2016. január 1-től új szabályok jönnek, többek között szükségessé válik a megújulók alkalmazása, már ha jó minősítésű épületet szeretnénk tervezni. Ám az elmélet gyakorlatra váltása a kezdetekben mindig nehéz; ehhez nyújt segítséget a most megjelent segédlet.
Zöhls András a tőle megszokott alapossággal vizsgálta a kérdést, és tett fel különböző kérdéseket:
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Kormányrendelet januártól érvényes változata szerint ”BB”, vagy annál jobb besorolást az az épület, vagy annak önálló rendeltetési egysége kaphat, amelyikben (többek közt) a megújuló energia részaránya legalább 25%. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. TNM rendelet szintén 2016 januártól érvényes előírása írja le azt, hogyan kell értelmezni azt a fentebb említett 25% megújuló energia részarányt. Nekem ezt a részt nem sikerült megértenem.
”1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
3. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,
3.1. ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték,
3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.”
Ha jól értelmezem, a jövőben a tűzifa, pellet és ilyesmi már nem megújuló, legfeljebb ha azt a fát a saját kertemben (épületemben, ingatlanomon) vágtam ki, esetleg ott daráltam le, és készítettem belőle pelletet.
Ha szerencsém van, találok a közelben olyan távhő szolgáltatót (én nem ismerek ilyet), amelyik csak ”a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.”
”IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez.
1. az országos hálózatból vett elektromos áram: 0,1
2. megújuló (tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet): 1,0
3. megújuló (nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia): 1,0 ”
Szinte biztos lehetőség a megújulókra a napelem és a napkollektor, bár hogy az utóbbi kihasználtságára nincs igazi számítási mód kitalálva. Én a magam anyagaiba eddig a valaha volt panel épület felújításnál használt eljárást tettem, ami ha gyengécske is, de legalább valamikor az Energia Központ elfogadta.
A hőszivattyúk esetén is teljes a bizonytalanság, mennyire megújuló, mennyire nem. Viszonylag sok elektromos energiát használ, amire eddig az e=2,5 (esetleg e=1,8?) volt érvényes. Vajon itt akarják érvényesíteni a IV.1. táblázat első sorában levő e=0,1 értéket, vagy mindenre, az olajradiátorra, meg a villanybojlerre is? Irodánál a világításra és a klíma működtetésére? Esetleg (mivel ez az egyetlen utalás a szövegben) ez csak azt a távhő szolgáltatót érinti, aki innovatív módon kizárólag napelemmel meg szélkerékkel akar az áram mellett kapcsoltan hőt is termelni? Vagy ugyanez, de a biogázhoz szükséges töménytelen gőzt saját vízerőművel termelt árammal állítja elő? Nem tudom, mert sem a jogszabály, sem az ahhoz októberben közzé tett Tájékoztató nem foglalkozik a számítási módszer magyarázatával. Leegyszerűsítve mihez mit adjunk hozzá, és azt mivel szorozzuk meg.
Egy hónap múlva már az új jogszabály szerint kell egy tervezett épület energetikai számítását készíteni.
Az illetékesek gyorsan léptek, és meg is született a gyakorlati értelmezést segítő segédlet, ami innen letölthető: http://www.e-epites.hu/energetikai-tanusitas/tajekoztatok-es-utmutatok
Köszönjük Zöhls Andrásnak a kezdeményezését és információit!
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
13 hozzászólás
Kedves Béla!
Egy pontosítás. Ez a segédlet nélkülem is megszületett volna, legfeljebb (és még ebben sem lehetek biztos) bekerült néhány olyan rész, amit én vetettem fel.
Egyébként az itt letölthető anyaggal sem jutottunk sokkal beljebb, ezért javasoltam, hogy (mint az OTSZ esetén) az illetékesek hozzanak létre egy fórumot, ahol mindenki felteheti a maga kérdését.
