Kiírták az idei nyílászáró- és fűtéskorszerűsítési pályázatokat. A nem átgondolt energetikai korszerűsítések miatti halálesetek, balesetek elkerülése miatt nyílt levélben fordul a pályázókhoz és a pályáztatókhoz a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és több civil szervezet.
Ne kaphasson támogatást ablakcserére és fűtéskorszerűsítésre az a pályázat, amelyben egyértelműen nem gondoskodnak a megfelelő szellőzésről és az esetleges CO-védelemről – kéri a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata és több civil szervezet.
Ablakcsere kontroll nélkül?
A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata minden épületgépész és kéményseprő álláspontját közvetítve kijelenti, hogy a szakma jó ideje egységesen küzd azért, hogy minden nyílászárócsere átgondoltan és ellenőrzötten történjék! Amennyiben ugyanis szűklátókörűen csak az energiatakarékosság szempontjaira figyelünk, akkor jöhet a fejfájás, a penészesedés, a CO-mérgezés, és a legrosszabb esetben a TRAGÉDIA.
Tudomásul kell venni, hogy nem csak az ember, a tüzelőberendezés, hanem a lakás is igényli a friss levegőt. Sokan úgy érvelnek, hogy majd gyakrabban nyitják ki az ablakot, amire persze éjszaka nem kerül sor, így „érthetetlen okból” (a szén-dioxid feldúsulása miatt) fejfájással ébrednek.
A nyílt égésterű tüzelőberendezések a helyiségből veszik, vennék az égési levegőt, ami viszont a nyílászárócsere után nem pótlódik, hiszen az új ablak és ajtó mintegy levákuumolja a lakást. Mérések bizonyítják, hogy ilyen esetben a legjobb minőségű tüzelőberendezések is CO termelővé válnak, és mérgezést okoznak, okozhatnak.
Egy 4 tagú család életvitele (mosakodás, mosás, főzés stb.) következtében naponta több, mint 10 liter víz (pára formájában) kerül a lakás levegőjébe, ami megfelelő szellőztetés nélkül penészesedéshez vezet.
Ezen indokok miatt javasolják a szakemberek, hogy az energetikailag fontos nyílászárócsere előtt épületgépész vizsgálja meg a jó légszigetelés belső komfortra gyakorolt hatását, és tegyen javaslatot a kiegészítő beavatkozásokra (kontrollált levegőbevezetők beépítésére, vagy szabályozott gépi szellőztetésre stb.)
Így kerülhető el, hogy a sok pénzbe kerülő ablakcsere után a lakó ne kerüljön sokkal rosszabb helyzetbe!
Dr. Chappon Miklós
Magyar Mérnöki Kamara, Épületgépészeti Tagozat
elnök
A nyílt levél előéletéről:
Az épületgépész és kéményseprő szakma régi „vesszőparipája” a kérdés. Sajnos, szavunk nem mindig jut el a döntéshozókhoz. Az e-gépész és a VGF szaklapok most felajánlották a szakmai szervezeteknek, hogy közmédiás sajtókapcsolataikat felhasználva eljuttatják kiáltványukat a szélesebb közönséghez. Ma, szeptember 23-án, délelőtt 11 tájban a levél elment – kíváncsian várjuk, lesz-e eredménye.
Még egy fontos, technikai jellegű megjegyzés: lehetséges nyilatkozóként több épületgépész és kéményseprő szervezet vezetőjét is megadtuk a médiáknak, a levél aláírójaként mégis csak az MMK ÉgT szerepel. Ennek oka kettős: egyrészt nem volt idő az ötlet megszületése és a levél kilüldése (mely a kazános és nyílászárós pályázat kiírásához lett időzítve) minden egyes szövetséget megkeresni, és minden részletet leegyeztetni, így a sok, de hiányzó aláírásokkal elegy megoldás helyett az egy aláírásos változatot választottuk, remélve és híve, hogy a levélben foglalt gondolatok az egész szakma sajátjai.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
13 hozzászólás
Végre !!!
