A duális képzés aktuális helyzetéről és kérdéseiről tartott konferenciát a Magyar Energetikai Társaság Dél-dunántúli Területi Csoportja (MET DDTCS) az ETE Pécsi Csoportjával közös szervezésben. A konferenciára a házigazda PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. Tüzér utcai épületében került sor 2015. október 21-én.
A megjelenteket a PÉTÁV részéről Vida János ügyvezető igazgató és Braun Attila kereskedelmi igazgatóhelyettes, egyben MET DDTCS elnöke köszöntötte. A köszöntők utáni megnyitót Dr. Garbai László, a MET elnöke, a Távhő Tagozat vezetője tartotta meg, külön kihangsúlyozva azt, hogy az oktatáspolitika a duális képzés elterjesztését programjába vette. A Budapesti Műszaki Egyetem nem tervezi a bevezetését.
A meghívott előadók közül elsőként Eördöghné dr. Miklós Mária PhD, okl. épületgépész mérnök, adjunktus tartott átfogó helyzetértékelést a duális képzés helyzetéről a magyar felsőoktatásban, és azon belül is a Pécsi Tudományegyetemen elfoglalt szerepéről. Előadásában az egyetemi szerepvállalás ismertetésén túl kitért a képzéshez kapcsolódó jogszabályi ismeretekre, továbbá az egyetem és a partnercégek együttműködésére is.
A partnercégek képviseletében második előadóként Csirke Balázs, a Sampo Élelmiszeripari Gépgyártó Kft. HR vezetője, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja a munkáltatói tapasztalatokról számolt be. Előadásában és későbbi hozzászólásaiban is a duális képzés hasznosságát emelte ki mindazokkal a nehézségekkel együtt, amelyeket ez a képzési forma a diákokra és a munkaadókra ró.
A hallgatói oldalt a konferencián Pap Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Műszaki és Informatikai Karának diákja képviselte. Előadásában a diákok szemüvegén keresztül láttatva mutatta be a duális képzés előnyeit és hátrányait. Érdekes volt megismerni, hogy a speciális tanrend ellenére a hallgatóknak a munkáltatóknál eltöltött gyakorlati és elméleti képzése kézzelfogható előnyökkel jár (fizetés, tapasztalatok stb.), és nem jelent számottevő nehézséget (feszített tanrend, időbeosztás) sem a szorgalmi, sem a vizsgaidőszakban.
Az előadásokat követően a résztvevők (Pécs, Kaposvár, Komló, Mohács) 4-5 fős csoportokban, műhelybeszélgetések keretében vitatták meg a korábban elhangzottakat, és megfogalmazták a duális képzés általuk ismert vagy vélt erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezeket összegezve állította össze a MET DDTCS a duális képzéshez kapcsolódó állásfoglalását és javaslatait a MET szakmai szervezet és a PTE Műszaki és Informatikai Kara felé.
A duális képzés előnyei az elfogadott állásfoglalás szerint:
– A duális képzés elsődleges ismertetőjegye a gyakorlatra való építkezés, amely biztos alapokat jelent a képzés során. A végzett hallgató képesítése megszerzése után azonnal alkalmas jó színvonalú munka végzésére a gyakorlati helyén.
– A duális képzés mindenkori oktatási struktúráját a kereslet és kínálat, tehát a piac szabályozó mechanizmusai határozzák meg.
– A vállalati szakmai képzés csak olyan egységekben engedhető meg, amelyek pedagógiai (oktatásra alkalmas személyek) és szakmai (szabad kapacitás) szempontból is megfelelnek az alapvető követelményeknek.
– A szakmai képzés zavartalan működésének egyik legfontosabb feltétele az érdekelt felek kooperációja. Ez a gyakorlatban a munkaadók, a hallgatók és az oktatást végző intézmény kölcsönös érdekeken alapuló együttműködését jelenti.
A duális képzés hátrányai:
– Az üzemi képzés keretében túlságosan speciális ismereteket kapnak a hallgatók, és ez megnehezítheti egy esetleges pályamódosítás esetén a más cégnél való elhelyezkedést.
– Az üzemek különbözősége (nagyság, technikai, technológiai szint, szervezettség) nem biztosíthat azonos körülmények közötti képzést, ami indokolatlan differenciálódáshoz vezet.
– A jelenlegi, gyorsan változó feltételek mellett csökken a túlzottan specializálódott hallgatók iránti, és nő a széleskörű alapismeretekkel, jól konvertálható tudással rendelkező, flexibilis mérnökök iránti igény.
– A képzés kezdeti időszakában (1. és 2. félév) az ismeretek hiánya miatt nehezen integrálhatók a hallgatók, ami más tanrendet igényelne.
– A duális rendszerben az elméleti oktatásra fordított idő (90%) a képzés jellegéből fakadóan részben visszaszorul, ezért vélhetően lehetetlen az egyenértékűség felé való törekvés.
– A képzési forma kritikus pontja a korai differenciálódás, aminek következtében a hallgatók nagyon korán kénytelenek választani, holott még nem biztos, hogy rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel, képességekkel, amit átjárhatósággal célszerű oldani.
A konferencia célja a résztvevők ismereteinek (tájékozottságának) elmélyítése volt, valamint a képzést alakítók számára visszacsatolást kívánt adni a ma még kialakulóban lévő újszerű oktatási formához.
Braun Attila
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.