírását kielégíti),
– a sorozatszámot, vagy a gyártás időpontját,
– hálózatról működő berendezés esetén az elektromos tápfeszültséget, fogyasztást és frekvenciát,
– elemes működés esetén a cserélhető elemek típusát és mennyiségét,
– a gyártó által szavatolt élettartamot.
A berendezés legyen az alábbi mondat tartalmával azonos figyelmeztető feliratú címkével ellátva: Használat előtt figyelmesen olvassa el a gyártó használati útmutatóját! A berendezéshez használati útmutatót kell mellékelni, amelynek legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:
– hálózatról működő berendezés esetén a használható elektromos tápfeszültséget, a frekvenciát, biztosíték alkalmazása esetén az ellenállást, továbbá a hálózatra való csatlakoztatás módját,
– elemes működés esetén a cserélhető elemek típusát és mennyiségét, az elemek várható működési élettartamát, az elemcsere előírásait, a lemerülő elemekkel való üzemeltetéssel kapcsolatos információkat,
– a berendezés elhelyezésével és rögzítésével kapcsolatos tudnivalókat,
– a berendezés különböző jelzéseikor teendők felsorolását,
– minden vizuális és hangjelzés magyarázatát, az újraindításhoz szükséges tennivalókat,
– azon általánosságban előforduló anyagok listáját, amelyek a berendezés megbízhatóságára hatással lehetnek,
– az áramütésre vagy a hibás működésre való figyelmeztetést, amennyiben a berendezést a gyártó által meghatározott utasításoktól eltérően szerelik, kezelik, a berendezés burkolatát megbontják,
– a berendezés teszt funkciójával kapcsolatos útmutatót,
– a berendezés várható élettartamát,
– ha a berendezés más készülék, eszköz vezérlését is végzi, a kimenő jel tulajdonságaival kapcsolatos tájékoztatást,
– a hőmérséklettel és páratartalommal kapcsolatos működési tartományokat,
– a riasztási körülményeket,
– a CO emberi szervezetre gyakorolt hatásainak leírását, beleértve azt is, hogy a berendezés nem tudja megakadályozni a CO krónikus hatásait, és a berendezés önmagában nem nyújt teljes körű védelmet,
– az arról szóló figyelmeztetést, hogy a berendezés üzemeltetése nem helyettesíti az épületgépészeti berendezések (tüzelő-fűtő berendezés, szellőztető berendezés, légkondicionáló, pára- és szagelszívó) megfelelő beépítését, üzemeltetését és időszakos felülvizsgálatát.
A berendezés csomagolásának tartalmaznia kell:
– a tárolással és szállítással kapcsolatos fontos információkat,
– a berendezés várható élettartamát, ha arra a raktározás időtartama hatással lehet,
– az alábbi figyelmeztetést: A berendezés személyek akut szén-monoxid-mérgezéssel szembeni védelmére szolgál. Nem alkalmas speciális egészségügyi állapotú személyek teljes körű védelmére. Kétség esetén konzultáljon kezelőorvosával!,
– az arra való utalást, hogy a berendezés az élettartam végét kijelzi, amennyiben ilyen funkcióval a berendezés rendelkezik.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Kedves Miklós!
Az általad leírtakkal maximálisan egyetértek,de az alábbi sommmás véleményeddel és az ebből adódó megállapítások egy részével nem:
” Vége a gravitációs huzat elvén működő, nyílt égésterű tüzeléstechnikának. Egyszerűen lejárt az ideje.”
A szilárd tüzelésű tüzelőberendezések egy jó darabig nem lesznek elérhetők zárt égéstérrel, és ezek a tüzelőberendezések nemhogy csökkennének, hanem újból gyorsan terjednek.
(Most készítettem el egy közel passzív ház terveit hőszivattyú mellett fatüzelésű kandallóval. Mert hát áramszünet esetére mi is lehetne reálisan tartalékfűtés…?)
Ez pedig azt is jelenti, hogy egy jó darabig még együtt kell élni a légellátás és fokozott légzárású nyílászárók problémakörével.
NG
Ezt egyszerűen nem értem:
„Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 189-192. §-ai módosítják a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény rendelkezéseit. A módosítás értelmében – 2013. október 15-től – kötelezővé válik a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelése és működtetése a törvényben meghatározott közösségi épületek esetében, továbbá az új építésű épületben a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén.”
„B” típusú, tehát nyitott égésterű gáztüzelésű berendezést új építésű épületben (állandó tartózkodásra szolgáló, vagy azzal légtérkapcsolatban álló helységben) létesíteni tilos! (Ez már a GMBSZ 2011-ben is szerepelt). A rendeletet tehát úgy kellene értékelni, hogy minden cserépkályha, vagy kandalló mellé CO érzékelőt kell telepíteni új épületben?
Végiggondolva az elmúlt 30 évem tervezői-szakértői praxisát; nem emlékszem olyan iskolára, óvodára, kórházra szállodára színházra stb. ahol a kazánház ne egy tartózkodási tértől független légterű helyiségben lett volna. 100 kW hőterhelés feletti tüzelőberendezés esetében ezt egyébként is tiltották a tűzvédelmi előírások.
Mit kellene tehát ellenőrizni a kéményseprőknek?
NG
Milyen akar hát ellenőrizteti
Kedves László!
Ha a rendeletet szó szerint vesszük, akkor vonatkozik az „A” és „B” kategóriás gázkészülékekre valamint az összes szilárd tüzelésű berendezésre, tehát cserépkályhára, kandallóra csikótűzhelyre és búboskemencére is.
Mindenesetre elég extrém látvány lesz pl. egy kastélyszálló vadásztermében a korhű berendezések, bútorok mellett a festmények és trófeák közötti CO érzékelő…
Az az alapvetően fontos feltétel, hogy a tüzelőberendezések működéséhez szükséges levegő lehetőleg a szükséges mennyiségben eljusson a tüzelőberendezéshez, továbbra sem jutott el a rendeletalkotók tudatáig… 🙁
NG
Kedves Zoárd!
Most még (csak) a közösségi használatú (kommunális) épületekről van szó.
Te csak ne adj tippeket a rendeletalkotóknak 🙂 van elég bajunk már eddig is miattuk…
NG