Amit a zöld szervezetek természetesen hatalmas sikerként tálaltak, viszont egyéb aspektusaira nem tértek ki. Pedig bőven van negatív hozadéka is az esetnek, mint ahogy a hasonló német zöld napnak is voltak.
Íme a Villanylap.hu híre:
„A megújuló energia hatékonyságát sokan vitathatják, de egy biztos, Dánia minden kételyt eloszlat. A múlt héten ugyanis egy teljes napig, az ország energiaszükségleteit fedezni tudták az aznap termelt szélenergiával – számol be a tisztajovo.hu
Dánia, földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül szeles ország. Nem is voltak restek, amint lehetőségük nyílt rengeteg szélerőművet állíttattak a szárazföldön és a tengerben. A WindEurope szerint Dánia elég szélenergiát termel, hogy 10 millió európai háztartást láthasson el. Valami ehhez hasonló történt, múlthét szerdán, február 23-án, amikor a tengeren lévő szélerőművekből 27 GWh, a szárazföldön lévőkből pedig 70 GWh energia folyt be. Ez épp elég volt ahhoz, hogy ellássa Dánia teljes lakosságát 100%-ig tiszta energiával.
2015-ben több, mint 5 gigawattnyi szélerőművet építettek, ebből 1,271 megawattnyit tengeren és 3,799 megawattnyit szárazföldön. 2016 nem hozta a hozzá fűzött reményeket, de ez csak a kevés szélnek tudható be. A Dán Szélenergia Egyesület vezetője, Jan Hylleberg azt mondta, hogy 2008 óta „folyamatos növekedést látnak a szélenergia iparában. Minden évben megdöntenek valamilyen világrekordot.” Úgy tűnt, hogy 2016-ban alábbhagy a növekedés, ez frusztráló is volt az Egyesületnek, de 2017 eddig remek évnek számít.
Hylleberg szerint Dánia használja ki a legjobban a szeles időt. Ezzel persze nehéz vitatkozni, főleg a múltheti eset fényében, de érdemes megjegyezni, hogy 23-án más országok is rengeteg szélenergiát termeltek. A WindEurope jelentése szerint Németország és Írország is elég szélenergiát termelt, hogy az energiaigényeik 52, és 42 százalékát fedezni tudták.”
Hasonló „teljes megújulós” napra már Németországban is volt példa. Ami a siker mögött azért szintén ott van: Az olyan megújulók mellé, mint a szél és a nap, egy ugyanakkora hagyományos (szén, gáz, atom) erőműkapacitást is kell telepíteni (egy ugyanakkora „árnyékbirodalmat”), mely kapacitás, hogyha a megújulók előnyt élveznek, vagy vissza vannak szabályozva, vagy leállítják őket. Egyik se tesz jót nekik, mint ahogy a visszaterhelés folyamata sem egyszerű. És ez csak a jéghegy csúcsa. Ezen okok miatt a megújulós erőművi áramtermelés a mai techológiai szint mellett energetikai szempontból rengeteg anyagi és technikai, rendszerirányítási problémát vet fel.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Van egy másik nézőpont is. Erről néhány adat. Háztartási fogyasztás áramdíja néhány európai országban 2014-ben:
Dánia 31 eurocent/kWh
Németország 29 eurocent/kWh
EU átlag 20 eurocent/kWh
Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/78/Haushaltsstrompreise_in_der_EU_inkl_Steuern_und_Abgaben.svg
Hozok egy további szempontot. Dánia és Németország támogatja, sőt kötelezi a megújuló energiaforrások használatát. De ez részben (főleg?) iparpolitika. Azáltal, hogy nagy hazai piacot biztosítanak a gyártóknak, ráadásul még export támogatáshoz is jutnak, nagy jövedelem termelő iparágakat hoznak létre. Magyarország is bekapcsolódott ebbe, de valószínűleg sokkal kisebb nyereségességgel, mint az anyacégek.
Végül egy hazai specialitás. Számos csőd (csalás) kíséri a megújuló iparág hazai próbálkozásait. Gyárak épülnek (vagy meg sem épülnek) és csuknak be. Elnyelve az állami támogatást.
Kedves Zoárd! Valóban a csalások egyáltalán nem lényegi részei a megújulóknak. Éppen ezért is sajnálatos, hogy ilyen jelenségek kísérik a megújulók hazai alkalmazását. Talán azért, mert a csalók szimatot fogtak. Állami támogatás? Le lehet nyúlni. Vannak azonban jó példák is.
ismeretes, hogy az Európai Unió igencsak bőkezűen adott pénzt, amit azonban jelentős részben meghatározott célra kell felhasználni. Számomra úgy tűnik, hogy nem is olyan könnyű értelmesen elkölteni. Így aztán például épületgépész ismerősöm nagy lendülettel vetette bele magát napelem telepítésbe. Lényegesen nagyobb nyereséggel, mint ha maradt volna az eredeti területen. A pályázati pénzekbe ez is belefér.
Én azt vallom, hogy a jó műszaki megoldások utat törnek maguknak. Az állami beavatkozás mellékhatásai nélkül. Igaz ez a megújuló energia hasznosítására is.