Gondolom, most mindenki abban bízik, hogy az általa használt szoftvernek megjelenik egy olyan frissítése, ami kezeli a megváltozott helyzetet. Az épületenergetikai számítást végző kollégának, vagy a tanúsítónak különösebb problémája nem lesz, ugyanazokat a számokat kell beírni, mint eddig, a program meg majd számol, ahogy számol. Ez a ”C”, illetve januártól ”CC” besorolásig nagyjából igaz is lehet, ”BB” és e feletti szinten már nem. Ha most eltekintünk a megújuló energiával kapcsolatos zavaros helyzettől, marad az a kitétel, hogy ”CC” szint fölött minden esetben a rendelet szerinti részletes számítási módszert kell alkalmazni. Valami 15 olyan elágazási pont van a jogszabályban, ahol ezentúl nem lehet a könnyebb utat választani, pályázatoknál, vagy ha a megrendelő ragaszkodik a legalább ”BB” besoroláshoz. Ezek jelentős része pedig nem ”gépre” tehető.
És ez nem csak a geológusoknak okoz majd feltörést.
Kicsit túllépve a még nem letisztult szakmai problémákon, most elképzelni sem tudom, hogy január elsejétől milyen áron és határidővel lehet majd vállalkozni, különösen BB vagy jobb besorolás esetén. A munkaidő szükségletet néhány esetben a végeredmény határozza meg, tehát nem tudsz előre árat mondani.
Példának okáéert társasház esetén korrekt-e egy lakás tulajdonosára ráverni az egész, akár 100-lakásos épület tanúsításának költségét, ugyanis szükség lesz erre az adatra. Az új rendelet hemzseg az ilyen életszerűtlenségektől. Ezek sem „Old Shatterhand” problémák.
Nem vagyok optimista, ha az évkezdetre gondolok. Legrosszabb esetben hetekre lebénulhat az ingatlan biznisz.
Itt azért már régen túl vagyunk azon, hogy a dolgok értelmét keressük, a túlélésre játszunk, arra, hogy egyáltalán elvégezhető legyen egy energetikai számítás. A ”BB” és e feletti besorolásnál:
– vonal menti hőveszteséget az MSZ EN ISO 13370 szabvány,
– a fajlagos hőtároló tömeg az MSZ EN ISO 13790 szabvány,
– a felületi, szerkezeti csatlakozásoknál keletkező hőhídveszteségeket, valamint az inhomogén szerkezetek (pl. vasbeton pillérek közt kitöltő falazat, előtte 12 cm szigetelés) U értékét az MSZ EN ISO 10211 szabvány,
(ezek olyan 60-170 oldalas angol nyelvű anyagok) szerint kell számolni.
Nincs már olyan, hogy külső fal, erősen hőhidas, szorozzuk meg a cuccot 1,3-mal, tessék felszerkeszteni a kettő vagy háromdimenziós modellt.
A „transzparens szerkezetek benapozásának ellenőrzését homlokzatonként a november 15.-március 15. közötti időszakra, illetve november és június hónapokra kell elvégezni” természetesen a nappályadiagramra helyezett árnyékmaszkkal.
Fűtésnél és HMV készítésnél „minősítési iratokon alapuló teljesítménytényező (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek hővesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása) a szakma szabályai szerint számítandók.” (A szakma szabályaira akkor szoktak hivatkozni, amikor a rendelet alkotónak fogalma sincs hogyan kell valamit kiszámolni. Az egész jogszabályt kellett volna a szakma szabályai szerint megalkotni.)
Innentől már sem érdekel, hogy hőszivattyú SPF értékét a helyrajzi szám gyökével kell-e beszorozni, vagy a standard módon lélegző felhasználó egy fertályórára vonatkoztatott széndioxid kibocsátásával.
Sebaj, magasra emelem a mérnők kártyám, az majd kellő tartást ad ehhez is.
Kedves Zoárd!
Én is nagy összegbe fogadok, hogy az energetikai programokban lesz egy ablak, ahova be lehet írni a részletes számítással kapott adatot, ha valaki úgy gondolja, hogy jobb lesz a besorolás, mint ”CC”.
Hogy az a szám hogyan jött ki, az legyen a készítő gondja.
