Megint újraértelmezték a távfűtés primer energiát, szigorították a panel megítélését, nekem mondjuk a kedvencem, ahogy a tanúsító a gang hőhidasságát véges elem módszerrel számolja, de azért lehet benne még egyéb gyöngyszemeket is találni.
És megjelentek a szankciók is:
„A tanúsítás kockázata különösen akkor nagyon magas, amikor az épület referenciaértékhez képest 95%-ot éppen hogy megközelíti, hasonló képen a 100%-ot éppen hogy meghaladja. Más képen kifejezve a „B” besorolás legnagyobb vagy a „D” besorolás legkisebb fogyasztású variációjába esik, tehát majdnem „C” besorolású. Ezeknél az épületeknél előfordulhat, hogy 5% feletti hiba már jogosultság vesztéssel jár. Az ilyen épületeknél a tanúsítás extra pontosságot igényel.”
Rövid módszertani segédlet energetikai tanúsításhoz, méretezéshez
Köszönjük Zöhls Andrásnak az információkat.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
A 20/2014. (III. 7.) BM rendelet elég sok változást hozott az épületenergetikai számításban, illetve a tanúsításban. A rendelet kiegészült a fent hivatkozott módszertani segédlettel is, ami az esetleg szabálytalanul eljáró tanúsítókra már büntető szankciókat is tartalmaz.
Érdemes tehát a felhasznált szoftvereket aktualizálni.
A szerintem lényegesebb változások:
A segédlet immáron egyértelművé teszi, hogy az A/V viszony mindig a teljes épületre vonatkozik, ahol a hűlő felületet a belső oldalról kell megadni, tehát egyetlen lakás tanúsításakor is pincétől a padlásig a teljes házat, fel kell mérni. Egy olyan épületnél, ami a közelmúltban készült el, és még rendelkezésre állnak a tervek, vagy egy egyszerű lakótelepi háznál ez nem túl nagy gond, de egy soklakásos, mozgalmas homlokzatú régi épületnél, ahol a belső tereket sokszor átalakították, a boltíves pincében már borozó van, a tetőteret is részben beépítették, már jóval nehezebb a dolog. Eleve nem könnyű minden lakásba bejutni. És különben is, mi az egésznek a haszna? Valószínűleg a tanúsítók majd hasra ütéssel saccolnak valami számot, aztán ellenőrizze le, akinek van erre egy-két ráérős hete.
A segédlet alapján a függőfolyosó hőhidasságát esetenként kell (például végeselem számításával) meghatározni. Ez sem túl életszerű, alig hinném, hogy napi gyakorlattá válna.
A jelenleg érvényes rendelet szerint a természetes szellőzés légcsere számában megjelenik egy többlet tag, ami a nyílászárók tömítetlenségéből adódik. Ez tulajdonképpen kezelhető megkötés, bár a nem jó légzárású ablakokkal rendelkező lakásoknál az eddigiekhez képest jelentős többletfogyasztást, ezzel esetleg az energetikai besorolás romlását jelenti majd a számításban.
Lényeges változás, hogy most már a szakaszos üzem miatti csökkentő tényezőt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a fűtési rendszer erre alkalmas automatikus szabályozással rendelkezik. A továbbiakban már nem feltételezhetjük, hogy amikor az egész család reggel elindul az iskolába, vagy a munkahelyre, hétvégén leutazik a nagymamához, a téli szünetben síelni megy, képes kézzel is alacsonyabb fokozatba tekerni a konvektort. Ezentúl erre csak valamilyen elektronikát fogadhatunk el. Ha nincs ilyen, az eddiginél tíz (iskola, iroda esetén húsz) százalékkal magasabb értéken kell a fűtési fogyasztást figyelembe venni, ami alighanem rontja a besorolást is. Persze aki nem jár el otthonról, illetve aki olyan központi-, vagy távfűtéses házban lakik, ahol nincs költségmegosztó, az valószínűleg ezentúl sem veszi lejjebb a fűtést sem kézzel, sem elektronikával.
