A Magyar Közlöny 69. számában megjelent a majd július 1-én hatályba lépő 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról.
A rendelet szabályozza a kéményseprő szolgáltatást nyújtó szervezetek működtetésével, az eljárási rendjével kapcsolatos kötelező tevékenységeket. Nem tér ki magának a szolgáltatásnak a tartalmi feladataira.
Részletezi, hogy az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén, mely esetekben kell a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak értesítenie a hatóságokat:
a) nem megfelelő tömörségű, használatban lévő égéstermék-elvezető,
b) a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága,
c) a tüzelőberendezés működése közben az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása,
d) a ki nem égethető, használatban lévő égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,
e) a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezéshez csatlakozó használatban lévő égéstermékelvezetőnél az E–F tűzvédelmi osztályú – nád, szalma, fazsindely és egyéb éghető anyagú – tetőhéjalás esetén a szikrafogó hiánya,
f) a B–F tűzvédelmi osztályba tartozó építményszerkezetet – a falába beépítve – tartalmazó égéstermékelvezető használata,
g) a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül vagy a műszaki vizsgálat során megállapított nem megfelelő minősítés ellenére működtetett égéstermék-elvezető használata,
h) a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elem,
i) a tisztítóajtó, tisztítóidom nem megfelelő záródása, vagy
j) az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalma
miatt, – az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető – veszély észlelése esetén soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül, az első fokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.
Továbbá (egy nehezen értelmezhető szabály), ha a fentiek szerinti valamely esetben a helyszínen nem kéményseprőmester jár el, az értesítés szakmai indokoltságát (az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyét jelentő hiba fennállását) az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személy a felette szakmai felügyeletet gyakorló, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónál foglalkoztatott kéményseprőmesterrel a helyszínről egyezteti. Az egyeztetés megtörténtét a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentumban fel kell tüntetni. Az értesítés elküldése előtt annak indokoltságát a kéményseprőmester aláírásával igazolja. A kéményseprőmester aláírása nélkül az értesítés nem küldhető el.
E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet és a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 511/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet.
Forrás: MÉGSZ.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Érdemes lehet visszaolvasni az e-gépész korábbi rezsicsökkentésekkel foglalkozó írásait, annak kéményseprési vonatkozásait és a kapcsolódó hozzászólásokat.
Egybehangzóak voltak a vélemények abban a tekintetben, hogy radikálisan kevesebb bevételből csak alacsonyabb színvonalú tevékenységre lesz lehetőség, amely elsősorban a biztonsági szint csökkenésében fog megjelenni, és ezt nem tudja semmilyen szervezeti forma változtatás kompenzálni.
A fent hivatkozott rendeletből ez vissza is köszön.
A rendelet nagyjából konzerválja a 20-30 évvel ezelőtti kéményseprő tevékenységet, és a megelőzésre; a tüzelőberendezések létesítését megelőzően szükséges feltételek kitisztázására (pl. a folyamatos égéslevegő ellátás feltételrendszerének előzetes ellenőrzése) érdemi intézkedést nem tesz. Nem érti még az égés egyszerű folyamatát sem az, aki azt hiszi, hogy a kéményseprő egy helyszínen egyszerű szemrevételezéssel meg tudja állapítani az égéslevegő ellátás alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát..
Számtalanszor leírtuk, hogy a CO riasztó (a jól működő) is csak a baj bekövetkezést jelzi, a megelőzést nem szolgálja teljeskörűen, márpedig a CO mérgezések elkerülhetősége alapvető biztonsági kérdés, amelyet a megelőzéssel és nem pedig követő pótcselekvésekkel lehet teljesíteni.
A kéményseprést közszolgáltatásnak neveztük:
Tervezőként bármikor felhívhattam őket, hogy egy adott tervezéssel érintett ingatlanban gyűtőkémény van-e vagy egyedi (milyen méretű stb.) megadták akár a beépített tüzelőberendezések fajtáját, típusát, teljesítményét (igényes kéményseprő cégek erre hatalmas adatbázist építettek fel, ami most elvész.. Az építész tervezők is hamar rájöttek, hogy saját munkájukat is jobban el tudják végezni, ha már engedélyezési tervfázisban konzultálnak a kéményseprővel, és az építtetők is jobban jártak, mert nyugodtak lehettek, hogy a terv fázisban már ellenőrzött tervek megvalósításával a használatbavételi eljárás is gördülékeny lesz, nem akkor derül ki, hogy pl. vissza kell bontani a kéményt, vagy utólag megfúrni a külső falat. Folytathatnám, de minek.
A rendelet minden csak nem felhasználóbarát. Szűken vett klasszikus kéményseprő feladatokat rögzít, vastagon meghintve szankciók lehetőségeivel, de nem több, Persze ingyen lesz a kéményseprés (igaz közvetve a távfűtéses, vagy hőszivattyús házban lakó adózó is fizeti a díjat ) , mit akarunk még?
NG