A Dr. Kajtár László által vezetett Operatív bizottság, illetve megyei koordinátorok feladatainak, munkamódszereinek, illetve eredményeinek remek összefoglalója, a BPMK Budapesti és Pest megyei Szakcsoport február 13-án elhangzott előadás előadás alapján.
Alap: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
A tanúsítvány minőségellenőrzése
9/A. § (2) A tanúsítvány utóellenőrzése során
a) a megjelölt határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek jellemzőinek megfelelő megállapítása, az energetikai minőségtanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága,
b) a tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítása és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége kerül ellenőrzésre.
(3) A hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell a (2) bekezdés a) pontja szerinti, és 0,5%-a esetében kell a (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzést elvégezni.
Jogszabályi szerint egy tanúsítvány hiteles, ha:
– a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.-be benyújtásra került
– HET számot kapott
Háttér:
Tanúsítványok kiválasztása ellenőrzésre:
– Véletlenszerű kiválasztás (Lechner Lajos Tudásközp)
– Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara irányítja
– 2,5% második szintű ellenőrzés: szakember átnézi a számítást
– Ebből 0,5% (20%) harmadik szintű ellenőrzés: helyszíni szemle
– Évente kb. 2000 ellenőrzés
– Első félévben 1121 tanúsítvány ellenőrzése
Szervezet és működés:
Operatív bizottság feladatai:
– Kapcsolattartás a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.-vel
– A megyei koordinátorokkal kapcsolatok tartása.
– A BPMK elnökségével kapcsolat tartása.
– A határidők betartatásával kapcsolatos ügyek intézése.
– Minőségbiztosítás.
– Jelentések készítése.
– A szélesebb szakmai kör tájékoztatása az ellenőrzések tapasztalatairól.
– Javaslat kidolgozása, ha indokolt.
– Esetleges fellebbezési ügyek intézése.
– Esetleges etikai-fegyelmi ügyek intézése
Az épületenergetikai tanúsítványok ellenőrzési rendje:
– Ellenőrzésre kerülő tanúsítványok kiválasztása
– Eljáró Eseti Bizottság tagjainak kijelölése
– Összeférhetetlenség vizsgálata
– Szakmai vélemény kialakítása területi szinten
– Ellenőrzőlista kitöltése tanúsítványonként
– Ellenőrzőlista felülvizsgálata helyszíni ellenőrzéskor
– Összefoglaló jelentés készítése periódusonként
– Határozat
– Fellebbezés
– Összegző értékelés, javaslattétel, jelentéskészítés
Területi megoszlás:
– Közép-Magyarországi Régió: 46%, ebből
– Budapest: 78% (6 körzet)
– Pest megye: 22% (2 körzet)
– Többi régió: 54%, ebből
– Borsod–Abaúj-Zemplén megye: 10%,
– Győr–Moson-Sopron megye: 9%
– Fejér megye: 8%
– Többi 12 megye: 4–7%
– Heves megye: 3%
– Komárom-Esztergom megye: 3%
– Nógrád megye: 1%
Megoszlás energetikai kategória szerint:
Ellenőrzőlista:
– Kötött excel tábla beépített válaszokkal (legördülő menük)
– Összesen 89 kitöltendő mező
Felépítés:
– Ellenőrzés azonosítás
– Összegző értékelés
– Tanúsítvány azonosító adatai
– Ellenőrzést megalapozó információk
– Fő számítási eredmények értékelése
– Számítási részletek ellenőrzése
– Helyszíni szemle esetén kitöltendő mezők
Összegző értékelés (ellenőrzőlista):
Választható opciók:
– A tanúsítvány elfogadható, az esetleges hibák legfeljebb egy kategóriányi eltérést eredményeznek (nem indokolt, hogy ellenőrzésre kerüljön az alapadatok helyszíni megfelelő beazonosítása, és a felhasznált adatok, valamint a teljes számítás megfelelősége).
– A tanúsítvány nehezen értékelhető. Indokolt, hogy ellenőrzésre kerüljön az alapadatok helyszíni megfelelő beazonosítása, és a felhasznált adatok, valamint a teljes számítás megfelelősége. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS JAVASOLT!
– A tanúsítvány nem felel meg, a hiba vélhetően legalább két kategóriányi eltérést jelenthet (a „B” és a „C” kategória egy sávnak tekinthető) vagy a tanúsítvány értékelhetetlen.
– A tanúsítvány nem felel meg, rosszhiszeműség esete valószínűsíthető.
Indoklás szükséges.
