Az MMK Épületenergetikai és Épületenergia-hatékonysági Szakosztály az épületek energetikai tanúsításának különböző kérdéseit szeretné szakmai vitára bocsátani a tanúsítással foglalkozó szakemberek számára. A vélemények jó szakmai hátteret biztosíthatnak, ha a rendeletmódosítás kapcsán érveket kell felsorakoztatni.
A tanúsítások kapcsán gyakori hiba, hogy tanúsítók helytelenül értelmezik a követelmény megállapítás alapjául szolgáló A/V-tényezőt, ezért hibás követelményértékeket alkalmaznak.
Szeretnénk vitára bocsátani ezért ezt a kérdést. Kérjük, mondják el véleményüket, mennyiben találják helyesnek a rendeletnek ezt a megoldását.
Vitaindítóul a Belügyminisztérium honlapján található módszertani segédletből idézünk. A segédletet Zorkóczy Zoltán szakmai referens készítette és Soltész Ilona főosztályvezető helyettes hagyta jóvá. A teljes anyag a http://www.e-epites.hu/3544 honlapról tölthető le.
3. Az A/V-tényező alkalmazása
A összesített energetikai jellemző (továbbiakban E-jellemző), és fajlagos hőveszteség tényező (továbbiakban q-tényező) követelményérték meghatározása az A/V érték alapján történik. A hibás meghatározás nagy, akár 100% feletti pontatlanságot is eredményezhet. Így az A/V-tényező meghatározásánál kivételes óvatossággal kell eljárni.
Rendelet 2. melléklet 2.1. „Az épület felület/térfogatarány számítása. Épület felület (A), fűtött tereket határoló valamennyi szerkezet felülete: beleértve a teljes talajjal, szomszédos épülettel, energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező felületeket; a belméretekalapján számolva. A felületbe (A) nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek. Térfogat (V) fűtött épülettérfogat, légtömör szerkezetekkel határolt hányada belméretek szerint számolva. Az épülettérfogatba nem számolandó a tartózkodástól légtömör szerkezetekkel elzárt búvóterek térfogata; ilyen például a légtömör álpadló alatti vagy légtömör álmennyezet feletti tér.”
Minden épületnél, még az önálló rendeltetési egységeknél is az egész épület felülete, és az egész épület térfogata alapján kell meghatározni az A/V-tényezőt.
Az (A) felületbe nem kalkulálandó be fűtetlen mellékhelyiség, kamra, előszoba, folyosó, lépcsőház stb. és a fűtött helyiség közötti fal, amennyiben a felsorolt helyiség energetikailag védett. Tehát beszámítandó ez a felület akkor, ha energetikailag nem védett az adott tér; például a lépcsőháznak nincs hőszigetelő-képességgel bíró ablaka és fűtése sem. Erre utal a „energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező felületeket” tagmondat. Másképpen fogalmazva a hőszigetelt épületburokban vagy más szóval termikus burokban lévő helyiségek belső határoló falát vagy más felületeit nem lehet számításba venni.
Példa:
A példa egy AN=56 m2-es önálló rendeltetési egység, egy lakás E=215 kWh/m2a fogyasztással.
A lakás összes határoló felülete: 187 m2, mivel saroklakás ebből lehűlő felület: 37,5 m2.
A lakás térfogata: 140 m3.
A lakás egy épületben van ami: V=9000 m3A=2700m2-es.
Számítás helyesen, a teljes épület méretei alapján: A/V=2700/9000=0,3 ezért a követelmény E=110 kWh/m2a, a fogyasztás a referenciához képest 195%, tehát a besorolás: „G”.
Számítás helytelenül, a lakás saját teljes méretei alapján: A/V=187/140=1,33 ezért a követelmény E=230 kWh/m2a, a fogyasztás a referenciához képest 93,5%, tehát a besorolás: „B” helytelenül a „G” helyett, ez 5 besorolás különbség miatt jogosultság vesztéssel jár.
Számítás helytelenül, a lakás saját méretei alapján: A/V=37,5/140=0,27 ezért a követelmény E=110 kWh/m2a, a fogyasztás a referenciához képest 195%, tehát a besorolás: „G” véletlenül jó a besorolás, de más arányú épületnél, vagy a felső szinti és az alsó szinti lakásoknál, még a lakás lehűlő térfogat saját térfogat számítási módszer is jogosultság vesztéssel járhat.
Baumann Mihály
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
6 hozzászólás
Mi lenne, ha az A/V viszonyt csak egy teljes épület vizsgálatánál alkalmaznánk?
Én ezt elég egyszerűnek látom. Az A/V viszonyt az egész épületre kell megadni. Úgy saccra. Némi gyakorlattal lehet, hogy nem is mond nagyon rosszat az érintett. Aztán kijön a kamarai ellenőr, őt sem engedik be az összes lakásba, meg üzlethelyiségbe, amúgy is tudja, hogy az egésznek semmi értelme, a legkényelmesebb elfogadni a leírt számot.
