Elkészült Magyarország első, felújítás során pluszenergiássá vált, intelligens lakóháza Pécsen, amely jelenleg éles próbaüzemben működik. A Prof. Dr. Kistelegdi István kutatóépítész tervezte épület átalakítását egy mindenre kiterjedő szimulációs fázis előzte meg.
A ház belesében a kipótolt és ezzel síkba húzott vakolatra egy átlagosan 3 cm-es, természetes vályogréteg (Emoton vályogvakolat) került. Ez rejti egyben azt az 10,1 mm átmérőjű termikusan aktív csőhálózatot is, amely a fűtésért és hűtésért felelős. A padlóban futó fűtéscsövek mellett a mennyezeten és a falakban húzódik végig a hűtésre szolgáló csőháló. A fűtéshez így a radiátorokhoz képest lényegesen kevesebb hőt kell előállítani: az átlagosan 60-70 fokosra felfűtött hőközpontok helyett itt a 30 fok is elegendő. A fűtés és hűtés hőleadó rendszerének hőtermelője a kertben lefúrt két, egyenként 100 méter mély Rehau szonda és geotermikus víz-víz hőszivattyú. Az üzemeltetéshez szükséges elektromos energiát a tetőn elhelyezett Viessmann napelem rendszer hivatott termelni, a használati meleg vizet pedig a Viessmann napkollektor biztosítja. A friss levegőt a felszín alatt 30 méter hosszban végighúzott Rehau talaj-levegő hőcserélő kollektor rendszerből nyeri a ház, ez biztosítja a főként télen fűtési szezonban üzemeltetett gépi szellőzés frisslevegő ellátásának előfűtését, nyáron pedig az előhűtését.
A megrendelőkkel közösen alakították ki a modern, a jövőben könnyen módosítható belső tereket. A high-tech belsőben azonban „low-tech” elemeket is integráltak, ilyennek számít a finn és orosz tömegkályha keverékéből létrehozott samott magos, újrahasznosított tömör téglával körbevett hangulatos tömegkályha, amely fűtésre és sütésre is kiválóan alkalmas. A felújított pécsi lakóház a tervezési filozófiája mellett a minden téren a legmagasabb színvonalú, gondosan, egyedileg kiválasztott anyagok használata okán is kiemelkedő lett. A tervező elmondása szerint most egyfajta „belakott” próbaüzem zajlik, a Siemens intelligens épületautomatika rendszerével minden adatot mérnek és elemeznek, így csak egy teljes év után derül majd ki pontosan, hogy az előre modellezett komplex szerkezet valóban úgy vizsgázott-e, ahogy a szimulációk során elképzelték.
Az epiteszforum.hu oldalon megjelent teljes cikk ide kattintva letölthető.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Dicséretes szellemi kaland egy mérnök számára, ha lehetősége van az általa kidolgozott modell és a valóság viszonyát elemezni. Majd a javított modellel ugyanezt. Csak van magyar szürkeállomány!
Ezt találtam: „Bán Dávid társadalomkutató, az Építészfórum állandó szerzője” Nem szakembere az épületenergetikának.