A szellőző levegő számításhoz ökölszabályok és képletek, programok is rendelkezésünkre állnak. De vajon jó-e, ha a szokványos módon ember-fejadagot számolunk?
Konkrétan: mennyire befolyásolják az egyéb tényezők, mint a bútorok, építőanyagok és más szennyezők kibocsátásai a légcsere mértékének szükségességét? Elhanyagolható vagy beszámítandó?
És még egy érdekesség: a NASA kutatása szerint, amelyről szóló cikk itt letölthető, bizonyos szobanövények jelentős mértékű légtisztító hatást gyakorolnak, legyen szó toxinokról, penészgombákról vagy szén-monoxidról. A kutatásról forrást nem ismerünk, úgyhogy ne kezeljük fenntartás nélkül az adatait, de mindenestre érdekes elgondolkodni arról, hogy az épületgépészet határain tágulnak – lassan már kertészkednünk is érdemes lesz…
Legújabb: a szerkesztő kolléga válaszolt, és itt (Wikipédia) letölthető rengeteg forrás. Érdekes!
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Hát ez így nem egészen teljes. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. TNM rendelet szerint:
Alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve az épületemisszió miatt szükséges szellőzés: A x 2,52 [m3/h], ahol
„A” – az épület hasznos alapterülete.
Alacsonyan szennyezőnek minősül az az épület, ahol a burkolatok és a berendezések olyan alacsony emissziójú anyagok, amelyek kielégítik a következő feltételeket:
a) TVOC emisszió < 0,2 [mg/m2h]
b) Formaldehid emisszió < 0,05 [mg/m2h]
c) Ammónia emisszió < 0,03 [mg/m2h]
d) IARC emisszió < 0,005 [mg/m2h]
És valóban, a burkolatok, berendezések fajlagos TVOC, formaldehid, ammónia, valamint IARC emissziós értékeinek megadása, illetve a helyiségekben elhelyezett növények specifikációja a kiinduló pont az építész tervezők adatszolgáltatásaiban, mi meg ehhez alkalmazkodunk.
Hát ezúttal sem jött le a szándék:
„És a burkolatok, berendezések TVOC, formaldehid, ammónia, valamint IARC emissziós értékeinek megadása, illetve a helyiségekben elhelyezett növények specifikációja a kiinduló pont az építész tervezők adatszolgáltatásaiban.”
Magam sem gondoltam, hogy a tanult építész, belsőépítész kollégák túl nagy százaléka tervez TVOC, vagy IARC emissziós értékre? Vagy csak én nem találkoztam ilyenekkel.
Egyébként a rendeletben levő összefüggés eredetijéből születtek a CR 1752 szerinti „B” kategóriájú helyiségek előírt szellőző levegő mennyiségei. Azután, hogy mi mikor mit tervezünk, az meg sok mindentől függ.
Apró érdekesség, hogy az MSZ CR 1752 szabvány alapján a tantermek esetén 30 m3/h,fő friss levegő adódna (5-szörös légcsere) amit viszont az MSZE 2423-3 szerint óraközi szünetben ablaknyitással kellene megoldani.