Az egész tanúsítás tulajdonképpen Magyarország kicsiben.
Kicsit érdekesebb a segédlet, amire a cikkben levő link mutat. Most a készítők a panelre ”kattantak” rá. Már tavasszal kezdődött az ügy. Ez az anyag talán már csak nálunk érhető el.
http://e-gepesz.hu/?action=show&id=15714
Itt a 7. oldalon meghatározták a panel figyelembe veendő U értékét. A 0,45-öt 1,45-re, a 0,4-et 1,01-re emelték. Ezt kellett aztán megszorozni az 1,3-as hőhíd pótlékkal.
Na ezt a dolgot sikerült most rendesen felhabosítani az új segédlet 13. oldalán. Itt már a házgyári korszakok szerinti 33 soros táblázattal. Persze ehhez azt is tudni kell például, hogy egy adott békásmegyeri épület panelje vajon a budapesti I., a budapesti III., vagy a veszprémi házgyárban készült-e. Az U értékét természetesen 3 tizedesjegyre adják meg, majd hozzáteszik:
”A rendelkezésre álló mérések alapján a vizsgálatok szórása jellemzően +/-5% köré tehető, de esetenként a 25%-ot is elérheti.” Szóval jobb ha, ha mérünk, a 14. oldalon részletezett módszerrel. A hőhidakat pedig tessék részletesen kiszámolni. Szerintem egy hét alatt elég korrekt tanúsítást lehet készíteni egy lakótelepi garzonlakásról.
A két segédlet elkészítése között egyébként mindössze 3 hónap telt el.
Egy kis adalék az épületenergetikához.
Svájcban panaszkodnak, hogy a nagy igyekezettel kidolgozott, egyre szigorúbb követelmények ellenére a lakóépületek energia fogyasztása nem csökken. Hiába csökken a fajlagos fogyasztás. Az egyre kevesebb svájci egyre nagyobb lakásban lakik. A lakóépületek térfogata „lenullázza” azt, amit a fajlagosok „kikényszerítenek”. Vagy a nem távoli jövőben arra is lesz előírás, hogy svájci ember hány légköbméterre jogosult?
A történelem órán azt tanultuk, hogy II. József német-római császár, cseh és magyar király halála előtt visszavonta takarékossági célú rendeleteit. A történészek szerint jó szándékú, de nem reálpolitikus volt.
Kedves József, ha már szóba hoztad ezt a pályázati ügyet.
Bizonnyal az én hibám, de nem tudom, mi lesz január 1. után. A mostani rendelet szerint az eddigi követelményértékek nem változnak, az energetikai besorolás is marad a mai. Ugyanakkor hatályba lép az új előírás a költségoptimalizált követelményszinttel. Itt már minden szigorúbb, viszont ezeket a számokat csak a pályázatoknál kell figyelembe venni. Ha jól értem, a jövő évtől egy adott épületnek két besorolási értéke lehet, egy hagyományos, a mostanival egyező, és egy (ha kell) pályázati, az előbbinél persze rosszabb osztályzatokkal. Esetleg a pályázatban nem is kell besorolni a szóban forgó házat, hanem a megfelelőség valami más úton dől el? Nem tudom.
Ami bizonyos, szerencsétlen tanúsítóknak továbbra is ugyanúgy kell megküzdeni az A/V viszonnyal, mint ma. És tartom magam a fent leírtakhoz. Senki sem fogja méricskélni a száz éves ház használatban levő boltozatos pincéit, a bonyolult tetőtéri szerkezeteit, és nem fog becsöngeti minden lakóhoz, hanem érzésre mond valamit. És mivel ezt nem teszi meg az sem, aki őt ellenőrzi, nem is bukik meg.
És őszintén, tulajdonképpen senkinek nem is fontos ez a viszonyszám.
A jogalkotókról azt gondolom, nem fognak elállni a mostani megoldástól, mert őket személyükben nem zavarja, akkor meg minek.
Úgy kíváncsiságból. Te hogyan állsz ehhez, a cikkben hivatkozott segédlethez? Hogyan lehet egy ilyent a gyakorlatban kezelni?
Kedves Tamás, szerintem nem jó a számításod.
Hogy újólag ismételjem magamat, a viszonyítási alap nem jó, nem rossz, hanem egyszerűen megközelítés kérdése.
A hűlő felülettől független tényezők, a HMV készítés. a természetes szellőzés, a belső hőfejlődés az Ep=120A/V+74Wh/m2a egyenletből elég gyakran (gázra, félszeres légcserére, stb.) a 74-hez közeli számot adnak, tehát az ezen felüli rész (120A/V) már a szűken vett fűtés megengedett primer energia fogyasztását jelenti, ami valóban csak a nyílászárók minőségétől, illetve a szerkezetek hőszigetelésétől függ. Azonos besorolást kaphat egy családi ház és egy társasházi lakás, ha (beleértve a gépészetet is) hasonló paraméterekkel rendelkezik, de az előbbinek kétszeres a fűtési igénye, hiszen kétszeres a megengedett érték is.
