A központi fűtést ellátó kandallók manapság igen nagy népszerűségnek örvendenek. Ez talán nem véletlen, hiszen segítségükkel biztosítható az egész épület egységes fűtése, a HMV-készítés és az utolérhetetlen hangulat is. Ennek ellenére úgy érzem, kicsit nagy fejetlenség uralkodik ezen a piacon. Bárki bármit árulhat, de bárki bármit, bárhogy be is üzemelhet. Ami ennél is nagyobb probléma: szintén bárki és szintén bármit gyárthat. Gyárt is. Sokszor ellenőrzés, minősítés, de szinte minden esetben méretezés nélkül.
Gondolom, az első és az utolsó tétel magáért beszél. Rengeteg helytelenül megválasztott készülék kerül beüzemelésre a kereskedők tájékozatlansága miatt. Természetesen nem szeretnék általánosítani, de biztosan önök is tapasztalták, hogy sok esetben a helyszín ismerete nélkül kerülnek értékesítésre készüléket. Ez szerintem teljesen megengedhetetlen. Ilyenkor a kivitelező kész tények elé van állítva. Ő a legjobb tudása szerint illeszti a készüléket a meglévő rendszerhez, de sajnos sokszor ez nem elég.
Mint ahogy a legjobb tudás is hagy néha kívánnivalót maga után. Számtalanszor találunk szabálytalanul zárt rendszerben üzemelő készüléket, a mai napig gyakori a puffertartály, a szünetmentes táp, a hűtőkör nélküli beüzemelés.
De a leggyakoribb és legnagyobb problémát mégis a tervezési hiányosságok jelentik. Alapvető dolgokat hagyunk figyelmen kívül: teljesítmény (névleges? maximális? vízoldali?), hatásfok, füstcsőátmérő, biztonsági berendezések… Mintha nem is a mi életünkről, biztonságunkról, komfortunkról lenne szó. A kémények hő- és áramlástani méretezését még ma is „úri muri”-nak tartjuk, pedig ez százezres megtakarítást jelenthet.
Korszerű építészet vs. szilárdtüzelés?
Lakóépületeink hőigénye egyre csökken. Ma már nem ritka az a lakás, amely 100 m2 alapterületre 6-7 kW-nál kisebb fűtési teljesítményt igényel. Gondoljuk végig: ez esetben a nappali hőigénye mekkora lehet? Hihetetlen, de mindössze 1-2 kW. Mégis 18-20 kW teljesítményű készülékeket telepítünk, amelyek csak sugárzó hőben a nappaliba 6-8 kW teljesítményt produkálnak. Tehát ilyen készülékeket ma már nem tudunk takarékosan, komfortosan használni.
Kevesen veszik figyelembe, hogy egy központi fűtéses készülék esetében a berendezést névleges teljesítmény közelében kellene üzemeltetni, hiszen a 60 °C körüli visszatérő vízhőmérsékletet e nélkül nehéz lenne biztosítani. Ennek meg nem léte pedig kátrányosodáshoz vezethet, ami gyakorlatilag a készülék idő előtti tönkremenetelének az első biztos jele. A legtöbb gyártó esetében a kátrányosodás megléte garanciamegvonó tényező.
Lakásaink levegőellátottsága is folyamatosan csökken, ami különleges igényeket támaszt a beépített készülékekkel szemben. Először is tudomásul kell vennünk, hogy kéményünk csak abban az esetben fog működni, ha számára a levegőutánpótlás biztosított. Ez alapvető kellene, hogy legyen, már a tervezés fázisában. Nem elég betervezni egy jó nagy kéményt, de annak működését is biztosítani kell.
Ha a kémény működik, akkor nem árt, ha a kandallónk is ezt teszi. Biztosítani kell az égéshez szükséges levegőt, függetlenül a lakásban lévő légfelhasználóktól. (Páraelszívó a konyhában, központi porszívó, ventilátoros mellékhelyiség-szellőztetés, légkezelő berendezés…) Más szóval: kandallónk nem csak az elsődleges levegőt kell, hogy a lakáson kívülről fogadja, de e mellett teljesen zárt kell legyen a lakás felé. (A 100%-os hermetikusság természetesen nehezen elképzelhető.)