Senki nem végzi el a 3D modellezést, és nem vesz ezért egy méregdrága szoftvert. Az ügyesebbje tudja, mekkora érték a hihető, és azt öt tizedes pontosságra adja meg, hogy lássák, mennyit dolgozott. Sajnos a papírt elvesztette, de akinek kedve, tehetsége, meg egy hét fölös ideje van, az számoljon utána. A bukás esélye nulla.
A rendelet végtelen primitív napsugárzási adatsorára nappályadiagramra helyezett árnyékmaszkot szerkeszteni szintén fölösleges. Szorozzuk be a maximális hozamot 0,875-tel, azt sem fogja senki leellenőrizni.
És igazad van, a ránk vonatkozó rendeletek többségénél ugyanez a helyzet.
Visszatéve a segédlethez. Ami a hőszivattyút illeti, ott többé-kevésbé következetes volt a segédlet alkotója. SPF=4 esetén 1 kWh elektromos energiával előállítunk 4 kW hőt, amiben (mivel többségében hermetikus kompresszorokról van szó) 1 kWh maga az elektromos áram. Azzal az e=2,5 érték mellett majd elszámolunk a méretezett energetikai jellemzőben. Az benne lesz a tört nevezőjében. Minket csak az a maradék 3 kWh érdekel, amit földből, vízből, levegőből vettünk ki. Ez lesz a számlálóban.
A napelem ügye elfogadható jónak. A visszatápláló üzemben nincs túltermelés, a PVGIS program elég jó, gyors és ingyenes. Nem erre a célra, de én is szoktam használni. Itt számomra az nem egyértelmű, hogy a megtermelt áramot milyen arányban fogadhatom el, hogy a gépészetet szolgálja ki.
A napkollektornál telkesen mellé lőtt a szerző. Ha arra vagyok kíváncsi, hogy éves szinten milyen hatásfokkal hasznosítom a szoláris energiát, arra nem válasz, hogy 60% hasznosításnál hogyan viszonylik egymáshoz az északi meg a déli tájolás. Itt nincs lehetőség a visszatáplálásra, ahogy a hőszigetelésnél az újabb és újabb centik egyre kevesebb hasznot hoznak, ez igaz az újabb és újabb négyzetméter kollektorra is. Nyáron, túlméretezett rendszernél a túltermelés elég sok gondot okoz. Itt talán a Naplopó szoftverét lehet használni, 12500 Ft plusz ÁFA jutányos ár érte.
Ami a tüzifát illeti, itt téved a szerző, a jogszabály egyértelműen fogalmaz, akkor számolhatsz vele, ha az mind a saját kertedből való, ami nem túl gyakori eset. Itt mellényúlt a rendelet alkotója, és nem tudja úgy kimagyarázni, mint a másik baklövést, a hálózati áramnál az e=0,1 értéket. Hogy az csak tájékoztatás, de semmiképp ne használjuk.
Amire kíváncsi lennék. Ha mindazok, akik 2006 óta részt vettek ennek a rendeletnek, és az összes hozzá kiadott megannyi segédletnek a kidolgozásában összefognának, tudnának-e készíteni és ledokumentálni egy olyan energetikai számítást, ami nem egy általuk papíron kitalált ideális házról, hanem egy valóságban létező épületről szól. Megkapják a teljes kiviteli dokumentációt. Ha sikerül két óra alatt abszolválni a feladatot, jogos az a 11 ezer forint (adóköteles!) jutalom.
Engem ez nem érint, viszont sajnálom azokat, akiknek ez bosszúságot okoz. Nagyon szomorú látlelet a mai valóságról.
Abba belegondolt valaki, hogy építési engedélyezési tervhez kell olyan számítást készíteni, amihez adatokat csak kiviteli tervből tudhat az épületgépész? Vagy onnan sem teljeskörűen.
Az, hogy papíron mit kellene csinálni és mit fizet meg a piac és mit követel meg a hatóság, köszönő viszonyban sincsenek egymással.
