A közmédia szerint 70%, és valóban, létezik ilyen szám. Csakhogy, és ez nincs kommunikálva, míg a PM2,5-nél reális ez a szám, addig a PM10-nél nem, és nem rakható az összes szennyezés a kályhák nyakába, mert a számok mögött a háztartási tüzelés mellett ott van a közületektől az avarégetésig sok minden.
Nézzük először a PM2,5-et, a „nagyon apró” port.
A PM2,5 adatait vizsgálva láthatjuk, hogy itt a 70% helytálló érték, viszont mindenhol az hangzik el, hogy ez a lakossági szilárdtüzelésből fakad, pedig nem; ebben benne vannak a közületek, no meg az avarégetés is. Így árnyaltabb a kép.
És most lássuk a szmogriadót kiváltó PM10-et:
Itt pedig azonnal feltűnik, hogy nem 70, hanem 40% körüliek az értékek!
Nem vagyunk fatüzelés-fanatikusok, de annyit megállapíthatunk, hogy nem bánik vele igazságosan a közmédia. A fatüzelésnek volt és van is helye a nap alatt, csak nem mindegy, hol és miként. Íme egy érdekes számítás:
Ha 1 kg (légszáraz) tűzifát olyan cserépkályhában égetünk el, amit az MSZ EN 15544:2009-es méretezés szabvány szerint terveztünk és kiviteleztünk, akkor garantálhatjuk, hogy a „szállópor” szennyezés nem lesz nagyobb 14,976 MJ/kg x 60 mg/MJ = 898,56 mg-nál. Ez kerekítve 0,9 g szállópor 1 kg tűzifából.
Feltéve, hogy a lakossági tűzifa jelenlegi mennyiségét mind a 2009-es méretezés szerint épített cserépkályhákban égetnénk el, légszáraz állapotban, akkor 1050 x 106 kg x 0,9 g/kg = 945 x 106 g = 945 t/év lenne maximum az összes feltételezett „szállópor” kibocsátás.
Tehát ErP határértékek már vannak (illetve lesznek), a kérdés az, hogy ki tartja, tartatja be őket.
A 2014-es PM2,5 kibocsátás az ábrák szerint 17 ezer tonna.
Köszönjük a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestületének az adatokat.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Még a BME-n hallottam: „Az aranyóránál és a kísérleti eredménynél nézzük meg, hogyan jutott az illető hozzá.”
Jó lenne tudni, hogyan készültek az idézett kibocsátás adatok. Egyáltalán korrekt módon meghatározhatók a források? Például hozzálehetne tenni, hogy a hiba plusz-mínusz ennyi meg ennyi.
Kedves György! Teljesen igazad van, elnézést a mulasztásért: az adatok az OMSZ-től és a KSH-tól származnak, így szerintem elfogadhatók hitelesnek.
Kedves Béla! Félre érthető voltam. Engem az foglalkoztat, hogy milyen módszerrel lehet a levegőben kimutatott szennyező anyag kibocsátóját azonosítani. Nem lehet könnyű. Kétségtelenül vannak egyedi esetek, mondjuk a fékbetét kopás terméke. De nagyon sok anyag több forrásból is származhat.