A kamarai törvény előírásának megfelelően az Országos Etikai-fegyelmi Bizottság (OEB) a küldöttgyűlésnek, mint minden évben, idén is beszámolóban foglalja össze tevékenysége elmúlt éves tapasztalatait.
A megújított „Etikai-fegyelmi Kódex” 2012. évi május 19-i és az Etikai-Fegyelmi Eljárás Rendjének 2012. december 8-án történt jóváhagyása és ha-tálybaléptetése óta újabb változások is történtek rendszerünkben.
1. A legutóbbi kamarai törvény módosítása 90 napra rövidítette az eljá-rási időt, valamint megszüntette a vizsgálóbiztosi intézményt. Ez az in-tézkedés sajnos nehezíti eljárásainkat. A feladat ugyanaz maradt, tud-niillik, ki kell vizsgálni az ügyet, ugyanakkor rövidebb lett az idő és az eljáró tanács részére nem áll rendelkezésre egy az ügyet feltáró és a döntés megalapozó jelentés.
2. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevé-kenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakor-lási kódex) a jogkövetkezményeket rendszerbe helyezte. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás keretében létrehoztak egy e-szankció felületet, ami minden, az egyes szakmagyakorlókkal szemben kiszabott hatósági vagy kamarai szankciót tartalmaz és ehhez az arra jogosult hatóságok, kamarák hozzáférhetnek. Ide fel kell töltenünk a jogerős elmarasztaló etikai-fegyelmi döntéseket is. A kormányrendelet meghatározza továb-bá a büntetések kiszabásának elvein túl azt is, hogy milyen jogsértő te-vékenység után milyen jogkövetkezményt kell alkalmaznia kamarai tit-kárnak. Ez ugyan nem érinti az etikai-fegyelmi jogkövetkezményeket, ugyanakkor több vonatkozásban az etikai-fegyelmi büntetéseinkhez ha-sonló szankciót helyez kilátásba. Ezzel megnőtt szankciók preventív szerepe is.
Mindezeken túl, az a körülmény, hogy törvényi előírás okán mind a panasz benyújtása, mind az eljárás díjkötelessé vált, úgy látszik, hogy meggondolkoz-tatja a panaszosokat tegyenek-e bejelentést. Bár saját szabályzatunk úgy in-tézkedett, hogy az adminisztrációs díjat a kamara megelőlegezi azzal, hogy annak viseléséről az eljáró tanács határozatában rendelkezik, tehát a fegyelmi eljárás költsége — ami a fegyelmi tanács működését fedező költségátalány, valamint a fegyelmi tanács tagjainak és az eljárás résztvevőinek igazolt utazási költsége — ami jelentős összegű lehet, csak az eljárásban elmarasztaltat terheli.
Hasonlóan érzékeny anyagi eleme a szabályozásnak, hogy súlyos etikai vétséget legalább a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének megfelelő pénzbírsággal kell büntetni.
Mindez a bejelentések számának csökkenéséhez vezetett.
Az elmúlt időszakban tizenegy Megyei Mérnöki Kamaránál panaszt nem jelentettek be. További öt megyében 1-1, két esetben többb új panaszos eljárás indult. A területek korábbi időszakról áthúzódó esetekkel is foglalkoztak még.
A tagság létszámával magyarázhatóan a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához 14 etikai panasz érkezett és még hat az előző évben kezdődött ügy fejeződött be. Az év végén itt még két folyamatban lévő ügy volt.
A másodfokon eljáró Országos Etikai és Fegyelmi Bizottság három ügyet tárgyalt. Az elsőfokú határozatot két esetben helybenhagyta, egy esetben megsemmisítette.
A panaszok tárgya lényegesen nem változott az előző évekhez képest: leggyakoribb a jogosulatlan tervezés, jogosultság nélkül végzett szakértés; a szakszerűtlen munka, pl. szabálytalan, illetve hiányzó nyilatkozattétel; felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök szabálytalan eljárása.
Budapest, 2014. május 8.
Dr. Greschik Gyula
az MMK OEB elnöke
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.