Sok esetben még most is az építész által összehozott épületgépészeti műszaki leírásnál tartunk, kiviteli terv általában nem készül…
Azért nem csekély mértékben bővítették a tanúsításhoz feltöltendő mellékletek számát. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 kormányrendelet januártól érvényes változatábak 2. melléklete bő öt oldalon részletezi a dolgot. Ha meg is van a teljes kiviteli dokumentáció, az a két óra engedélyezett időráfordítás nem túl nagyvonalú.
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=119391.298313
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a TNM rendelet módosításának megjelenése és az életbe léptetése közötti idő túl rövid volt. December közepén már valamennyi érintettnek, tervezőknek, tanúsítóknak, ingatlanfejlesztőknek, építtetőknek tisztában kellene lenniük a feladataikkal, lehetőségeikkel. Sajnos nem így van és nem látom az esélyét, hogy január 4-én az új év első munkanapjára ez radikálisan megváltozzon. Harminc évnyi főleg tervezésben eltöltött munka után sajnos a holnapi egyeztetésen mentegetnem kell magamat a megbízóm előtt, akinek a most induló társasház építési projektjéről csak annyit tudok mondani, hogy a jelenlegi szabályozás szerint A+ lenne. És jövőre?
Elnézést kérek mindenkitől, amiért látszólag nem a témához kapcsolódom, vagy mégis?
Nem tudom ki mennyit tud a jövő évi beruházási piacot érintő változásokról (azok beharangozása szerint a 150 m2 alatti lakóingatlanok építési engedélyezési eljárás alól kikerülnek). Nem hinném, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanokra tömeges igény lenne, de vajon mit jelent ez számunkra tervezők számára?
Innen kezdve tehát gyeplő a lovak közé, és szabad a gazda? Ha nem lesz Önkormányzati kontroll a lakásépítéseken, akkor ugyan mi lesz az akadálya annak, hogy teljesen fals energetikai vizsgálatok, auditok kerüljenek forgalomba, tovább torzítva az ár-érték arányokat? Vajon szükség lesz-e egyáltalán tervezőkre, vagy a dzsungel törvényei veszik át a főszerepet az építőipar eme szegmensében? Csak én látok rémeket?
Már beszélgettünk erről kollégákkal, gyakorlatilag Nagy Gábor aggodalmait elővezetve hamar megkaptam, hogy rémeket látok.
Lehet, hogy meglepő, de én úgy tapasztalom, hogy rengeteg tervező, főleg építész mozog ebben a piaci szegmensben. Velük mi lesz? Miből fognak ezután megélni, ha gyakorlatilag nem lesz családi ház tervezés? Mindezek fényében minimum érthetetlen, hogy az építész kamara vezetése bőszen támogatja a dolgot. Az még csak ront a helyzeten, hogy tervbe vették az olcsón megvásárolható típustervek újbóli bevezetését. Mi épületgépészek beszélhetnénk erről, ilyen-olyan okokból gyakorlatilag szép lassan kiszorulunk, kiszorultunk a családi házas, a klíma- és a megújuló tervezési piacról. A gáztervezés csak azért maradt, mert engedélyeztetni kell…még.
Ha már szóba került, a törvényjavaslat így szól:
„33/A. § (1) A legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építése esetén
a) az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal kormányrendeletben meghatározottak szerint az építtető a nevének és lakcímének, szervezet esetén székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak,
b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt kell mellékelni,
d) az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést be kell jelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.
(3) Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az (1) bekezdés szerinti épületet, az elkészült építményt le kell bontani.”
Ez évente nagyjából 3000 új családi házat érint, és persze az építésre vonatkozó szabályokat még be kell tartani, szóval egy ideig még megmarad a tervezői szakma.
A Kormány 2015. december 14. napján nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot (saláta törvényt), ami, többek közt ezt a változást is tartalmazza. Mivel maga a miniszterelnök kérte a kivételes eljárásban való tárgyalását, másnap (tegnap) már meg is szavazta a Parlament. Ha a köztársasági elnök is aláírja, január 1-én életbe is lép. Addig viszont egy szekérderék ezzel kapcsolatos alacsonyabb szintű jogszabályt is módosítani kell. Egyelőre én még nem érzem, ez mit majd jelent a szakmánkra nézve.