Az összehasonlításban a fogyasztást alapul véve ma jelentős engedményt kap a családi ház.
Ugye a kérdés az, ha a családi háznál ilyen megengedőek vagyunk, ha elnézzük neki, hogy nagyobb felületen hűl, ezért nagyobb a hőfogyasztása, és ha csak a felületek milyensége számít, a mérete nem, miért nem kapja meg ugyanezt a kedvezményt a legfelső szinten levő saroklakás is.
Ehhez ugye az kéne, hogy mindig az adott lakóegység saját méreteivel számoljunk, ami a gyakorlatban is végrehajtható, míg a teljes épület korrekt felmérésére sokszor nincs lehetőség.
Azonos gépészet mellett persze minden társasházi lakás azonos besorolást kap, ha az az elv, hogy az épület a lényeges. Ezt egyébként az uniós rendelet sem tiltja.
Természetesen a hűlő felülettől független tényezőkből adódó fogyasztás eltérése attól a bűvös 74-es értéktől mindkét irányban billegtetheti a fentieket. És bekavar az is, hogy a hűlő felületbe belevesszük a padlóval érintkező felületet, ahol a veszteséget a rendelet hosszra számítja, meg a szomszédos házat, ahonnan nincs is veszteség, aminek az okát sem értem.
Ha a besorolás a szerkezetek és a gépészet jóságán alapul, az valahogy megmagyarázható az átlagos vásárlónak, ha az alapterületre vonatkozó fogyasztásra, az is, de a mostani vegyes megoldást egy egyszerű közember aligha értheti meg. pedig elvben az ő tájékoztatásukat szolgálná ez az egész hercehurca.
Persze az épületenergetikai rendelet változásai, és a kapcsolódó csapongó segédletek már olyan zűrzavart teremtettek, amiből most már nehéz kimászni.
Kedves Tamás!
A cikkben szereplő példa három esettel foglalkozik, az épület egészére vonatkozó A/V viszonnyal (a rendelet szerint ma ez a helyes), a lakás teljes határoló felületének és térfogatának, illetve a lakás hűlő felületének és térfogatának arányával. Én természetesen ez utóbbira gondoltam. Ahogy nem vesszük figyelembe az egyes fűtött helyiségek közötti hőáramot, úgy a szomszéd lakásokkal határos szerkezetekkel sem számolnék, csak a nyílászárókkal, külső falakkal, lapos tetővel, fűtetlen pince fölötti és padlás alatti födémmel, és a többi ténylegesen hűlő felülettel.
Ilyen értelemben nem találom magyarázatát, a szomszéd fűtött épület bevonását a jelenlegi szabályozásba, sokkal tisztább lenne a helyzet, ha minden esetben csak a hűlő felületet vennénk figyelembe.
Az Általad leírtak szerint is a rendeletben levő, a megengedett primer energia felhasználást megadó egyenletet úgy határoztátok meg, hogy ha egy akármilyen méretű épület szerkezetei megfelelnek az előírásoknak, akkor feleljen meg az épület egésze is. Nagyjából ezt számoltam én is azzal a 74-es értékkel.
Ez is magyarázható megközelítés, mint ahogy megmagyarázható lenne a fix fajlagos fogyasztás megkötése is. Két indokolható, de eltérő eredményt adó szemlélet.
A ma érvényes szabályozás nagyobb fajlagos fogyasztást enged a családi háznak, mint a társasházi lakásnak, de ezt a kedvezményt nem adja meg a legfelső szinten levő saroklakásnak, pedig mindkettő ugyanazzal a problémával küzd, az alapterületéhez tartozó nagyobb hűlő felülettel. Itt a két, egyébként tiszta szemlélet, az épületszerkezet jósága, illetve a fajlagos fogyasztás mértéke szerinti megközelítés zavarosan keveredik.
Ha a gyakorlatban végre is lehetne hajtani egy teljes körű felmérést, akkor is miért érintene egy második emeleti lakót, ha az addig üres pincébe beköltözik egy borozó, vagy a negyedik fölött beépítik a tetőteret, és ezzel változik az A/V viszony. Mi ennek rá nézve a műszaki, vagy gyakorlati tartalma.
Külön referenciaérték megadását a családi házra, illetve a társasházra, nem tartom jó ötletnek. Ismét magyarázni kéne a fogalmakat, az ikerházaktól a földszintes sorházakig.
És ceterum censeo: egy szabályozás legyen lehetőség szerint egyértelmű, végrehajtható, és stabil.
Most ebből egyik sem teljesül.