NG
Számomra nyilvánvaló, hogy annak az elvnek, hogy „ott, akkor és olyan mértékben szellőztessünk, ahol, amikor és amennyire szükséges”, a természetes szellőzés nem felel meg. Akkor sem, ha a lakás határoló felületeibe (ablak, fal) „kontrollált” légbevezetők kerülnek. Komfortos és gazdaságos a mesterséges (ventilátoros) szellőzés. Ma a gyakorlat még távol van ettől. Egyszerű okból. Kinyitom az ablakot, és „ott, és akkor és olyan mértékben” szellőztetek, ahogy akarok. Valójában nem, de ezt sokan nem tudják vagy akarják elfogadni.
Van azonban egy másik akadály is. A mesterséges szellőzés, mint technika rendelkezésre áll. Azonban olyan „kulcsra kész” megoldások, amit csak az adott lakáshoz ki kell választani, ma alig vannak. Legalább is én így látom. El tudnám képzelni, hogy a nagy szellőzéstechnikai cégek készítenének egy-egy referencia gyűjteményt. A leggyakoribb – mondjuk 20-30 – alkalmazásra, és abból csak választani kell. Ott látnánk a műszaki jellemzőket, üzemeltetési költség adatokat, anyagárakat, becsült kivitelezési díjakat.
Azt mondják az illetékes szakemberek, hogy mi magyarok kiugróan bizalmatlanok vagyunk. Például lehúzásnak vesszük, ha egy épületgépész tervező elénk tárja javaslatát a beépítendő új ablakok miatt szükséges mesterséges szellőzésre vonatkozóan.
Nem elég valaminek a szükségességét hirdetni. Tegyük vonzóbbá!
Szívesen megismerném azokat a megoldásokat.
Kedves Gyuri!
Csatlakozom Zoárdhoz azon véleménye kapcsán, hogy nem lehet tipizálni a jó szellőzési megoldásokat.
Ahogy egy komfort tér helyiségeinek funkciója, tájolása, légszennyezés intenzitása, friss levegő igénye és egymáshoz való légtérkapcsolata más és más, már önmagában bonyolult kapcsolatrendszerként jelenteti meg az optimális légforgalmi sajátosságokat és akkor még nem is beszéltünk a takarékossági fokozatokról, egyedi igényekről.
Nem szeretném misztifikálni a szellőzés bonyolultságát, ugyanakkor az egyszerűsítésekkel is nagyon óvatosan kell bánni
A szellőzés tervezés lényegében egy levegőmérleg felállítása, bizony elég sok változóval, ráadásul a friss levegőt huzatmentesen kell a komfort térbe juttatni, fűtési idényben fűteni, és nyáron sem árt hűteni.
Csak két-két szellőzési alapeset viszonylatában:
Ha van a komfort térben „kéményes” tüzelőberendezés, a szellőzés csak túlnyomásos lehet (a kiegyenlített szellőzés vágyálom kategória, végzetes tévedési lehetőséggel), ha nincs kéményes tüzelőberendezés lehet depressziós is.
Ha nagyon olcsón akarja a szellőzést „megúszni” az építtető akkor elveszti a hővisszanyerés lehetőségét a külső határoló szerkezetekbe épített légbevezető szerelvények alkalmazásával, de a légcseréhez szükséges nyomáskülönbség akkor is csak méretezéssel határozható meg, ráadásul a szükséges hőpótlásról (fűtés-hűtés) még gondoskodni kell (pl. a hőleadók teljesítményének esetleges növelésével ami már akár a fűtési rendszerbe történő beavatkozást is igényelheti.
Talán fent leírtakkal sikerült érzékeltetnem, hogy szellőzés alatt messze nem egy polcról levehető szerkezetről kell beszélni, sokkal inkább egy ugyanazon ingatlan fűtésénél is bonyolultabb és több feltételnek megfelelő rendszer kialakításáról, amely létrehozásához felkészült mérnök munkája is nélkülözhetetlen.
NG
Csak hogy érzékeltessem
A levél tartalmával teljesen egyetértek, a dolog formája az, ami zavarba ejt. A Kamara valahol még egy hivatalos testület, a döntéshozókkal bátran közvetlenül felvehetné a kapcsolatot, nem újságcikkekben kellene üzengetni nekik.