Hasonlóan, a megkerülő ággal rendelkező légtechnikai hővisszanyerők hatásfokának megadásánál számolni kell a deresedés elleni védelem hatásával. Itt a közölt összefüggést érdemes végiggondolni, mielőtt élnénk vele, az csak az egyszerű nyit-zár szabályozásra lehet igaz.
A segédlet szerint ezentúl a paneles épületeknél számításba kell venni azt, hogy a hőszigetelés tényleges minősége rosszabb az elméleti értéknél. Két esetre, az 1974-82, illetve az 1982-92 időszakban épült lakóházak 2,7×3,6 méteres (nagy ablakos) paneleire, a hőhidak hatását a teljes felületen ”elkenve” konkrét U értékeket is megad, míg a régebbi, a más méretű, a bütü, vagy az erkélyes elemekre semmilyen iránymutatást nem kapunk. Kérdés, hogy a majdani ellenőrnek van-e ilyen a tarsolyában.
Ehhez kapcsolódik, hogy a rendeletben ismét újraértelmezték a távfűtés primer energia meghatározását. A múltkori radikális csökkentés után ezúttal növelték az értéket, szóval, ha mindent egybevetünk, ma már minimum 2-3 szinttel rosszabb besorolást kapunk egy adott távfűtött lakótelepi házra, mint márciusban, holott semmi nem történt az épülettel.
Immáron a 20°C-tól eltérő átlagos belső hőmérséklet mellett is számolható az energetikai besorolás. Ha ritkán is, de élhetünk ezzel a lehetőséggel.
Összefoglalva.
A 7/2006. TNM rendelet módosításai mindig azt jelentik, hogy megint valamit bonyolítanak, vagy inkább, ha a dolog súlyát nézzük, túlbonyolítanak. Nem marsi szondát tervezünk, hanem egy gangos bérházról, vagy egy lakótelepi lakásról mondjuk el, hogy energetikailag nagyjából tényleg az, aminek a leendő vevő látja. Nagyjából ennyi pénzt is szánnak rá. Keveseket érdekel, az A/V viszony, meg az, hogy a távfűtést most éppen 1,12, 0,55, vagy 0,76 primer energia egyenértékkel vesszük figyelembe, legfeljebb az, mekkora lesz a havi számlája. Azután, ha valaki felújítani, netán pályázni akar, akkor majd el lehet merülni a részletekben.
A mostani ellenőrzések miatt néhányan el fogják veszíteni a tanúsítói jogosultságukat. A (még) bennmaradók talán valamivel több pénzt kérhetnek el a munkájukért, amíg őket is nem ellenőrzik.
Hogy valami pozitívumot is mondjak.
Adott egy nyolc lakásos lépcsőház, megbízás tanúsításra csak az egyik lakásra van. Ki fogja elintézni, hogy a teljes épületre vonatkozó felület/térfogat meghatározása miatt a másik hét lakásba is beengedjenek? Abszolút életszerűtlen.
Erre csak Menyhárt professzor úr szavait tudnám idézni: minden mérnöknek el kell tölteni pár évet a kivitelezésben, mielőtt tervezőasztalhoz ülne.
A messzi távolból helyszíni felmérés nélkül 5000 Ft-ért készült panellakás tanúsításról most nem írok, mert az más, „kontármunka” kategória.
FJ
Kedves József, a ránk vonatkozó jogszabályoknak (nem csak ennek) a szakmai részét nem a gyakorlati életben járatlan tervezők, hanem azok a gyakorlati életben járatlan egyetemi oktatók készítik, akiket a gyakorlati életben járatlan minisztériumi illetékesek felkérésére a gyakorlati életben járatlan kamarai vezetés delegál.
Akiket a gyakorlati életben érinti fog, csak a kész tényekkel találkoznak majd.
Vörösmarty Mihály után szabadon: „megy-e ezáltal elébbre a világ?”