Vajon szükségszerű, hogy központi fűtéses kandallóink túlméretezett, szabályozhatatlan, levegő- és fapusztító, füstokádó, rozsdásodásra hajlamos vasdarabok legyenek, amelyek sokszor az alapvető életvédelmi szempontoknak sem felelnek meg?
Írásunk csak úgymond gondolatébresztő, a teljes cikk a VGF áprilisi számában jelenik meg.
Belinszky Ákos
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
A minap olvastam, hogy egy tatabányai ápolót kuruzslás bűncselekménnyel vádoltak meg (az illető orvosi képesítésekhez kötött tevékenységet végzett). Ezzel az emberek egészségét veszélyeztette
A jogosulatlanul végzett jogászkodást zugírászatra vonatkozó törvény fenyegeti, mert az átlag polgárnak kárt okozhat.
A műszaki életben a kontárok forintokban is mérhető gazdasági károkat okoznak mind az embereknek, mind az ország gazdaságának (hozzáteszem, hogy egyúttal a valóban szakembereknek mérhetetlen anyagi és persztizsveszteséget is okozva).
Ez utóbbi vajon miért bocsánatos bűn, ha a többi nem az?
NG
Már korábban is javasoltam, ide is illik. Ha a cigarettára rá lehet írni, hogy „veszélyes”, az épületgépészeti termékekre is rá lehetne. Ennek betartása a kereskedelemben könnyen ellenőrizhető.
Kedves Gyuri!
A kandalló, vagy a nyílászáró önmagában nem veszélyes (ilyen alapon egy szalonban álló autót körbe kéne tapétázni ilyen feliratokkal).
A tudatlanság, és a tudatlansággal visszaélés veszélyes, de az nagyon!
Ellenszere a minőségi oktatás és a korrekt tájékoztatás. Az OKJ képzés többször is felmerült (az „alacsonyodjunk le…” témával kapcsolatosan is, lenne bőven javítandó ezeken a gyorstalpaló „tudásgyárak”kal kapcsolatban is, pl. az alaposságon lenne bőven javítani való. A szakoktatás elüzletesedése nem tudás, hanem pénz központú, az eredményeken ez meg is látszik.
Nagyon hosszú lenne kifejteni (nem is nagyon értek hozzá) mi minden rossz a mai oktatási és tájékoztatási (média)rendszerben, de meggyőződésem, hogy amíg a tudásnak nincs becsülete hazánkban, addig ez a helyzet nemhogy változni nem fog, de még tovább fog romlani.
Pedig igény lenne rá. A fiatalok tömeges elvándorlásának egyik, ha nem legfőbb oka, hogy akinek tudásra és tisztességre és boldogulásra is van igénye, azt itthon általában nem találja meg.
Mindenesetre ritka, hogy megtalálja.
NG
Röviden fogalmaztam, félre érthetően. Nyilván nem maga a kandalló veszélyes, mint például a gyilkos galóca.
Csak ötletelek: „A kandalló nem megfelelő égési levegő ellátás esetén mérgező gázok megjelenését okozhatja. Feltétlenül forduljon tervezőhöz!”
A kötelező beüzemelés betartását nehezebb ellenőrizni. A címkét könnyebb. Természetesen nem a kereskedelemben kellene felragasztani. De ott a megléte bármikor ellenőrizhető.
Egyébként talán sokaknak feltűnt, hogy a kéziszerszámokhoz milyen részletes baleset megelőzési útmutatót kapunk. (Talán túlzó részek is vannak benne. Pl. Használat közben ne veszítse el az egyensúlyát.) Ezt ki írta elő? Elképzelhető ez egy kandallóhoz is? Sőt, egy légtömör ablakhoz is?