Totó a többi épületgépészről, 9. kérdés

Szakmai kérdéseket teszünk fel. Önök szerint a tervezők és szerelők hány százaléka tud rá válaszolni helyesen? Íme a 9. érdekes kérdés.

1-es válasz: ebben a témában szinte minden tervező/szerelő otthon van, tehát a hazai pálya nyer

2-es válasz: ebben a témában nagyon sok tervező/szerelő gyenge, tehát a hazai pálya vesztésre áll

X válasz: döntetlen, a helyzetkép vegyes, sok a jól tájékozott szaki, de sok a téves ismeretekkel bíró is

Ön szerint a többi épületgépész tudja-e, hogy:
KONDENZÁCIÓS KAZÁNOK-nál minden esetben törekedni kell arra, hogy:
– SE HŐCSERÉLŐT,
– SE PUFFERT
ne kelljen alkalmazni?

Mert egyrészt elveszítünk azonnal kb. 8…10 °C-ot a primer előremenő és a szekunder előremenő között, másrészt a hőcserélő/puffer és annak hőszigetelése és kiegészítő egységei és díjköltsége bizony nem olcsó.

Az én tapasztalatom szerint a mai hazai gyakorlatban mind a tervezők, mind a szerelők, sajnos igencsak többe kerülő és energia-pazarlóbb megoldásokat alkalmaznak.
Kisebb rendszereknél elég gyakori az a nem túl jó megoldás, hogy fatüzelésű kazánra puffert kötnek, pedig lehet hogy a fatüzeléshez sem kell puffer, lásd az előző 8-as kérdésben említett 5…20 kW között moduláló fatüzelésű kazánt, az pedig még gyengébb megoldás, hogy a kondenzációs kazánnal is ezt a puffert fűtik!
A 10-800 kW közötti fűtési rendszereknél pedig elég gyakran hőcserélőt alkalmaz a szerintem tájékozatlan tervező vagy kivitelezés-vezető (a továbbiakban „szaki”). Mert bizony egy-egy „szaki” sajnos olyan kondenzációs kazántípust alkalmaz, amely kényes a koszos fűtővízre, így az ilyen kondenzációs kazánt meg kell védeni a régi fűtési rendszerekből a visszatérővel visszaérkező koszoktól. De mivel most már sokan tudják, hogy az iszapleválasztók a hazai általános gyakorlatban nem védik meg a kazánokat (erről írok majd a következő 10. kérdésben), így a koszra-kényes kazánhoz a „szaki” kénytelen alkalmazni hőcserélőt. Én ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy az ilyen „szaki” egy olyan kazántípust alkalmaz, amely, ugyan fűtési rendszerbe való, de az ilyen kazánt meg kell védeni magától a fűtési rendszertől! Nem BUTASÁG ez? Nem inkább olyan kazántípust kellene alkalmazni, amely egyáltalán nem kényes a visszatérőből érkező koszokra? Pedig vannak ilyen kazánok!
Pl. a jelenlegi Unical kondenzációs kazánok, KON 12…35, OSA 24…35 bútor-dizájnú kazán, Alkon 50…136, KON 100, MODULEX 100….900, inox SPK 136…600, inox XC-K 124…2160 kW, ezek a kazánok soha nem mennek tönkre koszos fűtővíztől.
Az Unicalnál a koszos fűtővíz miatti hiba nem hogy ezrelékes mértékű, hanem ABSZOLÚT NULLA, mert a kazánokon belül:
– vagy nagy a víztér, mint az ősrégi kazánoknál, és a nagy víztér nem érzékeny a koszra
– vagy a vízjárat keresztmetszete a kazánon belül folyamatosan szűkül, így a víz a benne lévő koszokkal együtt egyre jobban gyorsul, a sebesség folyamatosan nő, eközben a koszok nem tudnak kirakódni, majd a koszos fűtővizet a koszokkal együtt kirepítjük az előremenőbe!

Figyelje meg a fotókon a vízjáratok folyamatos szűkülését!

A bal oldali kazántest az Unical 12…24 kW közötti KON kazán kazántestje, a jobb oldali kazántest az Unical 100…900 kW közötti MODULEX kazántestje:
– nincs rajta hegesztés(!), öntvény-technikai bravúr!
– 13 mm nagyon-vastag a KON öntvény falvastagsága az égő körüli kritikus részeken,
– a fűtővíz-járat keresztmetszete jó nagy(!) és folyamatosan szűkül fölfelé, emiatt ha az iszapok le is ülepednének az alsó-leglassúbb vízjáratban, ahol a fémek hőmérséklete csak 50°C körüli, a kosz akkor sem tud rásűlni a fémekre!
– az a kosz, ami pedig nem ülepedik ki alul, az följebb meg már nem is tud kiülepedni, mert az egyre nagyobb sebességű víz magával ragadja és kiröpíti a koszokat az előremenőbe
– így az Unical kazántestjei érzéketlenek a koszos-fűtővízre! Így betehető az ősrégi és igen-koszos fűtésekbe is, hőcserélő nélkül is!
– tönkremeneteli hiba-arány koszos víz miatt nulla, abszolút zéró!
– de ha a tűztér-tisztítások elmaradásai miatt, vagy pH>8 túl lúgos fűtővíz miatt kilyukadna, általában akkor is javítható, pl. vegyszeres rés-tömítéssel.

Szóval az Unical kazánok megvédik önmagukat a koszokkal szemben, ezért is szoktuk „bolondbiztos” jelzővel illetni őket.
Így az Unical kazánokat rá lehet kötni a nagyon koszos ősrégi fűtési rendszerekre is hőcserélők alkalmazása nélkül is (bár hogy a fűtővíz pH-ja 8 alatti-e, vagy 8….8,8 közötti-e, vagy 8,8 feletti-e, erről még beszélnünk kell majd a 11-es kérdésnél).

Szóval??? Ön szerint a többi épületgépész tudja, hogy KONDENZÁCIÓS KAZÁNOK-nál minden esetben (ha van rá megoldás) érdemes elkerülni a HŐCSERÉLŐK és PUFFEREK alkalmazását?

Kiegészítő KÉRDÉS:
És azt tudják-e, hogy az Unical neve azért unical, mert az „uni” azt jelenti, hogy egyedi és különleges, azaz unikum, a „cal” pedig azt hogy calória?
Azaz ismerik-e, hogy az Unical-nak milyen hő és calória termelő megoldásai vannak, amelyek egyediek és különlegesek?

Válaszokat kommentben vagy a lenti e-mail címen kérünk!

Ha szeretne jobban tájékozott lenni és a részleteket is szeretné megérteni ezekben a kérdésekben, akkor jelentkezzen majd be a kérdést feltevő Homor Miklós valamelyik 1 napos képzésére a homor1@t-online.hu címen.

A következő kérdést 1-2 héten belül fogjuk küldeni.

Az 1. kérdést ide kattintva találja, a 2. kérdést itt, a 3-dikat itt, a 4-diket itt, az 5-diket itt, a 6-dikat itt, a 7-diket itt, a 8-at pedig itt.

Kérjük, küldje tovább a kérdést, érdekességként, a szakmai ismerősei felé is!

A fentiek jogi értelemben Homor Miklós egyéni gondolatai, senkinek nem kötelező sem elfogadni azokat, sem egyetérteni velük, de ítéletet alkotni csak azután etikus, ha előbb meghallgatta a fentiek érveit az ő 1 napos képzésén.

(x)

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.