Én érteni vélem György hozzászólását is. Új, vagy teljes átalakításra kerülő házak esetén nem sok akadálya van egy rendes lakásszellőzés kialakításának, de ezek a pályázatok jellemzően meglevő épületek részleges energetikai felújításáról szólnak. Ráadásul a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia című döntés előkészítő tanulmány szerint 2020-ig főleg a panel épületek kerülnek ismét az előtérbe, 380 ezer lakás, minden irányból feszített vasbeton szerkezet, szűkös hely, kicsi belmagasság. Akárhova nyúl az ember, valamibe belevág. És ha a műszaki nehézségeket valahogy sikerül is legyőzni, még ott vannak a lakók, akiknek a tervek szerint a költségek kétharmadát állni kell.
Ha már a Kamara beleállt a dologba, erre kéne valami gyakorlatias ötlettel előállnia.
Kedves András!
Tudom, több házgyár működött. Azok sem csak egyetlen megoldást alkalmaztak. De valóban más minden ház? Alapvetően két lehetőség van. Pontosabban három. Lakásonként szellőztetek, egy szinten fogom össze a lakásokat, az egymás felett lévő lakások alkotnak egy rendszert. (Közbevetve kérdem Sümeghy Pétert, ők melyik megoldást választották.) Lehet hővisszanyerés nélkül, illetve azzal. Hat variáció. Tudjuk honnan kell a szennyezett levegőt eltávolítani, hova kell a frisset bevinni. A csővezetékeket nem tudom belevarázsolni a szerkezetbe, marad a födém alatti elhelyezés. (Elszívásnál megy légcsatorna nélkül is.) A térfogatáramok eltérhetnek, de a határok ismertek. A készülékek méretsora adott. Kell terv, kell tervező, de mi az akadálya, hogy hat variációra lássunk mondjuk hatszor három, azaz tizennyolc referenciát?
Németországban, ha egy lakásban az ablakok egyharmadát cserélik (nyilván légtömör ablakra) a DIN 1946-6 szerint kötelező szellőzési koncepciót (Lüftungskonzept) készíteni. De érdekes, hogy ez lehet természetes szellőzés is. Talán azt gondolják, hogy ha a régi ablak mellett jó volt a szellőzés, akkor egy másik „lyuk” is nyújtja ugyanazt. Vagyis a „lyukat” függetlenítem az ablak technológiai réseitől.
Viszont azon tipródnak, hogy legyen-e a szellőzés a lakó közreműködésétől független (nutzerunabhaengig). Tehát ne azon múljon, hogy ott van-e egyáltalán, és csinál-e valamit, szellőztet-e.
Nagy az ellenállás. Alkalmas-e egy lakás lakhatásra, ha nincs szellőzési koncepció? Az épületgépészek helyesen érvelnek, hogy kell a szellőzési koncepció. A másik tábor jól megvan nélküle is.
Emlékeim szerint anno a D-épületben a szünetben a tankör két részre szakadt: fázzunk vagy jó a meleg büdös is.
Éppen én is német példával akartam érvelni, de Gyuri részben megelőzött.
Így félig csatlakozom a véleményéhez egy-két kiegészítéssel:
Németországban a szellőzési kultúra már néhány évtizeddel előttünk jár, ott már tekinthető a fogyasztó annyira felnőttnek, hogy gondosabban mérlegel, a nálunk még szinte általános „most ússzam meg a lehető legolcsóbban, aztán majd lesz valahogy” szemlélettel szemben. Az átlag német fogyasztó nem csak azt nézi, hogy mibe kerül egy „beruházás”, hanem azt is nézi, hogy várható élettartama során mennyi az üzemeltetési költsége.
Hozzáteszem, hogy Németországban a gázbiztonsági előírások is sokkal megengedőbbek, legalábbis, pl. a gáztűzhely kérdést messze nem lihegik úgy túl, mint nálunk.
Persze ott sem ezzel a szemlélettel születnek az emberek, hanem tudatos nevelési – oktatási folyamattal jutnak el hozzá.
A lakások szellőztetése akár lehet gravitációs (hiszen fűtési idényben egy szellőzőkürtő huzatát a belső és külső hőmérséklet különbsége és a kürtő hossza szabja meg), de legalább annyit illene tudni, hogy önmagában egy (vagy több. ablakba, vagy oldalfalba tett légbevezető(!?) szerelvény nem biztosít szellőzést, csak van valami ami a nyomáskülönbséget fenntartja. ís gravitációs szellőzésnél viszont érdemleges hővisszanyerésről álmodni sem lehet, azt csak gépi szellőzéssel érhető el.