Eddigi tapasztalatok:
– Első félévben 1121 tanúsítvány ellenőrzése
– Első fázisban készített ellenőrzések beérkeztek: 2014. február 5.
– Ellenőrzőlisták adatbázisba rendezése
– Adatfeldolgozás, statisztikai elemzés
– Számszerű eredmények február 20-ra várhatók (Pollack Expo)
– Egyoldalas összegző értékelések
– Jelentéskészítés (február vége)
Összegző értékelések tapasztalatai:
– Hibátlan tanúsítás a tanúsítványok nagyon kis részében
– Rosszhiszeműség a tanúsítványok nagyon kis részében
– Kisebb számítási hibák a tanúsítványok jelentős részében
– Értékelhetetlen tanúsítvány adathiány miatt – a tanúsítványok kis részében
– Elfogadhatatlan mértékű hibák a tanúsítványok kis részében
– Jelentős mennyiségi eltérés megyénként
Típushibák:
– A/V arány helytelen megállapítása – szakmai vita
– Egyes határoló szerkezetek kimaradnak a számításból
– Légcsereszám hibás megállapítása
– Primer energia tényezők helytelen megállapítása
– 2012-es módosítások figyelmen kívül hagyása
– Belső hőmérséklet előírttól eltérő felvétele
– Szigma (szakaszos fűtés korrekció)
– Elemen belüli hőhidakat nem veszik figyelembe
– Számítási részletek kritikus mértékű hiánya
– Részletes számítás hiánya
– Gyanú, hogy a tanúsító nem az épületet tanúsította
Észrevételek az e-tanúsítással, internetes feltöltéssel kapcsolatban:
– Épületrész tanúsítása esetén az egész épület A, V-je adandó meg. Ha az AN-t nem az egész épületre adjuk meg hibajelzés. Egész épület AN megadása értelmetlen.
– Kötelezővé kellene tenni fénykép feltöltését
– A saját energetikai rendszerből származó nyereségáram megadására nincs lehetőség
– Pontosítani kellene a számítási melléklettel szemben támasztott elvárásokat.
– Nincs lehetőség hibásan feltöltött tanúsítványok korrigálására, érvénytelenítésére
Észrevételek az ellenőrzőlistával kapcsolatban:
– az összegző értékelésbe olyan változót közbeiktatni amely közepes méretű eltérések megállapítása mellett nem jelöli a helyszíni ellenőrzés lefolytatását
– A tanúsítványról kiderült a tanúsítóval való egyeztetés után, hogy helytelenül szerepel a rendszerben
– jogosultság megállapítása nehézkes és hosszadalmas
– A tanúsítvány azonosító adatainak átvételét automatizálni kellene
Jogszabályi korrekcióra vonatkozó észrevételek:
– A primer-energia tényezők következménye, hogy lepusztult panelépületek „A” energetikai minősítést kapnak
– Indokolt lenne a „gyanús” tanúsítók kiemelt ellenőrzése:
– Már ellenőrzött tanúsítványok gyanúsak
– Rendkívül alacsony áron hirdeti magát
– A tanúsításhoz nem kötelező a kamarai tagság, ami a szankcionálást gátolja
– Pontosítani kellene a számítási melléklettel szemben támasztott elvárásokat
– A jogszabály szerinti kötelező melléklet a tanúsítványok töredék részében található. Célszerű a jogszabályt változtatni.
Összefoglalás
Az ellenőrzés rendje kialakult, az eljárásrenddel kapcsolatos első ellenőri tapasztalatok pozitívak (de a díjazással senki sem elégedett)
Az eredmények statisztikai értékelése február végére várható >> számszerű eredmények
A rosszhiszeműség mértéke kisebb a vártnál vagy nem kimutatható
Típushibák egyértelműen kimutathatók
Szükségesek jogszabályi és az e-tanúsítás rendszerben elvégzendő változtatások
Egyes pontokon szakmai vita
Várható fejlesztés: Ellenőrző lista online kialakítása
Visszacsatolás az oktatáshoz, vizsgáztatáshoz
További eredmények: KLENEN, Pollack-expo
Dr. Kajtár László, Dr. Csoknyai Tamás
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
9 hozzászólás
Azt is vizsgálni fogják, hogy egyáltalán milyen kimutatható haszna van az így végzett épületenergetikai tanúsításoknak? Van-e esetleg negatív hatása? Gondolok a tanúsításból levont téves következtetésekre.