Nem felejtkezhetünk el az összehasonlításban arról sem, hogy Németországban komfort térben már régóta nem üzemelhet kéményes gázkészülék, és működő kandalló is csak az azzal összehangolt levegőellátással együtt (Ezt az ottani kéményseprők, akár súlyos bírságokkal ki is kényszerítik, és rendszeresen ellenőrzik).
Magyarországon a nyílászáróknál opciós tétel a résszellőzés (persze, hogy kevesen akarják a plusz árat megfizetni. Ott komfort tér nyílászárójának alapfelszereltsége olyan beépített résszellőző, amely 10-100 Pa nyomáskülönbségű tartományban is közel azonos (csekély mennyiségű) friss levegőt mindig átenged.
Magyarországon a Panoráma ablakgyártó üzem forgalmazott ilyen nyílászárókat (a szellőző levegőt az ablakkeret középső csatornájában vezetetten még elő is melegítette) de a kínaiak a BChem megvásárlásakor bezárták ezt az üzletágat, mert az átlagtól korszerűbb nyílászáró ára nem volt versenyképes az „olcsó” ablakokéval.
A korábbi hozzászólásokhoz csak annyiban reagálnék, hogy a nyílászárócserékkel is hasonló a helyzet, mint korábban az épületszigetelésekkel. Épületgépészeti beavatkozás nélkül a csak nyílászárócsere kidobott pénz, hővisszanyerős szellőzés kialakítása nélkül a várt és számolt megtakarítás, valamint a realizált megtakarítása közti különbség kevesebb mint 50%, mivel csak az üvegezésen átadott hőmennyiség csökkenésével lehet számolni, a légforgalom csökkenésével nem szabadna!!!
A tipizálásnak valóban lenne helye a típuslakások esetében, mint régen voltak a TTI kiadványok (csak akkor azt még az állam finanszírozta meg), csak panel épületek és távfűtés esetén is nagy a változatok számossága, így legfeljebb elveket lehet csokorba szedni, konkrét műszaki megoldásokat legfeljebb épületenként, vagy épületcsoportonként.
Még a tömbházak azonos típusú lakásainál is nagyon sok szellőzési variációt kellene lefedni a gázkészülékek miatt, és ez hatványozódik a mostani kályha és kandallómizériával.
A legnagyobb mennyiségű veszteségpotenciált azonban az egyedi családi házak jelentik, mivel ugyanolyan lehetetlen küldetés lenne a szellőzési rendszereket tipizálni, mint a fűtési rendszerüket.
NG
A központi tetőventilátoros elszívásnál is lehet hőhasznosítás. Nem a levegőt melegítem, hanem a hideg vizet melegítem (előmelegítem).
De legyen „kötelező” az osztrák jövedelem is. Ne jöjjön senki a szokott példával, hogy ha a drága padlóburkolóra van pénz, akkor miért nincs a hővisszanyerős szellőzésre. Ablakcsere történhet azért is, mert a régi ablak alig használható. Lehet, hogy valakinek az összes rokona és ismerőse jól él, de attól még sokan fizetéstől, fizetésig, nyugdíjtól nyugdíjig éldegélnek.
Javaslatom: ha valami kötelező, járjon hozzá kamatmentes hitel.
A vissza nem térítendő támogatásban az a buli, hogy ha jól rakjuk össze, a támogatásból megvalósítható. Eszméletlen összegű projektek voltak. Simán átmentek, nyilvánvalóan túlárazva. Jó ez nekünk?
http://vs.hu/magazin/osszes/520-000-forintot-nyerhet-uj-ablakokra-de-a-szellozteto-kotelezo-0929
https://zbr-nyilaszarocsere.hu
/nyzcs/pic/ZBR_NY_
14_Palyazati_
utmutato.pdf?artaz=602871
(4. oldal 5.a pont)
Pontosítást kérek. Hol húzódik a határ, mikor tilos, mikor szabad az égési levegőt a felállítás helyéből használó tüzelőberendezést telepíteni? Gondolok itt a kazánházakra.