Azt is vizsgálni fogják, hogy egyáltalán milyen kimutatható haszna van az így végzett épületenergetikai tanúsításoknak? Van-e esetleg negatív hatása? Gondolok a tanúsításból levont téves következtetésekre.
Kedves Zoárd!
Azzal gondolom mindenki tisztában van, hogy egy lakóház, lakás „épületenergetikai” szempontból lehet jó vagy rossz. Ha azonban ezt egy lakóházról vagy lakásról meg kell állapítani, akkor ez elég munkaigényes feladat.
Ismert gyakorlat az energiaveszteség feltárás. Egyik szokásos változata, hogy a szakember a munkája nyomán elért veszteségcsökkentésből, mint megtakarításból, haszonból részesedik. Nos, elég nagy energiafogyasztásnak kell lenni, hogy a megtakarítás x százaléka méltányos díjat adjon. Nem hiszem, hogy egy átlagos lakóháznál, lakásnál ez így legyen. Tehát a szakembernek nem éri meg, hiszen a teljes haszonra csak nem tarthat igényt.
Az „igazi” veszteség feltárás méréseken alapul. Egy lakásnál az épület adatok felvétele és a múltbéli fogyasztási adatok már jelentenek bizonyos támpontot. De a reális értékeléshez ennél alaposabb adatgyűjtés szükséges. Legalább is én így gondolom.
Egy épület energetikai minősítését többféle szempont szerint és módszerrel meg lehet közelíteni. Az összehasonlíthatóság miatt szükség volt egy módszertanra, ami meg is született a TNM rendelet formájában, amit lehet nem szeretni és bírálni, de egy előnye mindenképpen van: létezik.
A fent említett rendelet nyilvánvalóan nem tökéletes, számos ponton bele lehet és bele is kell kötni, a kikényszerített módosításokkal, javításokkal – meggyőződésem – hogy egyre jobb lesz.
Az energetikai tanúsítványoknak Magyarországon eszerint a rendelet szerint kell készülniük. Az ellenőrzés is csak a rendelet betűje és szelleme szerint kell, hogy folyjon, a szándék szerint az egész országban egységesen.
Az ellenőrzést végző szakmai bizottságok összefoglalták a javaslataikat, amit remélhetőleg a rendelet alkotói meg is fogadnak majd. Ezúton inspirálnék mindenkit, hogy tegye közzé építő javaslatait.
FJ
Az energiafogyasztás a számítás végeredményeként adódik, a leggyakrabban használt szoftverek eredménylistája tartalmazza. Rendeletmódosítással megoldható, hogy a nem kötelező számítási mellékletből az első oldalra kerüljön. A forintosítás viszont szerintem nem szükséges és nem indokolt.
FJ
Csak kíváncsiskodom. A tanúsítás módszertana szerint számított és a számlákon jelentkező fogyasztás összehasonlítása mit mutat?
Kedves Zoárd!
Ez igen! Gondolom, hogy nagyon alaposan felméritek a helyszínt.
Egy példával én is szolgálhatok. A lépcsőházban 15 lakás van. Alapterület azonos. Nyilván vannak jobb és rosszabb helyzetűek. A gázórák „nyilvánosak”. Időnként megnézem a gázfogyasztásokat (fűtés + HMV). Nagyon nagy a szórás. Elsősorban a jelen- illetve távollét miatt. De a folyamatosan otthon lévők között is van markáns különbség. Ennyit számít, hogy ki hogyan fűt és tisztálkodik. A készülékek állapota is lehet eltérő, de az alapadatok azonosak. Pontosabban vannak „villanybojleresített” lakások.
„Tanúsítani csak pontosan, szépen….”
Kedves Zoárd!
Ezekhez nem kell semmit hozzá tenni. Szakértelem, időráfordítás, és értékes eredmény. Értékével arányos díjazás.
A fordított logika: legyen olcsó, és azért legyen valamire használható.
Ha szabadon választhatok? Az első. Ha kötelező?
A NÉS kapcsán nézelődtem a világhálón. Egy német előadás azt bogozgatja, hogy miért nem éri el a meglévő lakóépületek tényleges energiamegtakarítása a prognosztizált értéket. Egy ok: a korszerűsítés előtti fogyasztás jóval kevesebb, mit ami az épületenergetikai tanúsításban szerepel. Példák az anyagból:
családi ház teljesen felújítva, tényleges fogyasztás előtte 111 kWh/m2 év, tanúsítás szerint 160 kWh/m2 év – részlegesen felújítva, tényleges fogyasztás előtte 167 kWh/m2 év, tanúsítás szerint 400 kWh/m2 év.